Pf.20056/2024/9 – Győri Ítélőtábla

(5)bekezdésében meghatározott feltételei pedig nem teljesültek, a bíróságnak a perfelvételt le kell zárnia és a Pp. 498. §

(1)bekezdése szerinti érdemi tárgyaláson kell határoznia a nem vitatottnak tekintendő kereseti kérelemről. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.056/2024/9/I. A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Dr. Regős Norbert Ügyvédi Iroda (cím5 ügyintéző: dr. Regős Norbert ügyvéd) Az alperes: Alperes1e (cím1) I Az alperes képviselője: dr. Gyurácz András ügyvéd (cím6) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott ítéletének száma: Szombathelyi Törvényszék 28.P.20.141/2023/

1. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes
2. szám Ítélet Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 2 Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja. Kötelezi az alperest, hogy öt napon belül a www.folyóirat1.hu weboldalon „»A futballpálya nem kiskert« - avagy a sportpálya1 fűcseréjének titkai”című cikkel azonos módon és betűméretben, 24 órán keresztül a nyitóoldalon, ezt követően az eredeti cikk elérhetőségével azonos elérhetőségi módon mindaddig, amíg a cikk elérhető, tegye közzé a következő helyreigazítást: „Helyreigazítás: A www. folyóirat1.hu weboldalon
3. szeptember
4. napján közzétett „»A futballpálya nem kiskert« - avagy a sportpálya1 fűcseréjének titkai” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy bár a pálya környéken lakókat és a csapat szurkolóit is érdekelte volna, miért kell a stadion gyepét lecserélni, s kérdéseket is tettünk fel az illetékeseknek, választ azonban akkor – és azóta sem – kaptunk. a sportpálya1 gyöpével baj van, mert azt már most cserélni kell, holott ha azt jól építik, ez egyáltalán nem lenne indokolt. a sok hiba, amivel a pálya felépült, csak évek múltával lesz érezhető, ezért ezzel most nem foglalkozunk. a pályának ezerszer rosszabb a vízáteresztő képessége, mint amilyennek kellene lenni, de a mostani csere után talán még rosszabb lesz. Felszedték és az egyenetlen felületre 2-3 cm homokot terítettek rá. Tehát egyrészt van a vízzáró réteg, rajta a homok, és úgy a gyeptégla. a jó pályán a gyep a tizenötcentis hordozóréteget átnövi, még lejjebb is gyökerezik. Itt csak három-, hatcentis gyökerek tudnak képződni, mert annyira tömör az alapja. a gyepcsere után a gyep állapota rosszabb lesz, mert ha a homok, amit odatettek, feltelik vízzel, azon az egész úgy fog csúszni, mert szánkó a havon. Száraz időben tudnak rajta játszani, de esőben bajosan. Az építéskor elkövetett hibát a gyepcsere során az alap cseréjével lehetett volna korrigálni, erre azonban nem került sor. Ezzel szemben a valóság az, hogy a pálya üzemeltetője, a Kft.
5. a
6. június
7. napján e-mailben megküldött kérdésekre
8. június
9. napján e-mailben válaszolt. A válasz szerint: „A labdarúgó pályákon általában 2-3 évente esedékes a fűcsere az igénybevétel mértékétől függően. Szakszerű, rendszeres és minden igényt kielégítő karbantartásnak köszönhetően a Kft. 1.ban Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 3 ez csak az
10. szezon végén vált esedékessé, ezzel a Kft.
11. jelentős költségmegtakarítást ért el. A gyepcsere előre beütemezetten
12. június 19-én vette kezdetét.” a 2017 szeptemberében kialakított pályaszerkezet és gyep esetében az azóta eltelt több mint 5 és fél év alatt a gyomok megtelepedtek, nagyságuk
13. végére hatványozott növekedés miatt már extrém módon rontotta a pálya minőségét, esztétikáját, valamint a mérkőzések során a pálya egyre jobban sérült. Ezen újabb és újabb problémákat a gondos fenntartás sem tudta már kordában tartani. A kialakult foltokat szelektíven már nem lehetett irtani, ez kizárólag teljes gyepcserével tudott megoldódni, így a labdarúgó pálya gyepcseréje indokolt volt 2023 nyarán, az élőfüves labdarúgó pálya elfogadott kiviteli tervek alapján épült, annak műszaki átadása sikeres volt. A pálya teljes mértékben alkalmas annak rendeltetésére, azt minden szakhatóság, eljáró szakmai szerv igazolta, a pálya rendkívül intenzív igénybevétele miatt vált szükségessé a gyephordozó réteg cseréje. Egy teljes talajcsere és új rétegrend kialakítása történt a 2023-as beruházás részeként, nem néhány cm, hanem 16,5 cm mélységben, az új gyepszőnyeg gyökeresedése már a cserét követő negyven nap után is átlagosan meghaladta a 6,5 cm-et, a hat vizsgált zóna közül négyben 7 cm, illetve azt meghaladó mértékű volt, a cserélt gyep hitelesített mérőműszerrel mért vízáteresztő képessége 550-800 mm/min, ami a pályafelmérésnél kiváló minőségnek felel meg. Mellőzi a felperest az állam javára 36.000,- (harminchatezer) Ft eljárási illeték, az alperes javára 300.000,- (háromszázezer) Ft perköltség megfizetésére kötelező rendelkezéseket. A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint az alperes a www.folyóirat1.hu internetes hírportál szerkesztősége, míg a Egyesület1 (cím1; adószám: Adószám1) az alperes kiadója. [2] Az alperes online oldalán
14. június
15. napján „Megkérdeztük, miért cserélik ki a helység1i stadion gyepét?” címmel cikk jelent meg, amely a címet követően a bevezető részben kérdésként fogalmazta meg, hogy „Egy nagy koncert, vagy valami más volt-e az oka?”. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 4 A cikk egy olvasóra hivatkozással közölte, hogy „a helység1i Kft.
16. hátsó kerítése mellett hatalmas kupacokban állt a pályáról felszedett gyep. Pár nappal korábban, június 16-án az első nagyobb szabású koncertet rendezték meg itt a stadionban, szép számú nézősereggel”. A cikk szerint az egyik fotóján látszik, hogy „a közönség a gyepen tapos mindenféle védőréteg nélkül”, és az olvasókban is felmerült a kérdést, hogy a koncert miatt kell-e cserélni a gyepet. A cikk szerint a sajtószerv a feltételezések tisztázása érdekében megkereste a sportkomplexumot üzemeltető Kft. 1., de az e-mailben feltett kérdéseikre választ nem kaptak, viszont a helyi kormánypárti sajtóban kedden megjelent a cikk arról, hogy „a gyepcserét előre tervezték, és ezért nem használtak védőeszközöket a koncerteken”. Egy nappal később megérkezett a sportkomplexum válasza is, azonban egy újabb e-mailt kaptak, amiben visszavonták a válaszukat. [3]
17. szeptember
18. napján „A futballpálya nem kiskert - avagy, a sportpálya1 fűcseréjének titkai” címmel az alperes online oldalán cikk jelent meg. [4] A cikk arra utalt, hogy személy1 építőmérnök nyilatkozatát tartalmazza, ő „mesélt” arról, mi indokolta a gyepcserét, s hogy a pálya gondosabb építése esetén az szükségtelen lenne. A cikk szerint a szurkolókat is érdekelte, hogy miért kellett a stadion gyepét lecserélni, erről kérdéseket tettek fel az illetékesnek, de nem kaptak választ, így csak arról tudnak beszámolni, hogy „amúgy is látszott, hogy a füvet cserélik”, de „az ok és indok” az alperesnek is, az olvasóiknak is „ismeretlen maradt”. [5] A cikk kitért arra, hogy személy1 építőmérnök – aki szakirányú végzettséggel rendelkezik, szakmai tapasztalata van a futballpályák építésben és cikket is írt a magyarországi futballpályák gondjairól - kereste fel a szerkesztőséget és elmondta, hogy „tudja a baj okát és a megoldást is rá”, majd azt is, hogy „úgy ismeri a sportpálya1 pályát, mint a tenyerét, lévén az építkezés kezdete óta mellette volt”. [6] A cikk megemlítette, hogy a sportpálya1 elnökével kapcsolatban áll személy1, továbbá, hogy ő a pálya tervezője, szakértője volt, majd a biztonságiak nem engedték be a pályára, ennek ellenére „végig dokumentálta az építkezést”. [7] A feltett kérdésre, hogy „mi is a baj a sportpálya1 gyöpével”, a cikk idézte személy1t, aki szerint, ha jól építik meg, egyáltalán nem lett volna indokolt a fűcsere. A továbbiakban is a nyilatkozó álláspontját idézte, mely szerint sok hibával épült meg a pálya, ami évek múlva lesz csak érzékelhető. A nyilatkozó szerint „a tizenöt centis gyephordó réteg” egy gyakorlatilag vízzáró réteg; „ezerszer rosszabb a pálya vízáteresztő képessége, mint amilyennek kellene lenni, de a mostani csere után talán még rosszabb lesz”. Felszedték a gyepet és „az egyenetlen fűterületre 2-3 cm homokot terítettek rá. Tehát egyrészt van a vízzáró réteg, rajta homok és úgy a gyeptégla”. [8] személy1 szerint „a jó gyep termesztése nehezebb, mint a búzáé. A jó pályán a gyep a tizenöt centis hordozóréteget átnövi, még lejjebb is gyökerezik. Itt csak három-, hatcentis gyökerek tudnak képződni, mert annyira tömör az alapja”. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 5 [9] A cikk rögzítette személy1 azon álláspontját is, hogy „Ugyanaz lesz, mint volt. Sőt rosszabb”, „mert a homok, amit odatettek, feltelik vízzel, azon az egész úgy fog csúszni, mint a szánkó a havon. Száraz időben tudnak csak rajta játszani, ezzel gond nincsen. De esőben?”. [10] Szerinte, „Ha már az építéskor megtörtént a baj, ezt most lehetett volna korrigálni, ha az alapot is kicserélik”. „Ez nem így történt meg, így valószínűsíthető, hogy hamarosan újra gondok akadnak majd”. [11] A sajtócikk azzal az összegzéssel zárult, hogy „Íme, hölgyeim és uraim, a sportpálya1 gyöpének magyaros titka. Hivatalos helyről választ nem kaptunk, a szakértőtől azonban bővebbet is, mint amit remélhettünk volna.”. [12] A felperes a
19. szeptember
20. napján megjelent cikkel kapcsolatban a törvényes határidőn belül helyreigazító közlemény közzétételét kérte az alperestől, aki ennek nem tett eleget. [13] A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
21. évi CIV. tv. (Smtv.)
22. §

(1)-

(2)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)-

(2)bekezdésére, a 496. §

(1)és

(3)bekezdésére, a polgári törvénykönyvről szóló

1. évi V. törvény (Ptk.) 2:
2. §

(2)bekezdésére, a 2:

1. § d) pontjára és a 2:
2. §

(2)bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 15 napon belül az alábbi sajtóhelyreigazító közlemény közzétételére a

1. szeptember
2. napján a www.folyóirat1.hu weboldalon „A futballpálya nem kiskert – avagy a sportpálya1 fűcseréjének titkai” címmel megjelent cikkben közölt valótlan tényállítások helyreigazítására: [14] „Tisztelt Olvasóink! Szeretnénk felhívni a figyelmüket a
3. szeptember
4. napján, „A futballpálya nem kiskert – avagy a sportpálya1 fűcseréjének titkai” címen megjelent írásunkban valótlanul állítottuk a következőket (a valótlan állításokat és a közléseket, illőleg a valós tartalmú helyreigazító közleményeket 1.) - 6.) pontokban rögzítetten közöljük): 1.) Bár a pálya környéken lakókat és a csapat szurkolóit is érdekelte volna, miért kell a stadion gyepét lecserélni, s kérdéseket is tettünk fel az illetékeseknek, választ azonban akkor – és azóta sem – kaptunk. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Kft.
6. június
7. napján Szerkesztőségünknek, email útján megküldte válaszait az általunk
8. június
9. napján a gyepcserével kapcsolatos feltett kérdésekre, az alábbiak szerint: A labdarúgó pályákon általában 2-3 évente esedékes a fűcsere az igénybevétel mértékétől függően. Szakszerű, rendszeres és minden igényt kielégítő karbantartásnak köszönhetően a Kft. 1.ban ez csak az
10. szezon végén vált esedékessé, ezzel a Kft.
11. jelentős költségmegtakarítást ért el. A gyepcsere előre beütemezetten
12. június 19én vette kezdetét, emiatt a
13. június 16-án tartott koncert alatt a gyepet nem kellett védeni, Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 6 csak a színpad nagy súlya miatt kellett az alatta található gépészeti rendszert megóvni, ezért a színpad alatt teherelosztó panelek kerültek elhelyezésre. 2.) És itt érünk a szakmához, egyszerűbben, ahhoz az alapvető kérdéshez, mi is a baj a sportpálya1 gyöpével, hogy már most cserélni kellett, holott szerinte, ha jól építik, ez egyáltalán nem lenne indokolt. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Kft.
14. futballpályájának a pályaszerkezetét, gyepét
15. szeptemberében alakította ki az akkori tervező-kivitelező, cég1 Kft. és a cég2 Zrt.
16. júniusáig több mint 5 és fél év telt el, és ezen idő alatt a gyomok megtelepedtek, nagyságuk
17. végére hatványozott növekedés miatt már extrém módon rontotta a pálya minőségét, esztétikáját, valamint a mérkőzések során a pálya egyre jobban sérült. Ezen újabb és újabb problémákat a gondos fenntartás sem tudta már kordában tartani. A kialakult foltokat szelektíven már nem lehetett irtani, ez kizárólag teljes gyepcserével tudott megoldódni, így a labdarúgó pálya gyepcseréje indokolt volt 2023 nyarán. 3.) A sok hiba, amivel a pálya felépült, csak évek múltával lesz érezhető, ezért ezzel most nem foglalkozunk – mondja. Ezzel szemben a valóság az, hogy az élőfüves labdarúgó pálya elfogadott kiviteli tervek alapján épült. A tervek felülvizsgálatáról a megfelelő műszaki kompetenciákkal rendelkező, egykori cég3 Zrt. gondoskodott. A létesítményt 2017-ben a Kft.
18. a megbízott műszaki ellenőri- és lebonyolító szervezet szakmai véleménye alapján minden szakágra vonatkozóan felelősséggel átvette, vagyis sikeresen lezárult a műszaki átadás. A pálya tehát teljes mértékben alkalmas annak rendeltetésére, azt minden szakhatóság, eljáró szakmai szerv igazolta. 4.) Ezerszer rosszabb a vízáteresztő képessége, mint amilyennek kellene lenni, de a mostani csere után talán még rosszabb lesz. Felszedték és az egyenetlen felületre 2-3 cm homokot terítettek rá. Tehát egyrészt van a vízzáró réteg, rajta a homok, és úgy a gyeptégla. Ezzel szemben a valóság az, hogy a Kft.
