Bf.313/2025/4 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, kettő esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat] és 3 rendbeli – kettő esetben folytatólagosan, kettő esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] minősíti. A vádlottal szemben 20.000.000,- (húszmillió) forintra elrendelt vagyonelkobzást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott XXVI. rendű vádlott bűnösségét 2 rendbeli – egy esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként – elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés b) pont], társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés b) pont] és 3 Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.313/2025/4/í 2 rendbeli folytatólagosan – egy esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként, egy esetben társtettesként – elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében [Btk.

1. §] állapította meg. Ezért a vádlottat halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre, 250 napi tétel pénzbüntetésre, 1 év időtartamban a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének esetére akként rendelkezett, hogy a kiszabott szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani és ez esetben a vádlott a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő nap bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 10.000,- forintban állapította meg. Az így kiszabott 2.500.000,- forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni akként, hogy annak végrehajtási fokozata fogház. Amennyiben azonban a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott esetén a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére került sor, a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést is börtön fokozatban kell végrehajtani. vádlott XXVI. rendű vádlott által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi letéti számlájára befizetett 20.000.000,- forintra vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a XXVI. rendű vádlottat, hogy a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívása szerint fizessen meg 4.154.000,- forint bűnügyi költséget. [2] Az elsőfokú ítélettel szemben vádlott XXVI. rendű vádlott védője a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés ellen jelentett be fellebbezést. A védő álláspontja szerint törvénysértő azon rendelkezés, amely a XXVI. rendű vádlottat olyan bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, amely az ügy többi vádlottját is érinti, akikkel szemben az eljárás még elsőfokon sem fejeződött be. [3] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.319/2022/
2. számú átiratában indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
3. §

(1)és

(2)bekezdése, a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdésében írt korlátok között a Be. 590. §

(3)bekezdése, az

(5)bekezdés a)-d) pontjai, valamint a

(7)bekezdése alapján bírálja felül. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett, a XXVI. rendű vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására a törvénynek megfelelően került sor. Észrevételezte ugyanakkor, hogy tévedett az elsőfokú bíróság a vádlott terhére megállapított bűncselekmények minősítése során. Az irányadó ítéleti tényállás szerint a cég1 vezető tisztségviselője

1. február
2. napját követően vádlott27 XXVII. rendű vádlott volt, de a társaság irányításában közreműködött vádlott XXVI. rendű vádlott is. A cég adózással kapcsolatos kötelezettségei kizárólag vádlott27 XXVII. rendű vádlottat terhelték, melyre figyelemmel a költségvetést károsító bűncselekményt a kft. vonatkozásában önálló tettesként követte el. Tekintettel arra, hogy a költségvetési csalást bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége a nyilatkozattételre, így a XXVI. rendű vádlott terhére megállapított bűncselekmény elkövetői alakzata bűnsegédi bűnrészesség. A kft. valótlan tartalmú áfa bevallásának benyújtásával összefüggésben megvalósult közbizalom elleni bűncselekménynek a fentiek alapján a XXVI. rendű vádlott szintén nem lehet társtettese, magatartása bűnsegédi bűnrészességnek minősül. Emellett az adóbevallás benyújtására egy alkalommal, egyetlen bevallási időszakot érintően került sor, ily módon a folytatólagos elkövetés megállapítása téves. Észrevételezte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztott utalni a költségvetést károsító bűncselekmény alapesetének és minősített esetének fordulatára. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor a XXVI. rendű vádlottal szemben, az általa a NAV bűnügyi letéti számlájára befizetett 20.000.000,- forintra vagyonelkobzást rendelt el, ezért a kétszeres elvonás tilalmára figyelemmel annak mellőzése indokolt. A vádhatóság szerint az elsőfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.313/2025/4/í 3 [4] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet akként változtassa meg, hogy vádlott XXVI. rendű vádlott cselekményeit 3 rendbeli – két esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk.
3. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, kettő esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat], 2 rendbeli folytatólagosan – egy esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
3. §] minősítse. A vele szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatával összefüggésben a végrehajtás elrendelése esetén kitételt, valamint a 20.000.000,- forintra elrendelt vagyonelkobzást mellőzze, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [5] vádlott XXVI. rendű vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában továbbra is arra hivatkozott, hogy ameddig valamennyi vádlottal szemben a Szegedi Törvényszék nem hirdet ügydöntő határozatot, addig nem jogszerű a bűnügyi költség vonatkozásában, egyébként valamennyi vádlottal szemben egyetemlegesen alkalmazandó rendelkezésnek kizárólag a XXVI. rendű vádlottal szemben történő egyéniesített alkalmazása. [6] A XXVI. rendű vádlott védője által bejelentett fellebbezés alaptalan, a főügyészség képviselőjének átiratában írtak a bűncselekmények minősítése és azok jogszabályi alapja tekintetében helytállóak. [7] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást – a bejelentett fellebbezés tartalmára figyelemmel – a Be.
4. §

(3)bekezdése,

(5)bekezdése,

(5a)bekezdése és

(7)bekezdése, valamint a Be. 606. §

(3)bekezdése alapján bírálta felül. [8] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező szabálysértés nélkül folytatta le. [9] Nem merült fel olyan körülmény sem, amelyre figyelemmel a XXVI. rendű vádlottat fel kellett volna menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni. [10] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [11] Az elsőfokú bíróság a megállapított tényállásból helyesen vont következtetést vádlott XXVI. rendű vádlott bűnösségére, a cselekményeinek minősítése azonban részben téves. [12] Az elsőfokú bíróság által megállapított – a váddal egyező – tényállásban az került rögzítésre, hogy a cég1 ügyvezetője a vád tárgyát képező bűncselekmények elkövetésének idején vádlott27 XXVII. rendű vádlott volt. A cég működtetésében ugyan vádlott XXVI. rendű vádlott is közreműködött, azonban vezető tisztségviselői feladatot nem látott el, ilyen pozíciót a gazdasági társaságban nem töltött be. Mindezek okán a cég adózással kapcsolatos kötelezettségei a gazdasági társaság ügyvezetőjét, azaz a XXVII. rendű vádlottat terhelték. A cég tekintetében tehát a két vádlott társtettesként nem követhette el a terhükre rótt bűncselekményeket. vádlott27 XXVII. rendű vádlott a cég1 ügyvezetőjeként a költségvetést károsító bűncselekménynek önálló tettese volt és ezen bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segítséget vádlott XXVI. rendű vádlott, aki ily módon a költségvetést károsító bűncselekményt bűnsegédként valósította meg. [13] A cég1 valótlan tartalmú áfa bevallása benyújtásával összefüggésben tettesként szintén az ügyvezetőt, azaz vádlott27 XXVII. rendű vádlottat terheli a felelősség. Mindezek alapján ezen bűncselekményt sem követhette el vádlott XXVI. rendű vádlottal Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.313/2025/4/í 4 társtettességben, ily módon a közbizalom elleni bűncselekményt is a XXVI. rendű vádlott a cég1 vonatkozásában bűnsegédként követte el. [14] A közbizalom elleni bűncselekmény rendbeliségének alapja azon adójogviszonyok száma, amelyen belül a valótlan tartalmú nyilatkozat megtételére sor került. Az irányadó tényállás szerint a cég1 részéről egy adóbevallási időszakot érintően egy alkalommal, 2018. április 18. napján került sor valótlan tartalmú áfa bevallás benyújtására. Ezért ezen bűncselekmény folytatólagos elkövetése nem állapítható meg, annak törvényi feltétele – a többszöri elkövetés – hiányzik. [15] Rögzíti az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztott utalni a költségvetést károsító bűncselekmény alapesetének és minősített esetének fordulatára a 61. Bk. vélemény 3.a. pontjában írtak ellenére. [16] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla vádlott XXVI. rendű vádlott cselekményeit 3 rendbeli – kettő esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként elkövetett – költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat, kettő esetben

(4)bekezdés b) pont 2. fordulat, egy esetben

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat] és 3 rendbeli – kettő esetben folytatólagosan, kettő esetben bűnsegédként, egy esetben közvetett tettesként elkövetett – hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk.
2. §] minősítette. [17] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásban írtak szerint vádlott XXVI. rendű vádlott a költségvetést károsító bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányból 20.000.000,- forintot megtérített, azt
3. április
4. napján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi letéti számlájára befizette. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor ezen 20.000.000,forintra vagyonelkobzást rendelt el. A XXVI. rendű vádlott ezen összeget az általa okozott vagyoni hátrány csökkentése céljából fizette be, ily módon a kétszeres elvonás tilalmára figyelemmel arra vagyonelkobzás már nem rendelhető el. Ezért az ítélőtábla a vádlottal szemben 20.000.000,- forintra elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. [18] A bűnügyi költséggel kapcsolatosan az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság és a fellebbviteli főügyészség álláspontját. Következetes a bírói gyakorlat abban, hogy több vádlott esetén az előkészítő ülésen bűnösségét beismerő vádlottakat az őket terhelő teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni. Ezt követően a vádlott társakkal szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után, egyszerűsített felülvizsgálati eljárás keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a jelen ügy vádlottja és az esetleges további társai milyen összegben kötelesek a bűnügyi költséget egyetemlegesen viselni (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/7., Bf.III.57/2022/22.). [19] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. [20] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hivatalból felülbírálva, azt a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [21] Az ítélettel szemben a Be. 615. §

(1)bekezdése alapján fellebbezésnek nincs helye. Szeged,

1. szeptember
2. Dr. Joó Attila a tanács elnöke Dr. Gyuris Patrícia előadó bíró Dr. Katona Dorottya bíró Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.313/2025/4/í 5 A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.313/2025/
3. számú ítélete és a Szegedi Törvényszék 9.B.19/2024/
4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős. Szeged,
5. szeptember
6. Dr. Joó Attila a tanács elnöke