Bf.294/2022/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat

(3)bekezdés], új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk.184. §

(1)bekezdés IV. fordulat] és bódult Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.294/2022/7-X 2 járművezetés vétségében [Btk.237. §

(1)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 7 év 6 hónap szabadságvesztés büntetésre, 5 év járművezetéstől eltiltásra és 8 év közügyektől letiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban jelölte meg. Vele szemben 4.649.850 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, a vádlott által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött időnek a szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, ezen túlmenően pedig a tanú1 vagyoni érdekelttel szemben történő vagyonelkobzásról, a bűnjelekről továbbá a bűnügyi költség összegéről és annak viseléséről is. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést enyhítés érdekében, valamint a vádlottól lefoglalt Lenovo és Macintosh számítógépek vádlott részére történő kiadása végett is. Az ügyészség tudomásul vette az ítélet rendelkezéseit. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.463/2022/13. számú átiratában kifejtette, hogy a Be. 598. §

(2)bekezdése szerinti tanácsülés feltételei fennállnak, bejelentette, hogy nyilvános ülés kitűzése esetén azon nem vesz részt. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, amelyet a törvényszék egyébként törvényesen fogadott el, ezért a felülbírálat korlátozott. Az ügyben az elsőfokú bíróság ítéletének a Be. 607. §

(1)bekezdésében és a Be. 608. §

(1)bekezdésében írtak szerinti hatályon kívül helyezését megalapozó abszolút eljárási szabálysértés, valamint a Be. 609. §

(1)bekezdésében írtak szerinti hatályon kívül helyezését megalapozó egyéb eljárási szabálysértés nem történt. Az általa megállapított és irányadó, a vádiratival egyező ítéleti tényállásból a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, vele szemben az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor, emellett a tényállásban írt cselekmény jogi minősítése is törvényes és azonos a vádirati tényállással. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítéletet kizárólag a joghátrányra vonatkozó rendelkezés tekintetében van módja felülbírálni. [4] A bíróság a bűnösségi körülményeket jelentős részben helyesen tárta fel, azok azonban helyesbítésre szorulnak. A bíróság egymással ellentétes megállapításokat tett azt illetően, hogy a vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerésének milyen nyomatékot tulajdonított. E körben a bíróságnak az a megállapítása helyes, amely szerint ezen enyhítő körülmény jelentősége a tettenérés okán csekély. Helyesbítendő továbbá, hogy a vádlott kriminológiai értelemben volt különös visszaeső. [5] A törvényszék által kiszabott büntetés törvényes, annak enyhítésére nem látott alapot. A járulékos kérdések tekintetében hozott rendelkezések is törvényesek és megalapozottak. Kifejtette azt is, hogy a vádlott fellebbezésében megjelölt Lenovo és Macintosch (helyesen MacBook Pro) laptopok lefoglalásának megszüntetéséről és kiadásáról az elsőfokú bíróság azért nem rendelkezett, mivel a nyomozó hatóság e bűnjelek lefoglalását már a nyomozati szakban megszüntette és azokat a vádlottnak kiadni rendelte. [6] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. [7] A vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában az ügyészség átiratában írtakat a lefoglalt eszközök vonatkozásában tudomásul vette, a fellebbezését ebben az irányban nem tartotta fenn. Csatolta a vádlott munkáltatói igazolását, mely szerint a vádlott az Cég2. alkalmazásában dolgozik részmunkaidőben, kisegítő és beszerzői munkakörben. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a törvényszék az eljárása során eljárási szabálysértést nem követett el, a cselekmény minősítése törvényes, a személyi és enyhítő körülmények túlsúlya alapján azonban lehetőség van a védencével szemben kiszabott büntetés enyhítésére. [8] A másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a Be. 598. §

(2)bekezdése szerint tanácsülést tűzött ki. [9] A bejelentett fellebbezések az alábbi eredményre vezettek. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.294/2022/7-X 3 [10] Az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján, a kiszabott büntetés mértéke miatt érte perorvoslati támadás. A másodfokú bíróság ezért a Be. 590. §

(3)bekezdés alapján az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett büntetést kiszabó részét bírálta felül. A Be. 590. §

(5)bekezdés alapján azonban a korlátozott felülbírálat ezen kívül kiterjedt a bűnösségre vont következtetés okszerűségére, a bűncselekmény minősítésére, valamint a Be. 607. §

(1)bekezdésében és a Be. 608. §

(1)bekezdésében és 609.§

(1)bekezdésében írt hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések vizsgálatára. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapult, a másodfokú bíróság a Be. 606. §

(3)bekezdés szerinti korlátozásra is figyelemmel volt, miszerint a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó ítéleti rendelkezések megváltozatásának csak a terhelt felmentésének, az eljárás megszüntetésének vagy bűncselekmény minősítése megváltoztatásának esetén van helye. Az ítélőtábla a Be. 590. §