19. fotókkal igazolta, végig dokumentálta a beruházást, amely cáfolja a fenti állításokat. A pálya rendkívül intenzív igénybevétele miatt vált szükségessé a gyephordozó réteg cseréje. A fenti állításokkal szemben gyakorlatilag egy teljes talajcsere és új rétegrend kialakítása történt a 2023-as beruházás részeként, nem néhány cm, hanem 16,5 cm mélységben. 5.) Mint személy1 úr felvilágosít minket, a jó gyep termesztése nehezebb, mint a búzáé. A jó pályán a gyep a tizenötcentis hordozóréteget átnövi, még lejjebb is gyökerezik. Itt csak három-, hatcentis gyökerek tudnak képződni, mert annyira tömör az alapja. Ezzel szemben a valóság az, hogy az új gyepszőnyeg gyökeresedése már jelenleg kb. 10 cm, amely az idő előrehaladtával folyamatosan mélyebbre kúszik. Tehát valótlanul közöltük azon állítást, miszerint a sportpálya1 labdarúgó pályán csak három-, hatcentis gyökerek tudnak képződni, mert annyira tömör az alapja. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 7 6.) Ugyanaz lesz, mint volt. Sőt, rosszabb – halljuk a szakszerű jóslatot -, mert ha a homok, amit odatettek, feltelik vízzel, azon az egész úgy fog csúszni, mert szánkó a havon. Száraz időben tudnak rajta játszani, ezzel gond nincsen. De esőben? Bajos. Ha már az építéskor megtörtént a baj, ezt most lehetett volna korrigálni, ha az alapot is kicserélik – mondja személy
20. Ez nem történt meg, így valószínűsíthető, hogy hamarosan újra gondok akadnak majd. Íme, hölgyeim és uraim, a sportpálya1 gyöpének magyaros titka. Hivatalos helyről választ nem kaptunk, a szakértőtől azonban bővebbet is, mint amit remélhettünk volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gyephordozó réteg cseréje (16,5 cm mélységben talajcsere és új rétegrend kialakítása) része a 2023-as beruházásnak. Dokumentáltan és laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyítható a rétegrend és a vízáteresztő képesség megfelelősége. A cserélt gyep hitelesített mérőműszerrel mért vízáteresztő képessége 550 – 800 mm/min, amely kiváló érték, tehát nincs ok azt feltételezni, hogy az új gyepréteg csúszni fog az esőben. A Kft.
22. június
23. napján szerkesztőségünknek, e-mail útján megküldte válaszait, az általunk
24. június
25. napján a gyepcserével kapcsolatosan feltett kérdésekre az alábbiak szerint: A labdarúgó pályákon általában 2-3 évente esedékes a fűcsere az igénybevétel mértékétől függően. A szakszerű, rendszeres és minden igényt kielégítő karbantartásnak köszönhetően a Kft. 1.ban ez csak az
26. szezon végére vált esedékessé, ezzel a Kft.
27. jelentős költségmegtakarítást ért el. A gyepcsere előre beütemezetten
28. június 19-én vette kezdetét, emiatt a
29. június 16-án tartott koncert alatt a gyepet nem kellett védeni, csak a színpad nagy súlya miatt kellett az alatta található gépészeti rendszert megóvni, ezért a színpad alatt teherelosztó panelek kerültek elhelyezésre”. [15] A felperes állította, hogy a kifogásolt közlés valótlan tényállításokat tartalmazott. A törvényes határidőn belül előterjesztett helyreigazító közlemény közzététele megtagadásának feltételei nem álltak fenn, mert a felperes személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető volt. Arra hivatkozott, hogy a cégjegyzékben közzétett tevékenységei közé tartozik többek között a sportlétesítmény működtetése, zöldterület kezelése, amibe bele kell érteni ezek telepítését, gondozását, fenntartását is. Noha a cikkben konkrétan nem nevezték meg a felperest, de az összességében az ő személyére utalt. A cikk látszólag a kivitelezést kritizálta, de mivel a kivitelezésért és az üzemeltetésért is a felperes volt a felelős, ezért összességében nem lehet más személyre gondolni, mint őrá. A vitatott cikk egy sorozat folytatása volt, annak a második része, a benne elhelyezett linkre kattintva feldobódik a korábban megjelent cikk, ami a koncerttel kapcsolatos gyepcsere lehetőségét vetette fel és amiben megnevezték a felperest, mint aki a felelőse ennek a gyepcserének, ezért a két cikket egy kontexusban kell értelmezni. [16] Hivatkozott arra is, hogy a cikkben megszólaltatott személy1 nem a szakértője a sportpálya1 gyepcseréjének, nem ismeri a sportpálya1 építésének, valamint a gyepcserének a dokumentumait, a szerződéseit, a beruházás megfelelőséggel kapcsolatos dokumentumait, nem szerezhetett közvetlen tapasztalatot a pályaépítésről, a gyepcseréről, amit tapasztalhatott, az nem vonatkozhatott a pálya egészére. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 8 Az alperest felelősséggel tartozik a valótlan tényállításokat tartalmazó, személy1 véleményébe burkolt tényállítás leközléséért. A vitatott sajtóközleményből az sem tűnt ki személy1ral készült-e egyáltalán riport. [17] Az alperes hatályos ellenkérelmet nem terjesztett elő. [18] Az elsőfokú bíróság az alperes ellenkérelmét – mely alaki védekezésként a felperes perbeli legitimációjának hiányára alapította az eljárás megszűntetésére, érdemben a kereseti kérelem megalapozatlansága folytán annak elutasítására irányult – hatályosnak tekintve a fellebbezett ítéletében a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperes perköltségének, valamint az államnak járó kereseti illeték megfizetésére. [19] Abból indult ki, hogy a Pp.
30. §

