← Magyarország

Bhar.61/2022/6 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.II.61/2022/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi február hó
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A harmadfokú bíróság a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és 2 társa ellen indított büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 3.Bf.87/2022/
  4. számú ítéletének Terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy a tényállás
  5. pontjában írt cselekmény minősítése tekintetében mellőzi a Btk.
  6. §

(2)bekezdés
  1. ba)és
  2. bc)pontjaira, valamint a
(3)bekezdés b) pontjára történő utalást. Indokolás I. [1] A Pécsi Járásbíróság a
  1. február 13-án kelt 17.B.689/2016/
  2. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat 13 rendbeli, a Büntető Törvénykönyvről szóló
  3. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
  4. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjai szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, négy esetben kísérleti szakban maradt, csalás bűntette (tényállás 5., 6., 10., 16., 17., 18., 19., 22., 25., 26., 28., 30. és 34. pont), a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (tényállás 31. pont), valamint 17 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(4)bekezdés c) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, három esetben kísérleti szakban maradt csalás bűntette (tényállás 1., 2., 3., 4., 11., 12., 13., 14., 15., 20., 21., 23., 24., 27., 29.,
  1. és
  2. pont) miatt 3 év 2 hónap szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani, illetve megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ezen túlmenően elbírálta a bejelentett polgári jogi igényeket, illetve rendelkezett a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. Pécsi Ítélőtábla II.Bhar.61/2022/6/II [2] [3] [4] [5] [6] 2 Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség súlyosbításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása végett, valamint a bűncselekmények társtetteskénti elkövetésének megállapítása céljából, míg a vádlott és védője felmentésért, illetve másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. A másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a
  3. július 5-én kelt 3.Bf.87/2022/
  4. számú ítéletével a cselekményeket 9 rendbeli, a Btk.
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, három esetben kísérleti szakban maradt, csalás bűntettének (tényállás 16., 17., 18., 19., 22., 25., 28., 30. és 34. pont), 3 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjai szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének (tényállás 10., 26. és 31. pontja), 14 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, egy esetben kísérleti szakban maradt, csalás bűntettének (tényállás 1., 2., 11., 12., 13., 15., 20., 21., 23., 24., 27., 29., 32. és 35. pont), valamint a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés c) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett csalás bűntette kísérletének (tényállás
  1. pont) minősítette, míg a vádlottat az ellene emelt további 2 rendbeli, a Btk.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, egy esetben kísérleti szakban maradt, csalás bűntettének (tényállás 3. és 4. pont), és 2 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésében meghatározott és – figyelemmel a
(2)bekezdés ba), bc) alpontjaira – a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő, bűnsegédként elkövetett, egy esetben kísérleti szakban maradt, csalás bűntettének (tényállás
  1. és
  2. pont) a vádja alól a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.)
  4. §
(1)bekezdés c) pontjának II. fordulata alapján felmentette. Ezt meghaladóan a másodfokú bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 év 10 hóra enyhítette, továbbá – a tényállás
  1. pontjával összefüggésben – a vádlottal szemben 483.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. A másodfokú bíróság ítélete ellen – védője útján – a vádlott jelentett be fellebbezést további tényállási pontokhoz kapcsolódó felmentés, valamint a kiszabott büntetés enyhítése, illetve a járművezetéstől eltiltás mellőzésének érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában a fellebbezés részbeni elutasítását, illetve – egyebekben – a jogorvoslattal megtámadott határozat vádlottra vonatkozó részének a helybenhagyását indítványozta. [7] II. [8] A Be.
  2. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A Be. 615. §
(2)bekezdés b) pontjában írtak szerint ilyennek kell tekinteni azt, ha a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, mely feltétel – a tényállás 3., 4.,
  1. és
  2. pontjaihoz kapcsolódó ellentétes döntés folytán – a jelen ügyben is megállapítható volt. A másodfokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést [Be.