(7)bekezdése folytán hivatalból felülbírálta az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező – a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a feltételes szabadságra, az előzetes fogvatartás és a bűnügyi felügyelet beszámítására, a vagyonelkobzásra és a bűnügyi költségre vonatkozó – rendelkezéseket is. [11] Az elsőfokú bíróság az előkészítő eljárást perrendszerűen, a Be. LXXVI. fejezetben foglalt eljárási szabályokat betartva folytatta le. Terhelt1 vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadására a Be. 504. §

(2)bekezdésben foglalt feltételek alapján került sor, ezt az eljárás során sem az ügyészség, sem a védelem nem vitatta. Tekintettel arra, hogy a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, a Be. 521. §

(1)bekezdés alapján a vádirati tényállás megalapozottságára és a bűnösség kérdésére nem folytathatott le bizonyítást. A Be. 565. §

(1)bekezdés alapján a vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. A Be. 567. §

(1)és

(2)bekezdésben, a Be. 608. §

(1)bekezdésben, így az

(1)bekezdés h) pontjában (a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §

(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el), valamint a Be. 609.§

(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem valósított meg, így az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása nem merült fel. [12] A beismerésre és a fellebbezés jogalapjára tekintettel az elsőfokú bíróság röviden indokolta határozatát, ennek jogalapjaként helyesen a Be. 562. §

(2)és

(4)bekezdését tüntette fel. [13] A korlátozott felülbírálat alapja az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás volt, miután annak megalapozottságát a másodfokú bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdésének

1. a)pontja értelmében nem vizsgálhatta. [14] Az ítéleti tényállás megalapozottságát nem érintően azonban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok (rendőri jelentés, lefoglalási jegyzőkönyv, bevételi értesítés) alapján a tényállás (a vádirati tényállás
2. is)elírást tartalmazott a vádlott ruházatából előkerült pénzösszeget illetően, ezért annak összegét javította, azt helyesen 1.649.850 forintban rögzítette a Be. 453. §

(1)és

(6)bekezdése alapján. [15] Az ítélet személyi része körében tett megállapítások a Be. 561. §

(3)bekezdés b) pontjára figyelemmel a tényállásnak nem részei, ezért korlátozott fellebbezés esetén is helyesbíthetők. [16] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által rögzítetteket az iratok tartalma alapján a következők szerint pontosítja: [17] A személyi részben feltünteti, hogy a vádlott jelenleg az Cég2-nél dolgozik részmunkaidőben, kisegítő és beszerzői munkakörben. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.294/2022/7-X 4 [18] A vádlott ellen jelenleg nincs más büntetőeljárás folyamatban. [19] A vádlott előéleti adatai a következő pontosításra szorulnak: [20] Az

1. pont alatt feltüntetett ítéletet helyesen a Budakörnyéki Bíróság hozta, a másodfokú bíróság pontos megnevezése Pest Megyei Bíróság. [21] A
2. pont alatti ítélet helyesen
3. június
4. napján emelkedett jogerőre. [22] A
5. és
6. pont alatti ítéletek esetében a mellékbüntetés helyes megnevezése közügyektől eltiltás. [23] Az irányadónak tekintett tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, az alkalmazott Btk. megválasztása is helyes volt. [24] A büntetés kiszabása tekintetében a másodfokú bíróság az enyhítést célzó védelmi fellebbezéseket nem találta megalapozottnak. [25] A Btk.
7. §