(1)bekezdése alapján a törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának sikertelenségének következményeit is ez a fél viseli. [20] A Kúria PK

1. számú állásfoglalásának II. pontjára, a PK.
2. számú állásfoglalásra és a PK.
3. számú állásfoglalás I. pontjára utalással kifejtette, hogy a perbeli cikk kifogásolt mondatait, kifejezéseit a cikk egyéb mondataival, kifejezéseivel, a cikk egészével összefüggésben, az egyes mondatokat, kifejezéseket nem kiragadva, a szavak hétköznapi jelentése szerint és az általános nyelvtani szabályok alapján értékelte, figyelembe véve azt, hogy egy átlagos olvasó a cikk közléseit hogyan érthette. Vizsgálta továbbá, hogy a felperes személyét érintette-e a keresettel érintett cikk és annak vitatott közlései. [21] A cikkből félreérthetetlenül kitűnt és a szavak hétköznapi jelentése szerint az átlagolvasó számára egyértelmű volt, hogy az személy1 nyilatkozatát tartalmazta, továbbá az is, hogy ő a cikk elején taglalt szakmai múltjából következően a témában kompetens. Ezen nem változtat az a tény, hogy az újságcikk a nyilatkozó álláspontját nem párbeszéd formájában tartalmazta. [22] A cikkben nem jelent meg a felperes személye. A cikk kifogásolt közlései sem egyenként, sem összességükben, sem pedig a cikk összességében nem érintették a felperes személyét, a közlések rá nem vonatkoztak, a felperes személyiségi jogait nem sértették. A keresetben hivatkozott közlésekben személy1 a kivitelezést kifogásolta, nem pedig a megrendelő, az átvevő, a pálya működtetőjének személyét, annak működését. A felperes személyét még közvetetten sem érintette a cikk, még akkor sem, ha a felperes volt a megrendelő és ő vette át a kivitelezést. Nem a felperes volt a tervező, a terveket felülvizsgáló, a kivitelező, a műszaki ellenőr sem a pálya építésénél, sem a gyepcserénél, erről maga csatolt okirati bizonyítékokat. [23] A cikk kifogásolt tartalma sem részleteiben, sem összességében nem a felperes működését kifogásolta, de még csak nem is utalt a felperesre, nem is azt sugallta, hogy mindemögött a felperes áll. Más értelmezés nem volt elfogadható a szavak általános jelentése és a nyelvtan alapvető szabályai alapján. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 9 [24] A kereseti kérelem 1.) pontjában kifogásolt közlés, miszerint „kérdéseket is tettünk fel az illetékeseknek, választ azonban akkor – és azóta sem – kaptunk”, illetve a 6.) pontban kifogásolt közlés, miszerint „Hivatalos helyről választ nem kaptunk”, a valóságnak megfelelt. Az alperes bizonyította, hogy a
4. június 28-i cikk elkészültét megelőzően elküldte a témában a kérdéseit a felperesnek, aki válaszolt, de a válaszát szinte azonnal visszavonta. Ezt a törvényszék úgy értékelte, hogy a felperes a kérdésekre nem válaszolt, míg abból, hogy a témában az alperes a felpereshez fordult a kérdéseivel, még nem következett az, hogy a keresetben kifogásolt közlések a felperes személyét érintik, a felperessel kapcsolatosak. [25] A felperes személye a
5. június 28-i cikkben sem jelent meg akként, hogy ő lenne a felelős a kivitelezésért és az nem is sugallt ilyet. Az elsőfokú bíróság szerint bár témájában és a fővonalakat tekintve a
6. június 28-i és a
7. szeptember 2-i cikkek azonos tárgyúak voltak, de sem tartalmukban, sem tartalmi összefüggéseiben nem tekinthetők egy cikksorozat részeinek. [26] A törvényszék szerint az a körülmény, hogy a felperes szakmai álláspontja eltért személy1 álláspontjától, az általa állított tények eltértek a felperes által a per során bizonyított tényektől, nem adott alapot a sajtóhelyreigazításra. A perben tanúként meghallgatott személy1 által észlelt azon körülmények, amelyeket tényként fogalmazott meg az alperesnek, az általa tapasztalt körülmények, események láncolata alapján levont szakmai következtetésen, szakmai véleményén alapultak. Ha ez téves, akkor szakmai vitának és nem sajtóhelyreigazításnak van helye. Azzal, hogy közölte a tanú szakmai nyilatkozatát, az alperes nem állított valótlant, nem tűntette fel a valót hamis színben. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek azt az állítását, hogy az alperes részéről interjúnak álcázott valótlan tényállításokról van szó a vitatott cikkben, amelyért az alperest felelősség terheli. [27] A BDT.
9. sz. jogesetre hivatkozással kifejtette, hogy nem terhelte az alperest a valóság bizonyítása, mert a megszólaltatott személy1 nyilatkozatát a maga teljességében, szöveghűen tárta a nyilvánosság elé és ilyenkor a közlés lényeges tartalmát magának a nyilatkozónak a véleménye jelenti, amely magában foglalhat a nyilatkozó által értékelt tényállításokat is. [28] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert a keresettel érintett közlések nem utaltak a felperesre, nem is sugallták a felperes érintettségét. Sajtóhelyreigazításnak akkor sem lett volna helye, ha a vitatott cikk azt sugallta volna, hogy a felperes személye érintett a vitatott kivitelezésben, mert nem volt megállapítható sajtóhelyreigazítást megalapozó valótlan tényközlés, illetve a való tény hamis színben való feltüntetése. [29] Az elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezésében a felperes a Pp.
10. § alapján elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a Pp.
11. §

(1)és

(2)bekezdése alapján annak megváltoztatásával a keresetének való helytadást és az alperes képviselőjének (a főszerkesztőnek) mint a sajtótermékért felelősséggel tartozó természetes személynek az első- és másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 10 [30] Az elsődleges kérelmét arra alapította, hogy a törvényszék megsértette az elsőfokú eljárás lényeges szabályait, ami az ügy érdemi eldöntésére kihatott azzal, hogy a Pp. 265. §

(1)bekezdés szerinti, az alperes oldalán fennálló bizonyítási érdekre teljeskörűen nem volt figyelemmel, amikor ezzel kapcsolatos felhívását megtette. [31] A másodlagos kérelme alapjaként arra hivatkozott, hogy a törvényszék hibás tényekből helytelen következtetést levonva jutott arra, hogy a vitatott cikk nem lehet sajtóhelyreigazítás tárgya, mert nem felel meg az azt megalapozó valótlan tényközlés kritériumának. [32] A törvényszék tévesen állapította meg, hogy a kifogásolt cikk tartalma sem részleteiben, sem összességében nem kapcsolódott a felpereshez, ezért nem kérhetett helyreigazítást. Fenntartotta, hogy fennáll a személyes érintettsége, mert bár a keresettel érintett cikk látszólag a kivitelezést kritizálta, de nem vitásan a felperes volt a felelős a kivitelezésért és az üzemeltetésért is. A

1. szeptember 2-i cikk visszautalt a
2. június 28-i cikkre, amelyben konkrétan megjelent a felperes személye, akit maga az alperes nevezett az üggyel kapcsolatosan illetékesnek, olyan szervezetnek, aki felelős a gyepcseréért és akivel emiatt kommunikálni kezdett. [33] A sérelmezett cikk több helyen valótlan tényeket állított, mely tényállítások valótlanságát a felperes a perben bizonyította. Az alperes a helyreigazítási felelősségét nem kerülheti meg azzal, hogy a kifogásolt adatokat, mint nem teljesen bizonyosat közölte kellő tényalap nélkül. Ha a vitatott cikk valóban interjú lett volna, az alperest akkor is felelősség terhelné a személy1 véleményébe burkolt valótlan tényállítások közléséért. A perben bebizonyosodott, hogy az alperes által szakértőként megjelölt személy nem szerezhetett közvetlen tapasztalatot a pályaépítésről, a gyepcseréről. személy1 vallomásából kitűnt, hogy a megnyilvánulásai találgatások, semmit nem tudott a kivitelezésről, ahogy arról sem, hogy milyen munkálatok zajlottak a gyepcsere során, volt-e talajcsere. Egyik állítását sem tudta alátámasztani szakmai érvekkel, dokumentumokkal, iparági sztenderdekkel. Nem ismerte, hogy milyen szabványok, dokumentumok alapján készült a kivitelezés, egyetlen releváns szakmai anyagot sem látott a kivitelezési, átadási dokumentációból. Nem tudta azt sem, hogy milyen szakmai szabályoknak kellett volna megfelelnie a pályának, a gyepcsere dokumentációját, műszaki tartalmát sem ismerte. Ezen egyértelmű bizonyítékot az elsőfokú bíróság a határozata meghozatalánál nem értékelte kellő súllyal, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta. [34] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az érdemben helyes elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Szerinte jogszerűen jutott arra az elsőfokú bíróság, hogy felperesnek nem volt perbeli legitimációja. Az alperes cikke - a lefolytatott bizonyításból kitűnően - helytállóan adta elő, és idézte egy szakmailag kompetens mérnöknek a kivitelezéssel összefüggő szakmai érveit. A felperes szakmai álláspontja ettől eltért, de ez a tény nem teremtett jogalapot sajtóhelyreigazításra Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a sajtóhelyreigazítással érintett cikk tartalma nem felelt meg a valótlan tényközlés, a való tény hamis színben való feltüntetése kritériumainak. [35] A fellebbezés a következők miatt alapos. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 11 [36] Az ítélőtábla a másodfokú eljárása során felülbírálati jogkörében a fellebbezésben nem hivatkozott - alább részletezett - eljárási szabálysértést észlelt és ezt a felek tudomására hozta, majd a fellebbező felperes kérelmére figyelembe vette [Pp.
3. § 83) bekezdés]. [37] A
4. szeptember 2-án megjelent perbeli újságcikkel kapcsolatban a felperes a pert megelőzően az alperesnek
5. október 4-én kézbesített levelében kért helyreigazítást [Pp.
6. §

(1)bekezdés], majd keresetlevelét a Pp. 496. §

(3)bekezdés szerinti határidőben

1. október 24-én terjesztette elő. [38] Az elsőfokú bíróság a 3/II. számú,
2. október 26-án kézbesített végzésében hívta fel az alperest, hogy legkésőbb a perfelvételi tárgyalás előtt három nappal terjesztheti elő írásbeli ellenkérelmét, vagy azt szóban, a perfelvételi tárgyaláson is előadhatja. [39] A
3. november
4. napjára kitűzött első perfelvételi tárgyalást megelőzően az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, csupán ügyvédi meghatalmazást, költségfelszámítást, a jogi képviselővel kötött megbízási szerződést és egy, a felek közötti emailváltással kapcsolatos okiratot csatolt. Az első perfelvételi tárgyaláson az alperes szóbeli ellenkérelmet nem adott elő. A törvényszék a perfelvételi tárgyalást elhalasztotta, egyúttal felhívta a felperest perköltség igényét pontosítására. [40] A
5. november 22-i perfelvételi tárgyaláson az alperes szóbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a tárgyalást ismét elhalasztotta. [41] Az alperes
6. december 5-én terjesztette elő az elsőfokú iratokhoz
7. sorszám alatt csatolt ellenkérelmét, majd azt a harmadik,
8. december 6-i folytatólagos perfelvételi tárgyaláson szóban is előadta. A törvényszék a harmadik, majd a
9. december 21-i negyedik, a
10. január 19-i ötödik perfelvételi tárgyalást is elhalasztotta, a
11. február 29-i folytatólagos perfelvételi tárgyaláson a perfelvételt lezárta és az ugyanezen a napon megtartott érdemi tárgyaláson tanúbizonyítást folytatott le. A fellebbezéssel támadott ítéletét a határozathirdetésre halasztott újabb tárgyaláson hirdette ki. [42] A másodfokú eljárásban az ítélőtábla Pf.
12. sorszám alatti tájékoztatására a felperes a Pf
13. sorszám alatti beadványában kérte eljárásjogi szabálysértésként figyelembe venni, hogy a törvényszék nem volt figyelemmel arra, az alperes hatályos ellenkérelmet nem terjesztett elő az elsőfokú eljárásban. [43] Az alperes a Pf.
14. sorszám alatti fellebbezési ellenkérelmében a Pf.
15. sorszám alatti tájékoztatással kapcsolatban kifejtette: a perfelvételi tárgyaláson szóbeli ellenkérelmet terjesztett elő, ennek hiányában nem is kerülhetett volna sor a perfelvételi tárgyalás lezárása, illetve korábban a perfelvételi tárgyalások elhalasztására. Az írásbeli ellenkérelem az eljárás támogatási kötelezettséget szem előtt tartva, technikai okokból, a bíróság munkáját könnyítendő került benyújtásra. A perfelvétel lezárása előtt az alperes valamennyi bizonyítási indítványát előterjesztette, az alperesi képviselő perfelvételi tárgyalást nem mulasztott, ezért a Pp.
16. §

(4)bekezdése alapján nem lehet úgy tekinteni, hogy a keresetet az alperes nem Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 12 vitatta. Az első két perfelvételi tárgyalást a bíróság a felek közös kérelme alapján halasztotta el. A jogalkotó akaratának megfelelő feszes eljárásjogi határidőkkel szabályozott eljárásban az alperes jóhiszeműen járt el. Az ellenkérelem előterjesztésére – ezzel ellentétes törvényi rendelkezés hiányában – a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson is lehetőség van. [44] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megszegésével hozta meg határozatát, figyelmen kívül hagyva, hogy az alperes hatályos ellenkérelmet nem terjesztett elő. [45] Az általános perjogi szabályok szerint a per három szakaszból áll: perindítás (Pp. XI. fejezet), perfelvételi szak (Pp. XII. fejezet) és érdemi tárgyalási szak (Pp. XIII. fejezet). Az alperes az írásbeli ellenkérelmét a Pp. 179. §

(1), illetve

(5)bekezdése szerinti határidőn belül terjesztheti elő. Írásbeli ellenkérelem, beszámítási kifogás hiányában a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül a Pp.181. §

(1)bekezdése szerint bírósági meghagyást bocsát ki, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye. Az általános szabályok szerint tehát határidőben előterjesztett ellenkérelem vagy beszámítási kifogás hiányában nem nyílik meg a perfelvételi szak. A perfelvételi tárgyalás csak a Pp. 192. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén halasztható el. [46] A Pp-ben a különleges eljárások közé sorolt sajtó-helyreigazítás iránti per szabályai ettől eltérnek: a Pp. 500. §

(2)bekezdés e) pontja szerint a sajtó-helyreigazítási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. Az alperes az ellenkérelmét írásban a perfelvételi tárgyalást megelőző három nappal korábban (határidő) vagy szóban, a perfelvételi tárgyaláson (határnap) terjesztheti elő [Pp. 497. §

(2)-

(4)bekezdés]. A sajtó-helyreigazítási eljárásban a perfelvételi tárgyalás elhalasztására csak a Pp. 497. §

(5)bekezdésében meghatározott okokból kerülhet sor. A sajtó-helyreigazítási eljárásban az alperes által is hivatkozott rövidebb határidők, az általánostól eltérő eljárásjogi szabályok célja a sérelmet szenvedett fél azonnali, gyors jogvédelmi igényének hatékony elbírálása. [47] A Pp. 497. §

(3)bekezdésének helyes értelmezése szerint a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző három napot az első perfelvételi tárgyalás határnapjától kell számítani. Ugyanígy, a Pp. 497. §

(2)és

(4)bekezdése az első perfelvételi tárgyaláson teszi lehetővé a szóbeli ellenkérelem előterjesztését. A sajtó-helyreigazítási eljárás speciális szabályaiból következően a perfelvételi szak a perfelvételi tárgyalás kitűzésével az ellenkérelem előterjesztését megelőzően megnyílik, ennek azonban csak az a jelentősége, hogy e perekben bírósági meghagyás nem bocsátható ki: a határidők számítását, a törvényben meghatározott határnapot ez nem befolyásolja. [48] Ellenkérelem hiányában nincs lehetőség a perfelvételi tárgyalás elhalasztására. A Pp. 497. §

(4)bekezdésének utolsó mondatában szereplő „legkésőbb” kitételt és a Pp. 497. §

(5)bekezdését együttesen úgy kell értelmezni, hogy ha a perfelvételi tárgyaláson az alperes nem adja elő szóban az ellenkérelmét, és a perfelvételi tárgyalást megelőzően határidőn belül írásbeli ellenkérelmet sem terjesztett elő, a perfelvételi tárgyalás elhalasztásának a Pp. 497. §

(5)bekezdésében meghatározott feltételei pedig nem teljesültek, a bíróságnak a perfelvételt le kell zárnia és a Pp. 498. §

(1)bekezdése szerinti érdemi tárgyaláson kell határoznia a kereseti kérelemről. A Pp. sem az általános szabályok szerinti eljárásban, sem a sajtó-helyreigazítási eljárásban nem ad arra lehetőséget, hogy a kereseti kérelem részét nem képező perköltség Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.056/2024/9/I 13 iránti igény pontosítása érdekében, vagy a felek peren kívüli egyezségkötésének reményében a bíróság elhalassza a perfelvételi tárgyalást. [49] Az elsőfokú bíróság ezeket az eljárásjogi szabályokat megszegve döntött többször is a perfelvételi tárgyalás elhalasztásáról, s tette lehetővé – jogszabályba ütköző módon – hogy az alperes azon a folytatólagos perfelvételi tárgyaláson terjessze elő szóbeli ellenkérelmét, amelyre korábbi ellenkérelem és a Pp. 497. §

(5)bekezdése szerinti halasztási ok hiányában nem is kerülhetett volna sor. Az ítélőtábla álláspontja szerint a perfelvételi tárgyalás eljárásjogi szabályokkal ellentétes elhalasztása nem eredményezheti az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő, illetve határnap meghosszabbítását, módosítását. [50] A fentiekre tekintettel a Pp. 497. §

(4)bekezdés alapján a keresetet nem vitatottnak kellett tekinteni, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a Pp. 499. §

(1)bekezdés alapján kötelezte az alperest a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére. [51] A felperes az alperes képviselőjét (a főszerkesztőt) mint a sajtótermékért felelősséggel tartozó természetes személyt kérte perköltségében marasztalni, azonban a Pp. 7. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti azonosító adatait nem tudta közölni. Ezek hiányában vele szemben perköltségben marasztaló, végrehajtható döntés nem volt hozható, ezért az ítélőtábla ezen körben a határozathozatalt mellőzte. [52] Az alperes kiadója, a Egyesület1et (cím1; adószám:Adószám1), mint a Pp.
2. §

(1)bekezdés szerint a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő jogi személy az Itv. 5. §

(1)bekezdés d) pontja alapján személyes illetékmentességet élvez, ezért a le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli a Pp. 102.§

(6)bekezdése alapján. Győr,

1. április
2. Dr. Szalay Róbert sk. a tanács elnöke Dr. Kovács Zsolt sk. Dr. Mészáros Zsolt sk. előadó bíró bíró