Kfv.37176/2025/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.176/2025/4. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Arányi Szabolcs ügyvéd cím2 Az I. rendű alperes: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Gulyás Renáta kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Építési és Közlekedési Minisztérium cím4 A II. rendű alperes képviselője Krettné Dr. Borzsák Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: kisajátítási kártalanítási ügyben hozott KE/4/660-9/2022., KE/4/66510/2022., KE/4/789-9/2022., KE/4/790-9/2022., KE/4/791-9/2022., KE/4/794-9/2022., KE/4/795-9/2022., KE/4/803-9/2022. és KE/4/1095-10/2022. számú határozatok, mint közigazgatási cselekmények jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 10.K.700.654/2022/103. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű alperes (104. sorszám alatt), a II. rendű alperes (105. sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelmek befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A cég1., mint a II. rendű alperes jogelődje kisajátítás iránti kérelmeket terjesztett elő a város1 helyrajzi szám1., helyrajzi szám2., helyrajzi szám3., helyrajzi szám4., helyrajzi szám5., helyrajzi szám6., helyrajzi szám7., helyrajzi szám8. és helyrajzi szám9. helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan az egyéb1 elnevezésű, közérdekű célú beruházás érdekében. [2] Az I. rendű alperes a 2022. április 8-án kelt KE/4/660-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám9. helyrajzi számú ingatlant a benyújtott kisajátítási vázrajz alapján megosztotta és az így kialakult város1 helyrajzi szám19. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 897.933 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/665-10/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám8. helyrajzi számú ingatlant a benyújtott kisajátítási vázrajz alapján megosztotta és az így kialakult város1 helyrajzi szám17. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 1.349.588 forint kártalanítási összeget állapított meg; a 2022. április 29-én kelt KE/4/789-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám1. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 3.315.885 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/790-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám5. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 3.527.048 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/791-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám4. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 3.767.619 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/794-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám3. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 378.987 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/795-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám2. helyrajzi számú ingatlant a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 30.208.676 forint kártalanítási összeget állapított meg; az ugyanaznap kelt KE/4/803-9/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám7. helyrajzi számú ingatlant a benyújtott kisajátítási vázrajz alapján megosztotta és az így kialakult város1 helyrajzi szám15. és helyrajzi szám16. helyrajzi számú ingatlanokat a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 13.579.227 forint kártalanítási összeget állapított meg; a 2022. június 13-án kelt KE/4/109510/2022. számú határozatával a város1 helyrajzi szám6. helyrajzi számú ingatlant a benyújtott kisajátítási vázrajz alapján megosztotta és az így kialakult város1 0242/29., helyrajzi szám11. Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 3 és helyrajzi szám13. helyrajzi számú ingatlanokat a Magyar Állam javára kisajátította, a felperes részére 5.741.527 forint kártalanítási összeget állapított meg. [3] Az I. rendű alperes határozatainak indokolásában a kártalanítás körében kifejtette, hogy a II. rendű alperes jogelődje szakértő előzetes kirendelése tárgyú eljárásokat kezdeményezett, amelyek keretében az cég2. előzetes szakvéleményeket készített, és amely szakvélemények alapján a II. rendű alperes jogelődje vételi ajánlatokat tett a felperesnek. A II. rendű alperes jogelődje kérte a szakértő előzetes kirendelése során elkészített szakvélemények felhasználását. Eljárásai eredményeként az I. rendű alperes a szakvéleményeket megalapozottnak tartotta, és azok alapulvételével döntött. A jogerős ítélet [4] A felperes az I. rendű alperes határozatai ellen közigazgatási pereket indított, amely pereket az elsőfokú bíróság egyesített, majd a 2022. november 9-én kelt 17. sorszámú jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy a kisajátítások jogalapja fennáll. A jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát a felek nem kérték. [5] Ezt követően, a 2025. január 15-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az I. rendű alperes KE/4/660-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 2.562.000 forintra, KE/4/665-10/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítási összeget 3.851.000 forintra, KE/4/791-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 12.329.000 forintra, KE/4/789-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 9.612.000 forintra, KE/4/790-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 11.542.000 forintra, KE/4/794-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 1.182.000 forintra, KE/4/7959/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 81.576.000 forintra, KE/4/803-9/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 42.380.000 forintra, KE/4/1095-10/2022. számú határozatát megváltoztatva a kártalanítás összegét 24.377.000 forintra emelte fel. [6] A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság vizsgálta a felperes érdemi kifogásait, a megelőző eljárásban alkalmazott szakértő perbeli nyilatkozatait és megállapította, hogy a szakértő szakvéleményei aggályosak. Rámutatott, hogy a szakvélemények aggályossága döntően abból fakadt, hogy a szakértő összehasonlításra nem alkalmas ingatlanok adataiból indult ki és ezért irreálisan magas mértékű korrekciókat kényszerült alkalmazni annak érdekében, hogy figyelembe vegye a perbeli ingatlanok eltérő övezeti besorolásából fakadó beépítési és egyéb sajátosságokat. Felhívta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 80. §