(1)bekezdése értelmében a büntetést céljának szem előtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. [26] A törvényszék a büntetést meghatározó tényezőket, csaknem teljeskörűen számba vette, azt azzal szükséges kiegészíteni, hogy a vádlott terhére kell értékelni azon körülményt is, hogy a vádlott egyidejűleg többféle kábítószerrel kereskedett. [27] A vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő nyilatkozatának értékelése során a törvényszék, mint ahogy arra a főügyészségi átirat is rámutatott, egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett. Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott, a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. Bkv. II/
2. pontja szerint a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás enyhítő körülmény, nagyobb a nyomatéka, ha az felderítő jellegű. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánásnak van jelentősége. Jelen ügyben a vádlottat a vele szemben intézkedő rendőrök tettenérték, felderítő jellegű beismerő vallomás tételére részéről a nyomozati szakban nem került sor, az előkészítő ülésen tett nyilatkozata pedig a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetésének beismerésére szólt, mely összhangban volt az ügy irataival, így annak a büntetés kiszabása során túlzott jelentőséget tulajdonítani nem lehet, az az elsőfokú bíróságét meghaladó nyomatékkal nem értékelhető a javára a büntetés kiszabása során. [28] A vádlott a Btk. rendelkezései értelmében visszaesőnek nem tekinthető, így a vádlott büntetett előélete az, amit súlyosító körülményként kell a terhére értékelni, helyesen kriminológiai értelemben tekinthető visszaesőnek. [29] Ezen túlmenően a büntetéskiszabási körülményeket az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte, az általa kiszabott szabadságvesztés büntetés mind nemében, mind pedig mértékében arányban áll a vád tárgyává tett bűncselekmények konkrét tárgyi súlyával, igazodik a bűnösség fokához és az elkövető társadalomra veszélyességéhez is, ez a joghátrány alkalmas a Btk.
3. §-ában megfogalmazott általános és egyéni büntetési célok elérésére, annak fokozata is törvényes. A vádlott terhére rótt kábítószer mennyiségére, a terhelt előéletére és a többszörös halmazatra figyelemmel a 15 éves középmértéktől messze elmaradó, a kiszabható büntetés alsó határához közelítő tartamú szabadságvesztés további enyhítésére a terhelti beismerés mellett sem volt alap. [30] Helytálló vele szemben a közúti járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazása is, mert járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követett el, az eltiltás mértékét is megfelelően határozta meg az elsőfokú bíróság. Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.294/2022/7-X 5 [31] Ugyancsak helyes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása és annak mértéke is, mert a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, annak megnevezését azonban pontosította az ítélőtábla, mert az helytelenül került feltüntetésre. [32] Az elsőfokú bíróság által a vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás is törvényes, annak összegét is helytállóan jelölte meg, melynek alapját a vádlottól lefoglalt teljes pénzösszeg képezte, mely a tényállásban történt pontosítást követően egyezést mutat immár az abban feltüntetett készpénz összegével. [33] A bűncselekményből származó gazdagodással összefüggésbe hozható vagyontárgy pedig, amely nem a vádlott, hanem a családtagja tulajdonába került, a törvény kötelező rendelkezése folytán ugyancsak vagyonelkobzás alá esik. Az elsőfokú bíróság e vagyonelkobzás indokait az ítélet [45] bekezdésében helytállóan rögzítette, helyesen vonta vagyonelkobzás alá tanú1, a vádlott élettársa tulajdonában lévő személygépkocsit és annak tartozékait, a rendelkezése mindössze annyiban szorult megváltoztatásra, hogy a gépjármű forgalmi engedélye vonatkozásában nem vagyonelkobzásnak, hanem a lefoglalás megszüntetésének és a kiállító hatóságnak történő megküldés elrendelésének van helye a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. [34] Az elsőfokú bíróság ezen túlmenően a lefoglalt bűnjelekről kimerítően és helytállóan, a törvénynek megfelelően rendelkezett. A védelmi fellebbezésnek a vádlottól lefoglalt, általa Lenovo és Macintosh laptopokként megjelölt bűnjelek kiadására vonatkozó igénye az eljárás ezen szakaszában azért nem foghatott helyt, mert mint ahogy arra a fellebbviteli főügyészség is utalt átiratában, e számítógépek lefoglalását a nyomozó hatóság már korábban megszüntette és a vádlottnak kiadni rendelte. A Budapesti XVI. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a Lenovo laptop lefoglalását

1. október
2. napján kelt 01160/1056-345/
3. bü. számú, míg a helyesen MacBook Pro típusú laptop lefoglalását
4. február
5. napján kelt 01160/1056-376/
6. bü. számú határozatával szüntette meg és rendelte kiadni a vádlottnak. E határozatok a vádlottnak és védőjének is kézbesítésre kerültek. [35] Az ingatlan elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet kezdő napját, mely a szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítás tekintetében jelentőséggel bír, tévesen tüntette fel az elsőfokú bíróság, mert ugyanazon a napon a vádlott nem állhat egyidejűleg két különböző, a beszámítás tekintetében is másképp értékelendő kényszerintézkedés hatálya alatt, ezért azt az ítélőtábla helyesen
7. június
8. napjában jelölte meg és a beszámításra vonatkozó rendelkezést is ennek megfelelően korrigálta. [36] Az ítélet rendelkező részében a Be.
9. §

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott, a Be. 184. §

(2)bekezdés c) pontjában írt személyes adat vonatkozásában helyesbítette az ítélőtábla a vádlott anyja nevét, mert az elírásra került. [37] A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása és a bűnügyi költség összegére és annak viselésére vonatkozó rendelkezése is helytálló. [38] Fenti indokokra tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [39] A másodfokú bíróság ítéletével szembeni fellebbezés lehetőségét a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdés zárja ki. Budapest,

1. január
2. napján Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.294/2022/7-X 6 dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke dr. Bíró Emese s.k. előadó bíró Radnainé dr. Solymosi Viktória s.k. bíró A Fővárosi Törvényszék
3. június
4. napján kelt 7.B.156/2022/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.294/2022/
6. számú ítélete folytán
7. január
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. január
10. napján dr. Szalai Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: