A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem visszautasítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése A határozat száma: Gfv.I.30.204/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Mocsár Attila Zsolt előadó bíró Dr. Szabó Klára bíró A felperesek: I. rendű felperes neve II. rendű felperes neve (felperesek címe) A felperesek képviselője: Dr. Ravasz László ügyvéd (ügyvéd címe) Az alperesek: I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) Az I. rendű alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda Kúria I.Gfv.30.204/2022/2 2 (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: dr. Törös Judit ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelensége és egyéb A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet benyújtó felek: a felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.21.009/2021/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Ceglédi Járásbíróság 4.P.20.327/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A döntés előzményei [1] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a kölcsönszerződés érvénytelenségének, közjegyzői közokirat „nem közokirati” jellegének és felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással – helybenhagyta. Kúria I.Gfv.30.204/2022/2 3 [2] A felperesek a jogerős ítélet ellen
- április 11-én P.
- sorszám alatt, majd
- április 19-én P.
- sorszám alatt nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. [3] A felperesek a következők szerint kérték a felülvizsgálat engedélyezését: „Amennyiben a T. Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor kérem, hogy ezen kérdések tekintetében engedélyezze a Pp.409.§
(2)bekezdés a./ pontja és
(3)bekezdése alapján a Ceglédi Járásbíróság 4.P.20.327/2021/
- és a Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.21.009/2021/
- számú ítélete vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem előterjesztését”. [4] A később benyújtott felülvizsgálati kérelem
- oldalának második bekezdésében arra hivatkoztak, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) a C-670/
- számú végzése alapján nem tartható a Kúria C-776/
- és C-609/
- számú határozatokkal kapcsolatban kialakult álláspontja, és hozzátették: „Erre figyelemmel szükséges volna a felülvizsgálat engedélyezése a Pp.409.§
(2)bekezdés a./pontja alapján”. Ezen felülvizsgálati kérelmük 9. oldalának második bekezdésében azt írták, hogy: „a hitelbírálat jelentősége a tájékoztatás tekintetében is […] indokolná a felülvizsgálat engedélyezését a Pp.409.§
(2)bekezdés a./pontja alapján. A fentiek alapján a felülvizsgálat engedélyezésének is lenne helye a Pp. 409. §
(3)bekezdése alapján.” A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem feltételes, emiatt érdemi elbírálásra nem alkalmas. [6] A Kúria előre bocsátja, hogy a P.18. és a P.19. sorszámú beadványok a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet illetően megegyeznek. [7] A Pp. 408. §
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. [8] A jelen per vagyonjogi jogvita, amelyben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, ezért a Pp. 408. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítélet ellen a felülvizsgálat kizárt. Ilyen esetben a Pp.
- §-a – a fél indokolt kérelmére, a jogszabályban meghatározott alaki és tartalmi követelmények teljesülése esetén – lehetővé teszi, hogy a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezhesse. Kúria I.Gfv.30.204/2022/2 4 [9] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek – továbbiak mellett, a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazott Pp. 413. §
(1)bekezdésének d) pontja értelmében – tartalmaznia kell a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet. [10] Az adott esetben a felperesek kérelme – mely szerint „Amennyiben a T. Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor […] ezen kérdések tekintetében engedélyezze […] a felülvizsgálatot” – nem felel meg a határozott kérelem követelményének. [11] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem a fél egyértelmű és világos jognyilatkozata, amellyel a bíróságtól a Pp.
- §-ában meghatározott valamely okból a felülvizsgálat engedélyezését kéri. A felperesek nyilatkozata szerint: „Amennyiben a […] Kúria arra az álláspontra helyezkedne, hogy egyes kérdésekben a felülvizsgálat engedélyezésének lenne helye, akkor […] engedélyezze”; azonban az, hogy a felülvizsgálati eljárás megindításához szükséges-e a felülvizsgálat engedélyezése, a Pp.-nek a felülvizsgálat kivételes engedélyezésére vonatkozó előírásából következik, és nem a Kúria mérlegelésén múlik, ehhez pedig a félnek erre irányuló határozott kérelmet kell előterjesztenie. Az 1/
- (VII.12.) PK vélemény
- pontjában leírtak sem azt jelentik, hogy a felülvizsgálat engedélyezésének szükségessége a Kúria mérlegelésén múlna, hiszen ilyenkor csak a Pp.
- §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennállását vizsgálja. [12] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem – annak tartalmi hiánya miatt – a Pp. 410.§
(3)bekezdése, és Pp. 413. §
(4)bekezdése alapján – hiánypótlásra nem adható vissza. [13] A Kúria kérelem hiányában (azaz hivatalból) nem engedélyezheti a felülvizsgálatot, a felek rendelkezési jogából [Pp. 2. §
(1)bekezdése] következően a fél jogosult dönteni a kérelem előterjesztéséről. [14] Tekintettel arra, hogy a felperesek fent idézett, feltételesen előterjesztett felülvizsgálat engedélyezés iránti kérelme nem tekinthető a Pp. által előírt határozott kérelemnek, a Kúria a Pp. 410.§
(4)bekezdése alapján visszautasította a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. [15] A Kúria utal arra, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem önálló kérelem. Ha azt a felülvizsgálati kérelemmel azonos iratban terjesztik elő, az iratnak a felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi elemeit egybefüggően kell tartalmaznia, vagyis a két kérelemnek szerkezetileg el kell különülnie egymástól. [BH 2020.
- számú eseti döntés] A felpereseknek a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme ennek a feltételnek sem felelt meg, továbbá a felülvizsgálat engedélyezésének okára vonatkozó részletes indokolást sem tartalmazott. E hiányok a fent kifejtetteken túl önmagukban is az engedélyezés iránti kérelem visszautasítását eredményezték volna. Kúria I.Gfv.30.204/2022/2 5 Záró rész [16] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [17] A végzés ellen az Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. [18] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró