A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.019/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Kardos László Tibor ügyvéd cím2 Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Telekné Dr. Török Judit kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdekelt cím4 A II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt cím5 A per tárgya: nagyszülői kapcsolattartás tárgyában indult közigazgatási jogvita Kúria VI.Kfv.37.019/2026/3-1 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék
- december
- napján kelt 18.K.701.243/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. és II. rendű alperesi érdekeltek unokájukkal: a dátum napján született kiskorú unoka (a továbbiakban: unoka) a nagyszülői kapcsolattartás szabályozása iránt terjesztettek elő kérelmet. [2] Az alperes Sz-07/72/01424-4/
- számú határozatával a folyamatos kapcsolattartást akként szabályozta, hogy az I. rendű és a II. rendű alperesi érdekeltek (a továbbiakban együtt: nagyszülők) jogosultak minden hónap első szombati napján 12.00 órától 14.00 óráig a kapcsolattartó intézmény kapcsolatügyeletén, a kapcsolatügyeleti munkatárs állandó felügyelete és tanácsadása mellett unokájukkal kapcsolatot tartani, a felperes, mint családba fogadó gyám köteles a kapcsolattartást biztosítani. [3] Az alperes döntését a nagyszülők, a felperes, a felperes édesanyja személyes meghallgatására, a nagyszülők életkörülményeire vonatkozó környezettanulmány beszerzésére, óvoda pedagógusi véleményre alapította, kapcsolattartást akadályozó körülményt nem tárt fel. A nagyszülők jogszabályban rögzített kapcsolattartási jogának biztosítása, a családi kötelék megtartása, a fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermek mindenek feletti érdekére figyelemmel szabályozta a folyamatos kapcsolattartást, időszakos kapcsolattartás szabályozása nélkül. Döntését a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:
- §
(1)bekezdésére, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 28. §
(1)bekezdésére, 29/A. §
(1)és
(5)bekezdéseire alapította. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint alperes a nagyszülői kapcsolattartás rendezésére hatáskörrel rendelkezett, mely a vérszerinti anya és apa közötti polgári pert nem érintette. A felperes hatáskör hiányára hivatkozása alaptalan. Kúria VI.Kfv.37.019/2026/3-1 3 [7] Megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperesi érdekelt konfliktusokkal terhelt viszonya problémát okoz a felek közötti kapcsolatfelvételben és egyeztetésben, mely körülményeket az alperes eljárásában vizsgálta, a döntéshozatalhoz szükséges tényállást feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékelte, figyelembe vette a gyermek óvodapedagógusainak véleményét, óvodai napirendjét. A felperes által indítványozott szakértői bizonyítás elrendelését és a kiskorú gyámhatósági eljárásban történő meghallgatását az alperes jogszerűen mellőzte. A megelőző eljárás megindulásakor még 2 és fél éves, a döntés meghozatalakor 4 éves 3 hónapos kiskorú gyermek nem volt ítélőképessége birtokában, meghallgatása nem volt indokolt. A pszichológus szakértő bevonása szükségtelen volt, a felperes által a peres eljárásban becsatolt orvosi dokumentumok az alperes döntéshozatalának időpontjában még nem álltak rendelkezésre, így annak vizsgálatára a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(2)bekezdése alapján nem volt lehetőség. A nagyszülők alkalmasságának szakértői vizsgálata nem volt indokolt a felügyelt, az elviteli jog nélküli kapcsolattartásra tekintettel. A befogadás iránti kérelem [8] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, a döntéshez szükséges tények rendelkezésre állása esetén a jogszabályoknak megfelelő ítélet meghozatalát kérte. [9] A felülvizsgálati kérelme befogadhatósága érdekében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- ad)és
- b)pontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet a gyermekvédelmi ügyekben kialakult és közzétett kúriai gyakorlattól elér, melyek a gyermek érdekének elsődlegességét és a kapcsolattartás körében követendő fokozatosságot írják elő. A jogerős ítélet sérti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 6. §-ában és Ptk. 4:123. §-ában foglaltakat. A bíróság nem tárta fel teljeskörűen a kiskorú egészségügyi fejlődési és pszichés állapotát, nem vette figyelembe, hogy az alperes nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, szakértő kirendeléséről nem gondoskodott, a tényállást nem tisztázta, mely sérti az általános közigazgatási rendtartáról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-át. A hivatalbóli bizonyítás elmaradása abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az Ákr. alapján fennálló semmisségi ok esetén a közigazgatási határozatot hatályon kívül kell helyezni. A kiskorú gyermek alapvető joga, hogy az őt érintő kérdésben a hatóság (bíróság) meghallgassa, a meghallgatásra közvetett módon, szakember útján kellett volna, hogy sor kerüljön. [10] Az elsőfokú bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, a mérlegelés szabályait, sérült a Kp. 2. §-a, a bizonyítékok értékelése. A jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert szülői felügyelet rendezése iránti per folyamatban léte alatt nem dönthetett volna a kapcsolattartásról, megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdését, a hatáskör megállapítására vonatkozó anyagi jogszabályokat, nem vette figyelembe a Ptk. 4:
- §-át. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében felsorolta az ügy érdemére kiható jogszabálysértéseket, megismételve a felülvizsgálati kérelmében előadottakat. A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- § a) pont aa) és ab) alpontjaira hivatkozással is kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria VI.Kfv.37.019/2026/3-1 4 [13] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, azonban nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [19] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [20] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi Kúria VI.Kfv.37.019/2026/3-1 5 ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [22] A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésekre (Ákr. 55. §
(1)bekezdés,
- §) hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhatnak. A bíróság jogértelmezésének vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.35.674/2021/2.). [23] A bizonyítékok, a mérlegelési szempontok értékelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában részletesen ismertette álláspontját, a felperes által felvetett jogsértéseket, bizonyítási indítványokat vizsgálta. Indokát adta annak, hogy a felperes által becsatolt orvosi iratokat miért nem vette figyelembe, a szakértő kirendelését, az unoka személyes meghallgatását miért nem foganatosította, felülmérlegelésre a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára befogadási okként hivatkozott, utalt arra, hogy az elsőfokú ítélet eltér a gyermekvédelmi ügyekben kialakult és közétett kúriai gyakorlattól, azonban a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően konkrét eseti döntéseket - melytől az elsőfokú ítélet jogkérdésben eltért - nem jelölt meg, így a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. § b) pontja alapján sem volt befogadható. [25] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pont ac), alpontra] befogadási okra nem hivatkozott. [26] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [27] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.37.019/2026/3-1 6 A döntés elvi tartalma [28] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [29] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő