← Magyarország

Bfv.812/2020/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvény a perújítás oka - lényegesen enyhébb büntetés -szempontjából további határozott, végleges követelményt nem fogalmaz meg; erre nézve sem matematikai alapú, számszaki arányosság, sem kötelező zsinórmérték nem adható, ilyet a törvény sem tartalmaz. Ez az adott ügyben eljáró bíróság döntési, diszkrecionális, mérlegelési jogkörébe tartozik. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.812/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette és más bűncselekmény (perújítás) Terhelt(ek): Első fok: Kaposvári Járásbíróság, 7.B.8/2020/12., ítélet, perújítási tárgyalás,
  4. március
  5. Másodfok: Kaposvári Törvényszék, 1.Bf.65/2020/8., végzés, tanácsülés,
  6. május
  7. Kúria 3.Bfv.812/2020/14 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt perújítási ügyében a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Járásbíróság 7.B.8/2020/
  8. számú ítéletét és a Kaposvári Törvényszék 1.Bf.65/2020/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kaposvári Járásbíróság perújítási eljárás eredményeként a
  10. március
  11. napján meghozott 7.B.8/2020/
  12. számú ítéletével a terhelt vonatkozásában a Kaposvári Járásbíróság 9.B.277/2015/
  13. számú, és a Kaposvári Törvényszék 2.Bf.303/2017/19/III. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, megállapította, hogy a terhelt bűnös Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntettében [
  14. évi IV. törvény
  15. §

(2)bekezdés a) pont] és csalás bűntettében [
  1. évi IV. törvény
  2. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 4 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 5 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, és mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelttel szemben 120.656.816 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá az egyéb érdekelt részére vezetett bankszámlákon zárolt pénzösszegek vonatkozásában ugyancsak vagyonelkobzást rendelt el, a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. május
  2. napján jogerős 1.Bf.65/2020/
  3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.812/2020/14 3 [3] A perújítás alapjául szolgáló alapügyben a Kaposvári Járásbíróság a
  4. április
  5. napján kelt 9.B.277/2015/
  6. számú, illetve a Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság
  7. január
  8. napján jogerős 2.Bf.303/2017/19/III. számú határozatával a terheltet a már ismertetett bűncselekmények miatt halmazati büntetésül 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 5 év gazdasági társaság vezetői tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, továbbá mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, vagyonelkobzást rendelt el, rendelkezett a bűnjelekről, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, és a felmerült bűnügyi költség viseléséről is határozott. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben a terhelt védője perújítási indítványt terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az elítéltnek súlyos betegségei vannak, melyek az eljárás korábbi szakaszában is fennálltak, ezért vele szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabása indokolt. [5] A Kaposvári Törvényszék 2.Bpi.441/2019/
  9. számú végzésével a terhelt védője által előterjesztett perújítási indítványnak helyt adott, és a perújítást elrendelte. II. [6] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
  10. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontját megjelölve – a megtámadott határozat megváltoztatása érdekében. [7] Indokai szerint az első- és másodfokú bíróság a lefolytatott perújítás eredményeként törvénysértően állapította meg a szabadságvesztés büntetés mértékét, mivel a büntetés kiszabása során nem vette figyelembe „a Bkv 16. számú” véleményben foglaltakat, és bár a perújítási eljárást lefolytatta, a terhelt egészségi állapotára figyelemmel nem enyhítette lényeges mértékben – csupán 1 évvel – a korábban kiszabott büntetést. Hivatkozott arra, hogy az orvosszakértői vélemény által is igazoltan olyan betegségben szenved, amely alapján nem is lenne büntetés-végrehajtási körülmények közé helyezhető, és amelynek halálozási aránya meghaladja a 80%-ot. Indítványozta, hogy a Kúria a szabadságvesztés büntetését nagyobb mértékben enyhítse oly módon, hogy ezáltal lehetővé váljon az 1978. évi IV. törvény 47. §
(3)bekezdése értelmében az, hogy a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátása, és ennek megfelelő döntési igényt is megfogalmazott. Ezzel összefüggésben kifogásolta a Btk.
  1. §-a alapján a törvényválasztást, és indítványozta orvosi beavatkozás elvégzése céljából szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.812/2020/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. Az ügyészi álláspont szerint a büntetés kiszabásának felülvizsgálatára csak a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a büntetőjog más szabályának megsértése miatt van lehetőség. A büntetés önmagában akkor eshetne felülvizsgálat alá, ha a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve került volna sor a büntetés kiszabására. Jelen ügyben a terhelttel szemben az 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő tételkeretben kiszabott 4 év szabadságvesztés büntetés törvénysértő mértékére való hivatkozás felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. Az ügyész szerint ugyancsak nem Kúria 3.Bfv.812/2020/14 4 felülvizsgálati ok a büntetés nem elég lényeges mértékű enyhítésére történő hivatkozás, miként a börtöntűrő képesség hiánya sem. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítvány elutasítását indítványozta. [9] A terhelt
  3. augusztus 28-i keltezésű beadványában, a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételként kifejtette, hogy a perújítás elrendelésének oka éppen az volt, hogy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni. A Btk.
  4. §
(2)bekezdésében írt enyhítő szakasz rendelkezését felidézve utalt arra, hogy e szerint a törvény 5 évről legkevesebb 2 évre való leszállást tesz lehetővé – vagyis 3 évvel kevesebbet –, ezért a korábbihoz képest 1 évvel kevesebb büntetés nem felel meg a büntető anyagi jog szabályainak. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróság a büntetés kiszabása körében indokolási kötelezettségét sem teljesítette. [10] A
  1. augusztus 28-i keltezésű beadványában a terhelt ismét a büntetés félbeszakítását kérte. [11]
  2. szeptember 7-i keltezésű beadványában a terhelt kérte a büntetés végrehajtásának félbeszakítására vonatkozó kérelmét határidőben előterjesztettnek tekinteni, mivel annak tényleges bírósághoz való érkezéséről hivatalos tudomása nem volt. A
  3. szeptember 21-i keltezésű beadványában ennek megerősítésére mellékelte a büntetésvégrehajtási intézettől a kimenő hivatalos levelek összesített kimutatását, valamint benyújtotta a bv. bíró Szv.558/2020/
  4. számú végzését, mellyel a jogerős ítélettel kiszabott börtönbüntetés hátralévő részét eggyel enyhébb fokozatban, fogház fokozatban rendelte végrehajtani. III. [12] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be.
  5. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. [15] A büntetés (illetve intézkedés) törvényessége esetében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjára, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [16] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja Kúria 3.Bfv.812/2020/14 5 – részint a helyes minősítést meghatározó, – részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. [17] A Be. 659. §
(1)bekezdéséből következően felülvizsgálati eljárásban az eljárt bíróság mérlegelő tevékenysége felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy konkrét ügyben, illetve adott terhelt esetében mit tekint enyhítő, vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. [18] Ennek során a bíróságnak figyelemmel kell lennie a Btk. 79.§ és 80.§-ának rendelkezéseire, valamint a BKv
  1. számú véleményben foglaltakra. Az, hogy az eljárt bíróság miként vette figyelembe a büntetés kiszabása során a Btk.
  2. §-ában, illetve a BKv
  3. számú véleményben foglaltakat, nyilvánvalóan a büntetéskiszabás mérlegelésre váró szempontjai, illetve támpontjai. [19] Kétségtelen az is, hogy a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjában foglalt perújítási ok megvalósulása szempontjából az alapügyben hozott jogerős határozatban kiszabott büntetés mértéke alapvető jelentőségű, és az ehhez való viszonyulás alapján kell dönteni a perújítás megengedhetősége kérdésében is. [20] Jelen ügyben a perújítás lefolytatására sor került, és ennek eredményeként az eljárt bíróság az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezte, és új határozatában a terhelttel szemben rövidebb tartamú szabadságvesztést szabott ki. [21] A törvény ebben az esetben a perújítás oka – lényegesen enyhébb büntetés – szempontjából további határozott, végleges követelményt nem fogalmaz meg; erre nézve sem matematikai alapú, számszaki arányosság, sem kötelező zsinórmérték nem adható, ilyet a törvény sem tartalmaz. Ez az adott ügyben eljáró bíróság döntési, diszkrecionális, mérlegelési jogkörébe tartozik. [22] A terhelt terhére rótt Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntette [1978. évi IV. törvény 314. §
(2)bekezdés a) pont] és csalás bűntette [1978. évi 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] miatt a halmazati szabályok figyelembevételével a terhelttel szemben 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés büntetés szabható ki. [23] A bíróság által megállapított minősítéshez kapcsolódó büntetési tételkeret – figyelembe véve a Btk. Általános Részének rendelkezéseit is – a büntetést meghatározó alapvető tényező. Ez jelöli ki azokat a határokat, amelyek között a súlyosító és enyhítő – a büntetést befolyásoló – körülmények a büntetést alakíthatják. A büntetést befolyásoló körülményeket a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni. [24] Ehhez képest a büntetés enyhítésére vonatkozó Általános részi rendelkezésekkel való összevetés eredményeként nem fogalmazható meg a büntetés kiszabása során olyan igény, elvárás, amely arra irányul, hogy milyen mértékű enyhítés – legalább 3 év – lenne indokolt a Kúria 3.Bfv.812/2020/14 6 szabadságvesztés büntetés esetében, olyan pedig végképp nem, amely ehhez igazodóan a feltételes szabadságra vonatkozó legkedvezőbb rendelkezés (1/2 feltételes kedvezmény) alkalmazásának lehetőségét kapcsolja össze ezzel. [25] A terhelt ez utóbbi okra hivatkozással indítványában kifogásolta az 1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 2. §-ában írtak alkalmazását, vagyis a törvényválasztás kérdését. [26] Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat a következőkre. [27] A korábbi Btk. 2. § második mondata szerint, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni [Btk. 2. §
(2)bekezdésében írtakkal egyezően]. [28] Az indítványban hivatkozott felülvizsgálati ok, az önmagában törvénysértő büntetés a Btk.
  1. §-a alapján abban az esetben merülhet fel, ha a törvényválasztás kérdése egyben olyan büntetés választásának kérdése is lenne, amely korábban volt, utóbb pedig nincs (illetve ennek fordítottja). [29] A határozott tartamú szabadságvesztés esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről történő rendelkezés, amely esetében jogerő előtt – amint azt a 4/
  2. (X. 14.) BK vélemény is tartalmazza – alapot adhat az enyhébb elbírálás címén az új büntetőtörvény alkalmazására, azonban az e szerinti feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés a jogerő felbontására alkalmas felülvizsgálati okot már nem képez. [30] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a perújítási eljárás eredményeként a terhelt bűnösségét az Európai Közösségek pénzügyi érdekei megsértése bűntettében [
  3. évi IV. törvény
  4. §
(2)bekezdés a) pont] és csalás bűntettében [1978. évi 318. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés a) pont] megállapította, és törvényes a kiszabott büntetés és az alkalmazandó törvény megválasztása is. [31] Az indítvány kifogásolta a bíróság indokolási kötelezettségének a büntetés kiszabásával kapcsolatos mikénti teljesítését. [32] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. E rendelkezésből következően a Be. 608. §
(1)bekezdésében fel nem sorolt – relatív – eljárási szabálysértések, még valóságuk esetén sem teszik lehetővé a felülvizsgálatot. [33] A Be. 609. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés d) pontja értelmében a jelenleg hatályos eljárási törvény szerint, ha a bíróság az indokolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget, már nem abszolút, hanem relatív eljárási szabálysértésnek minősül. Kúria 3.Bfv.812/2020/14 7 [34] Mindezekből következően az indokolási kötelezettség miként teljesítésére vonatkozó részében a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálását mellőzte. [35] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. IV. [36] Ekként a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [37] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [38] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.