(1)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdését és a kisajátításról szóló

1. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
2. §

(3)bekezdését. [7] Az elsőfokú bíróság a felperes indítványára új szakértőt rendelt ki, a név1 igazságügyi szakértő által adott szakvéleményt azonban ugyancsak aggályosnak ítélte. Ezt követően a felperes indítványára újabb szakértőt rendelt ki: a cég

1. által adott szakvéleménnyel összefüggésben megállapította, hogy a szakértő teljesítette az összehasonlító ingatlanokra vonatkozó előírásokat tekintettel arra, hogy ezek az ingatlanok nem általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő szántó művelési ágú ingatlanok voltak, hanem az értékelt ingatlanokhoz hasonlóan gazdasági-ipari jellegű övezetben elhelyezkedő, beépíthető, azonban szántó, legelő, rét művelési ágú ingatlanok. Ebből következően a Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 4 szakértő által alkalmazott korrekciók nem érték el az előző két szakértő által alkalmazott korrekciókat. A korrekciók mértéke nem lépte túl sem pozitív, sem negatív irányba a 30%-ot, illetve csak kis mértékben. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a szakértő által az értékelésbe bevont összehasonlító ingatlanok összehasonlításra ténylegesen is alkalmasak voltak. [8] Az elsőfokú bíróság aggálytalannak tartotta a szakvéleményt abban a tekintetben, hogy a perbeli ingatlanok övezeti besorolása nem jövőbeli, feltételezett hasznosítási lehetőségeket jelent, hanem jelenlegi adottságokat. A jelenleg még szántó művelési ágú ingatlanok egyik legfontosabb jellemzője azok Gip övezeti besorolása, azt a számítások során nem lehet figyelmen kívül hagyni. Utalt arra, hogy a szakértő megjegyezte, miszerint az összehasonlításba korábban bevont mezőgazdasági övezeti jelű ingatlanok bevonása nem megfelelő, mivel lényeges tulajdonságokban jelentősen eltérnek a Gip övezetbe sorolt ingatlanoktól. [9] A szakértő az elsőfokú bíróság szerint azt is helytállóan állapította meg, hogy a megközelítőleg 93 hektáros nagyságú birtok léte önmagában nem jelent értéknövelő tényezőt. Az ipari ingatlanok esetében a nagy méret csak akkor jelenthet pozitívumot, ha olyan befektető jelentkezik, akinek ilyen nagy méretű ingatlanra van szüksége. A gyakorlati tapasztalatok szerint általában a kisebb területeknek magasabb a fajlagos értéke, a nagy területeké alacsonyabb. A szakértő szerint a piliscsévi ingatlanokat lehet egységes birtoktestként kezelni, de nem lehet egységes birtoktestként kezelni azokat a város1i ingatlanokkal együtt. [10] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a szakértő szerint az érintett ingatlanok esetében a víz- és csatornahálózat léte értéknövelő tényező. A 20 kV-os vezeték léte inkább értéknövelő tényező, mivel arról viszonylag egyszerűen lehet a területek villamos ellátását biztosító trafóállomást létrehozni. A területen található közművek megléte részben pozitív, részben negatív tényező, de teljes közművesítettségre hivatkozni csak azért, mert a közművek átmennek a területen, nem lehet. A szilárd burkolatú útról történő megközelítés lehetősége és a közművek elérhető távolsága azonban a hasonló jellegű ingatlanok értékelése során pozitív megítélés alá esnek. [11] Az alperesek kifogásolták, hogy a szakértő az adatigénylésnél feltételül szabta, hogy 400 Ft/m2 alatti fajlagos árú ingatlanok ne szerepeljenek az összehasonlítás körében. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a szakértő már a szakvéleményében rögzítette, hogy az általános mezőgazdasági övezetbe sorolt ingatlanok szűrése érdekében jelezte az adatkérésben, hogy csak a 400 Ft/m2 feletti fajlagos értékű ingatlanokat vonják be az adatbázisba, a zártkerti ingatlanok kizárásával. Erre a szűrésre annak érdekében került sor, hogy a vizsgált perbeli ingatlanokkal minél inkább összehasonlításra alkalmas ingatlanokat vonjon be az értékelés körébe. A szakértő ezt a nyilatkozatában is megerősítette. A szűrés alkalmazására kizárólag annak érdekében került sor, hogy a szakértő összehasonlításra alkalmas ingatlanokat vonjon be az értékelési körbe, kizárva abból az általános mezőgazdasági övezetbe tartozó mezőgazdasági művelési ágú ingatlanokat. [12] Az I. rendű alperes utalását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara KomáromEsztergom Vármegyei Igazgatóságának tájékoztatására vonatkozóan az elsőfokú bíróság irrelevánsnak tartotta, arra tekintettel, hogy az agrárkamarai adatbázis nem tartalmaz gazdasági jellegű övezeti besorolású mezőgazdasági művelési ágú ingatlanokat, kizárólag általános mezőgazdasági övezetbe tartozó szántó művelési ágú ingatlanokat. [13] Nem tartotta helytállónak az elsőfokú bíróság az I. rendű alperes azon felvetését sem, hogy a szakértő figyelembe vette volna a meg nem valósult helyi ipari parkra vonatkozó elképzeléseket. A szakvéleményben nem a meg nem valósult ipari parki elképzeléseket vette Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 5 figyelembe és értékelte a szakértő, hanem a perbeli ingatlanok meglévő adottságait: a meglévő övezeti besorolást és azokból fakadó beépítési lehetőségeket. [14] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a szakértő a telekadó összegével kapcsolatos, az I. rendű alperes által kifogásolt álláspontját a
2. sorszámú nyilatkozatában javította. [15] A II. rendű alperes hivatkozott arra, hogy az összehasonlításba bevont város és hrsz.1 helyrajzi számú ingatlan övezeti besorolását a szakértő hibásan állapította meg. Ehhez képest az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a szakértő a nyilatkozatában megfelelően igazolta, hogy a fenti ingatlan egyértelműen Kb/Re övezetben helyezkedik el. A szakértő ezt a szabályozási terv vonatkozó részének kinagyításával igazolta. A II. rendű alperes által hivatkozott Lke-6 övezetbe kizárólag a szürke részek által határolt ingatlanok tartoznak. Azt a felvetést, hogy az ingatlan a pihenés célját szolgálja, nem látta alátámasztottnak, tekintettel arra, hogy annak művelési ága legelő. Az ingatlan-értékelésnél a jövőbeli elképzelések nem befolyásolják a jelenlegi forgalmi értéket. A II. rendű alperes telekre vonatkozó elképzelése is minden alapot nélkülözőnek tartotta, tekintettel az ingatlan jelenlegi művelési ágára. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a táti ingatlan fajlagos forgalmi értéke 1905 forint/m2, míg az értékelt ingatlanok fajlagos értéke ennél jóval alacsonyabb. A II. rendű alperes város és hrsz.1 helyrajzi számú ingatlannal kapcsolatos felvetéseit tehát az elsőfokú bíróság megalapozatlannak ítélte. [16] A város3 helyrajzi szám11 összehasonlító ingatlan vonatkozásában a szakértő is elismerte, hogy az övezeti besorolás helyesen Gksz-5, amely az összehasonlító adatok leírásánál egyébként helyesen szerepelt, csak a számítási táblázatban történt elírás. A két övezet között csak a kialakított legkisebb telekméretben van különbség, az egyéb beépítési feltételek azonosak. A szakértő a vízvezetékkel kapcsolatban megkereste az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-t, ahol megerősítették, hogy az utcában vízvezeték nem található. Amennyiben az ingatlan valamelyik közeli, vízzel ellátott ingatlanról átvezetéssel történik, akkor annak módja, volumene és biztonságos üzemeltetése nem azonos értékű a vízműszolgáltató által biztosított ellátással. A közművekkel kapcsolatos korrekció módosítása tehát nem volt indokolt. E megállapítással az elsőfokú bíróság is egyetértett arra tekintettel, hogy a szakértő a tényállást a vízműszolgáltató megkeresése útján teljes mértékben tisztázta az összehasonlító ingatlanadat tekintetében. Az elhelyezkedés és a megközelítés esetében pedig a szakértő azért nem alkalmazott korrekciót, mert az értékelt ingatlanok szintén jó gazdasági környezetben és kiváló közlekedési környezetben találhatók. A szakértő a II. rendű alperes felvetésével ellentétben nem 8-10%-os korrekciót alkalmazott a méret és az alak miatt, hanem -8 - +10%os korrekciókat. A korrekciókat az elsőfokú bíróság ítélete szerint minden esetben megfelelően indokolta. [17] A II. rendű alperes kifogásolta, hogy a város1 helyrajzi szám7., helyrajzi szám
3. és helyrajzi szám
4. helyrajzi számú ingatlanok esetében a régészeti lelőhely tényét a szakértő értékcsökkentő tényezőként nem vette figyelembe. A szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a régészeti lelőhely pontos helye egyrészt bizonytalan, másrészt a feltárással kapcsolatos módszerek és költségek nem ismertek. A fentiekre figyelemmel a régészeti lelőhely vonatkozásában nem lehetséges korrekciót alkalmazni a vizsgált ingatlanok hátrányára. [18] Az elsőfokú bíróság azt is kiemelte, hogy a földvédelmi járulékkal kapcsolatos korrekciós tényezők vonatkozásában a szakértő már a szakvéleménye
5. oldalán részletesen kifejtette: a gazdasági célra jelölt mezőgazdasági ingatlanok esetében a rosszabb földminőségi jellemzőket kell jobbnak ítélni, mivel így a művelésből történő kivonás költségei alacsonyabbak. Az ipari-gazdasági övezeti besorolású ingatlanok esetében tehát az alacsonyabb földminőséget kifejező minőségi osztálynak inkább értéknövelő hatása van és Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 6 nem értékcsökkentő hatása. Az elsőfokú bíróság a szakértői válasszal egyetértett, ebből a szempontból is lényeges, hogy azonos övezeti besorolású ingatlanok legyenek az összehasonlító ingatlanok, hiszen a földminőséget is eltérően kell értékelni, mint a mezőgazdasági övezeti besorolású ingatlanoknál. Abban egyetértett az elsőfokú bíróság a II. rendű alperes felvetésével, hogy mezőgazdasági művelésű ingatlanokként kell tekinteni a perbeli ingatlanokra, de nem általános mezőgazdasági övezetbe tartozó mezőgazdasági ingatlanokként, hanem ipari-gazdasági jellegű övezeti besorolással rendelkező ingatlanokként. [19] A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság a cég
6. igazságügyi szakértő szakértői véleményét és szakértői nyilatkozatát megalapozottnak, aggálymentesnek találta. A szakértői véleményt és nyilatkozatot az ítélkezése alapjául vette. A felülvizsgálati kérelmek [20] Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodsorban a hatályon kívül helyezés mellett az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [21] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
7. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozott. [22] Befogadási kérelmében az
5. aa)alpont körében azzal érvelt, hogy a jogerős ítélet ellentmond a kialakult joggyakorlatnak, emiatt a jogegység megbomlásának reális veszélye fennáll. Az
6. ab)ponthoz kapcsolódóan a felvetett jogkérdés különleges súlyát, társadalmi jelentőségét abban látta, hogy az elsőfokú bíróság döntésének gondolatmenete a Kp. előtti időszak döntéseit tükrözi a szakértő kirendelésének kérdésében. Utalt arra is, hogy a perbeli projekt folytatásának az elsőfokú bíróság ítélete képezte az egyetlen elvi akadályát a jogalap kérdésében való döntés késedelmére tekintettel. Az
7. ad)alpont tekintetében hangoztatta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a tárgyalásvezetés és a szakértői bizonyítás szabályait. A
8. b)pontra vonatkozóan pedig előadta, hogy a Kúria a kisajátítási eljárások és az azokhoz kapcsolódó döntések felülvizsgálata során kiemelt figyelmet fordít a jogvita végleges rendezésére, amely kötelezettségnek az elsőfokú bíróság nem tett eleget. [23] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. [24] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [25] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára, valamint
3. b)pontjára alapította. [26] Befogadási kérelmében kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésével ellehetetlenítette a Kstv. 9. §