  3. §
(3)bekezdés a) pont], illetve kizárólag az ellenétes döntéssel összefüggő [9] Pécsi Ítélőtábla II.Bhar.61/2022/6/II [10] [11] [12] [13] [14] [15] 3 felülbírálatból eredő, az 583. §
(3)bekezdésében meghatározott rendelkezést vagy indokolást [Be. 615. §
(3)bekezdés b) pont]. A Be. 615. §
(5)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítéletének a Be. 615. §
(3)bekezdésében meghatározottakon kívüli rendelkezése, illetve része ellen nincs helye fellebbezésnek. Így ez okból az első- és másodfokú bíróság által egyformán a büntetőjogi felelősség körébe sorolt tényállási pontokhoz kapcsolódó további felmentést célzó jogorvoslati kérelem nem volt joghatályos. A bejelentett fellebbezés azonban a büntetés enyhítésére, illetve ehhez kapcsolódóan a közúti járművezetéstől eltiltás mellőzésére irányuló részében megfelel a Be. 615. §
(3)bekezdés b) pontjában írtaknak, ezért – mint az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő rendelkezés sérelmezése – megnyitotta a harmadfokú felülbírálat lehetőségét. A jogorvoslati kérelem egységesen bírálandó el. Ezért nem lehetett helye a fellebbezés részbeni elutasításának, még akkor sem, ha annak egy része törvényben kizárt, eljárásjogi szempontból teljesíthetetlen célra irányult. A harmadfokú bírósági eljárásban – a Be. 617. §-ában írtak szerint – a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Be. Tizenhatodik Részében foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. Ennek megfelelően – a Be. 590. §
(9)bekezdésének alkalmazásával – a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó rendelkezését, illetve részét vizsgálta. A Be. 618. §
(4)bekezdése alapján nem voltak felülbírálhatók a másodfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott – a tényállás 3., 4.,
  1. és
  2. pontjaihoz kapcsolódó – felmentő rendelkezései sem. A harmadfokú bíróság – a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai alapján – ilyen keretek között bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, illetve vizsgálta az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást. Ezen túlmenően – figyelemmel a Be. 618. §
(2)bekezdésére – hivatalból döntött az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben is. További kötöttséget eredményezett az is, hogy a bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 615. §
(3)bekezdés b) pontján alapult, így a harmadfokú bíróság – a Be. 619. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően – nem vizsgálhatta a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapította. [16] III. [17] A Be. 618. §
(3)bekezdés a) pontja értelmében a harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja a Be. 590. §
(5)bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat, így vizsgálni kellett a hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályok megtartását, valamint a bűnösség megállapítására és a bűncselekmények minősítésére vonatkozó rendelkezéseket. Az ügyben a perrendi szabályokat megtartották, így nem merült fel olyan – a Be. 607. §
(1)bekezdésében, a Be. 608. §
(1)bekezdésében, illetve a Be. 609. §
(1)bekezdésében írt – eljárási szabálysértés, mely az érdemi elbírálásnak akadályát képezte volna. Észlelte a harmadfokú bíróság, hogy a vádlott korábbi büntetéseire vonatkozóan – mérlegelő tevékenység nélkül – rögzített adatok pontosításra szorulnak, az alábbiak szerint: [18] [19] Pécsi Ítélőtábla II.Bhar.61/2022/6/II [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 4 A Fehérgyarmati Városi Bíróság B.355/2000/
  1. számú ítéletéhez kapcsolódó feltételes szabadság tartama
  2. október 11-én telt le, a büntetést ugyanezen nappal kell kitöltöttnek tekinteni. Mellőzi a harmadfokú bíróság a vádlott korábbi elítéléseire vonatkozóan a Kazincbarcikai Járásbíróság 13.B.775/2012/
  3. számú és az Egri Járásbíróság 15.B.469/2014/
  4. számú ítéleteivel kapcsolatos megállapításokat. Ugyanakkor rögzíti, hogy a vádlottat a Kazincbarcikai Járásbíróság a
  5. január 11-én kelt és – a Miskolci Törvényszék 8.Bf.103/2022/
  6. számú határozata folytán – a
  7. május 30-án jogerőre emelkedett 14.B.214/2020/
  8. számú ítéletével magánlaksértés bűntette, garázdaság vétsége és becsületsértés vétsége miatt 1 év 4 hó börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. E pontosítás a vádlott korábbi elítélését érintő hiányosságra, illetve arra volt visszavezethető, hogy a bűnügyi nyilvántartásból néhány adatot időközben töröltek. A Btk.
  9. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg. Az állandó bírói gyakorlat szerint a nyilvántartásban már nem szereplő korábbi büntetés adatai – a Btk. 97. §
(2)bekezdésének zárómondatában szereplő, jelen ügyben jelentőséggel nem bíró eset kivételével – az ítéleti tényállásban sem tüntethető fel (BH 2019.
  1. számú eseti döntés). A másodfokú bíróság mindezt – a határozatának [165] bekezdéséből kitűnően – ugyan észlelte, de a tényállásból történő mellőzésükről elmulasztott rendelkezni. Az irányadó tényállás – 1., 2., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 31., 32.,
  2. és
  3. pontjai – alapján okszerű a vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetés. A cselekmények értékelése is megfelel a büntető anyagi jogszabályoknak. A vádlottal szemben – a Btk.
  4. §
(1)-
(3)bekezdései alapján – egy évtől hét év hat hónapig tartó szabadságvesztés szabható ki, melynek a Btk. 80. §
(2)bekezdése szerinti középmértéke 4 év 3 hónap. A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket a másodfokú bíróság maradéktalanul feltárta. A bűnöző életvitelre berendezkedő vádlott az ország különböző településein nagy számú bűncselekményt valósított meg. Közreműködött az éjszakai nyugalmukban megzavart, idős korú sértettek megkárosításában, pénzeszközeik és vagyontárgyaik – csalárd módon történő – megszerzésében. A sorozatos elkövetést nagyfokú gátlástalanság, az álmukból felriasztott sértettek helyzetértékelő képességének a kihasználása jellemezte, mellyel szemben számottevő enyhítő tényezőként mindössze az időmúlás jelentkezett. Ilyen körülmények között a vádlottal szemben – még az elkövetés és az elbírálás között eltelt hosszú idő ellenére is – sokkal inkább enyhe, semmint szigorú büntetés kiszabására került sor. Súlyosbításra az ügyészség erre irányuló jogorvoslati kérelmének hiányában nincs törvényes lehetőség, további enyhítés, a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás rövidebb tartamban történő meghatározása pedig – mindezekből következően – teljes egészében indokolatlan lenne. Helytálló a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása is, miután a vádlott a bűncselekmények elkövetéséhez gépjárművet használt. Ezzel összefüggésben ugyanakkor elmaradt annak feltüntetése, hogy a szóban forgó rendelkezés a Btk. 55. §
(1)bekezdés b) pontján, míg a büntetés tartamának meghatározása a Btk. 56. §
(3)bekezdésén alapul. Ezt a harmadfokú bíróság pótolta és megállapította, hogy ennek enyhítésére sincs lehetőség. Pécsi Ítélőtábla II.Bhar.61/2022/6/II [30] [31] [32] [33] 5 Ezzel kapcsolatosan a másodfokú bíróság a saját eljárását érintően tévesen hivatkozott a súlyosítási tilalomra. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen ugyanis az ügyészség a vádlott terhére fellebbezést jelentett be, így a súlyosítási tilalom megsértése fel sem merülhetett, függetlenül attól, hogy a vádló jogorvoslati kérelme a büntetés mely része ellen irányult (BH 2021.
  1. számú eseti döntés). Az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálatból eredő rendelkezést sérelmező, enyhítést célzó fellebbezés tehát nem volt megalapozott. Törvényesek voltak az egyéb rendelkezések is. A tényállás
  2. pontjában írt cselekmény kisebb kárt okozó csalás bűntettének kísérlete, melyet a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követtek el. Ilyen esetben ez utóbbi körülmény közvetlenül a Btk.
  3. §
(4)bekezdés c) pontja szerinti minősítés alapjává válik, mellyel egyidejűleg a
(3)bekezdés b) pontjának felhívása már szükségtelen. Ezért a harmadfokú bíróság – a Be.
  1. §-a alapján – a másodfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a tényállás
  2. pontjában írt cselekmény minősítése tekintetében mellőzte a Btk.
  3. §
(2)bekezdés
  1. ba)és
  2. bc)pontjaira, valamint a
(3)bekezdés b) pontjára történő utalást. P é c s,
  1. február
  2. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr. Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Eördögh Dávid s.k. bíró A Pécsi Törvényszék 3.Bf.87/2022/
  3. számú ítéletének Terhelt1 I. r. vádlottra vonatkozó része a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.61/2022/
  4. számú végzése folytán a
  5. évi február hó
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Dr. Krémer László s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.