(3)bekezdése szerinti értékelési szabályok megfelelő alkalmazását. Állította, hogy a peres eljárásban bizonyította a cég

1. szakértői véleményének és szakértői nyilatkozatának aggályosságát. Kifogásolta, hogy a
2. január 15-én megtartott tárgyalásról készült
3. sorszámú jegyzőkönyv szerint az elsőfokú bíróság a
4. sorszámú szakértői nyilatkozat aggályosságát bemutató
5. sorszámú beadványát nem ismertette, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mert a beadványban foglalt érveire a jogerős ítéletében nem tért ki. Fenntartotta a város és hrsz.1 helyrajzi számú és a város1 Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 7 helyrajzi szám
6. helyrajzi számú ingatlanokkal, illetve a régészeti lelőhely figyelembevételével kapcsolatos előadásait. A Kfv.II.37.087/2017/
7. és a Kfv.I.37.651/2023/
8. számú kúriai határozatokra utalással kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság által elfogadott szakvélemény tévesen képezte a jogerős ítélet alapját, mert olyan ingatlanok értékelését is elfogadta, amelyek nem minősültek összehasonlításra alkalmasnak, és a korrekciós tételeket és azok mértékét is téves jogértelmezéssel vette alapul. A Kúria Kfv.VII.37.427/2023/
9. számú határozatára hivatkozva sérelmezte, hogy a bíróság jogi álláspontjának részletes kifejtése elmaradt, ezzel súlyosan megsértette az indokolási kötelezettségre vonatkozó elvárást. Mindezek miatt a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozataiban írt jogértelmezéstől is eltér. [27] A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet is előterjesztett. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelmek befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [29] A Kúria a Kp.
10. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [30] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmek befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelmekben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [31] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [32] A perbeli esetben az I. rendű alperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Először is, nem jelölte meg, mi az az elvi jelentőségű Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 8 jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának első alkalommal történő kifejtése lenne szükséges. Hangsúlyozza a Kúria, hogy – a felülvizsgálati kérelmekből is kitűnően – kialakult joggyakorlata van a szakértői bizonyítás közigazgatási perbeli alkalmazása körében, a kisajátítási kártalanítási ügyeket érintően is (Kfv.X.37.763/2019/6., Kfv.II.37.511/2020/7., Kfv.III.37.632/2024/7.), a felülvizsgálati kérelem pedig nem vetett fel olyan új szempontot, amely miatt ez ismételt megfontolást igényelne. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok számára az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Az I. rendű alperes a befogadási kérelmében nem, csak a felülvizsgálati kérelme érdemében utalt egy elsőfokú bírósági határozatra: az elsőfokú bíróság 10.K.700.562/2022/11. számú ítéletére azzal, hogy álláspontja szerint a bíróság a saját határozatának ellentmondott. E határozatból ugyanakkor egyetlen bekezdést emelt ki, ami egy kúriai határozat (Kfv.II.37.511/2020/7.) bemutatását tartalmazta, ez pedig az
3. aa)alpont szerinti befogadás alapjaként kizárt. Az I. rendű felperes azt sem mutatta be, hogy a perbeli üggyel összefüggésben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő körülmény merült volna fel. Mindezek miatt a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján nem tudta befogadni. [33] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [34] Az I. rendű alperes által a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem valószínűsítik azok egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyát, jelentőségét. Ilyen típusú ügy sorozatos előfordulásáról a Kúriának nincs hivatalos tudomása. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként, illetve érdekeltként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy valamely fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – így például téves jogértelmezésen nyugvónak – tartja. A jogalap kérdésében hozott döntés késedelme pedig a jelen felülvizsgálati eljárásnak nem is lehet a tárgya, miután a közbenső ítélet felülvizsgálatát a felek az arra nyitva álló törvényi határidő alatt nem kérték. Így a befogadást a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti ok sem indokolta. [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [36] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése egyértelműen előírja, hogy a befogadási kérelmet indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. Az I. rendű alperes Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 9 a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt azzal, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a tárgyalásvezetés és a szakértői bizonyítás szabályait, de ezt a hivatkozását – törvényi kötelezettsége ellenére – külön nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt lehetőség. [37] A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelme a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében egyfelől nem eljárási jogsértésre, hanem az elsőfokú bíróság téves jogértelmezésére hivatkozott a kártalanítás összegének megállapítása során figyelembe veendő szempontok tekintetében. A jogértelmezés esetleges téves volta azonban az
3. ad)alpont szerinti befogadás alapjaként nem szolgálhat. Másrészről a II. rendű alperes az elsőfokú bíróság bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységét kifogásolta, a Kúriától valójában a bizonyítékok újraértékelését kérte. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban pedig bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletében megállapította, hogy a perben igazságügyi szakértőként kirendelt cég

1. által adott szakértői vélemény és szakértői nyilatkozat megalapozott, aggálymentes, így azok az ítélkezés alapjául szolgálhattak. Az elsőfokú bíróság a jogerős ítélete indokolásának [51]-[70] bekezdéseiben elemezte a szakértői véleményt, nyilatkozatot, kitérve a felek észrevételeire is. [38] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp.
2. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. Mindazonáltal – a Kp.

1. §-ának speciális keretei között – annyi mégis megállapítható, hogy a
2. január 15-én megtartott tárgyalásról készült
3. sorszámú jegyzőkönyv szerint az elsőfokú bíróság „ismertette az előző tárgyalás óta keletkezett iratokat”, márpedig ezen iratok részét képezi a II. rendű alperes
4. sorszámú, a
5. sorszámú szakértői nyilatkozatra válaszoló beadványa is. A beadványban foglalt érvekkel kapcsolatban, a II. rendű alperes által kiemelt, a város és hrsz.1 helyrajzi számú és a város1 helyrajzi szám
6. helyrajzi számú ingatlanokkal, illetve a régészeti lelőhely figyelembevételével összefüggésben a jogerős ítélet indokolásának [64]-[65], [67] bekezdései tartalmaznak okfejtést. A Kúria rámutat, hogy az indokolt bírói döntéshez fűződő jog az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdésében foglalt tisztességes eljárás alkotmányos követelményének garanciális jelentőségű részjogosítványát képezi. Az Alkotmánybíróság az indokolási kötelezettség határait akként jelöli ki, hogy ezen Alaptörvényből fakadó követelményből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {például: 17/

1. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [48]}, azonban az indokolásnak az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre minden esetben ki kell terjednie {például: 3338/
2. (IX. 23.) AB határozat, Indokolás [39]}. A II. rendű alperes a befogadási kérelmében lényegében továbbra is a szakértői véleményben és a szakértői nyilatkozatban foglaltakat vitatta, de nem mutatta ki, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában olyan, felülmérlegelésre okot adó eljárási jogszabálysértés történt volna, amely egyúttal az eljárás tisztességességével összefüggő aggályt vetne fel. Ilyen körülmények között önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 10 elfogadását kéri, még nem ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására. [39] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja alapján pedig a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [40] A Kp. 117. §

(4)bekezdése e tekintetben úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Az I. rendű alperes a befogadási kérelmében nem, csak a felülvizsgálati kérelmében utalt kúriai határozatokra, míg a II. rendű alperes a befogadás körében jelölt meg több kúriai határozatot, de a befogadást megalapozó jogértelmezésbeli eltérést egyik alperes sem tudott valószínűsíteni. [41] A mindkét alperes által felhívott Kfv.II.37.087/2017/

1. számú határozatban kifejtett, a kártalanítás összegének megállapítása során számításba vett ingatlanok összehasonlításra alkalmassága, valamint a korrekciós értékek bíróság általi vizsgálata kapcsán kifejtett jogértelmezéstől eltérő jogerős ítéletbeli jogi álláspontra az alperesek nem utaltak. Az elsőfokú bíróság vizsgálta az összehasonlításra alkalmasságot és a korrekciós értékeket, éppen e szempontok mentén ítélte aggályosnak a megelőző eljárásban, illetve a perben elsőként alkalmazott szakértő véleményét, illetve aggálytalannak a perben másodjára alkalmazott szakértő véleményét. Ahogyan a II. rendű alperes által hivatkozott Kfv.I.37.651/2023/
2. számú határozatban is szerepel, ha a szakértői vélemény nem megfelelő számítási módszer alkalmazásával és összehasonlításra nem alkalmas adatok értékelésével készül, úgy ítélkezés alapjául nem alkalmas. Az elsőfokú bíróság kúriai gyakorlatban kimunkált szempontok alapulvételével lefolytatott értékelésének helyes vagy helytelen volta azonban nem jogértelmezési kérdés. [42] Az I. rendű alperes által megjelölt Kfv.I.35.165/2012/8., Kfv.V.35.248/2022/
3. és a Kfv.VI.35.264/2022/
4. számú, továbbá a II. rendű alperes által jelzett Kfv.VII.37.427/2023/5., valamint Kfv.I.35.165/2012/8., Kfv.VI.35.026/2013/5., Kfv.VI.35.284/2013/10., Kfv.V.35.438/2013/6., Kfv.V.35.648/2013/6., Kfv.I.35.217/2020/10., Kfv.I.35.017/2021/10., Kfv.I.35.019/2021/7., Kfv.I.35.028/2021/7., Kfv.IV.37.204/2022/6., Kfv.V.35.248/2022/8., Kfv.VI.35.264/2022/
5. számú kúriai határozatokban kifejtett, a tényállás megállapítására, a kereseti kérelem kimerítésére és az indokolási kötelezettségre vonatkozó kúriai állásponttal a jogerős ítélet nem helyezkedett szembe. Az elsőfokú bíróság által a konkrét ügyben megállapított tényállás és jogi indokolás jogszerűsége, a kúriai gyakorlatban kidolgozott mércének való megfelelősége ugyancsak nem a jogértelmezés körébe tartozó kérdés. [43] A közzétett kúriai határozat fogalmát a Kp.
6. §

(1)bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §

(1)bekezdés b) pontjára és 41/B. §

(1)bekezdésére figyelemmel úgy kell értelmezni, hogy az alatt a Kúria által – azaz

1. január 1-je után – meghozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatot kell érteni. A Legfelsőbb Bíróság által
2. január 1je előtt hozott határozatokhoz precedenshatás nem fűződik, ezért az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében említett legfelsőbb bírósági határozatok nem voltak figyelembe vehetők. Az eddigiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp.
3. §

(1)bekezdés b) pontja alapján ugyancsak nem volt mód. [44] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [45] A felülvizsgálati kérelmek érdemi elbírálására nem kerülhet sor, erre figyelemmel az I. és a II. rendű alperesek azonnali jogvédelem, halasztó hatály elrendelése Kúria VII.Kfv.37.176/2025/4 11 iránti kérelmei tárgyában történő határozathozatal okafogyottá vált, ezért azt a Kúria mellőzte. A döntés elvi tartalma [46] Önmagában az, hogy valamely fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, még nem ok a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására. Záró rész [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [48] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. március
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró Dr. Varga Eszter s.k. bíró