A határozat elvi tartalma: A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálat kérelem nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek alapján a bírói gyakorlat széttartó lenne, illetve annak egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, továbbá, ha a kérelmező az alapvető eljárási jogának sérelmét nem valószínűsíti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.167/2024/
- Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Csillag Gusztáv ügyvéd cím2 Az alperes: Heves Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Prokaj Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott 332419/3/2023/2022.11.
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 13.K.700.828/2023/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.37.167/2024/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A város1 helyrajzi szám
- alatt nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a perben nem álló név1 és név1né ½ - ½ arányú tulajdonában állt. név1né halálát követően az őt megillető fenti tulajdoni hányadot végrendeleti öröklés jogcímén név1 (a továbbiakban: korábbi tulajdonos) szerezte meg, akinek tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság a 38364/2/2014.01.
- számú határozatával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. E tulajdoni illetőséget a felperes utóöröklési joga terhelte, amely a perbeli ingatlan tulajdoni lapján II/
- sorszám alatt szerepelt. [2] A korábbi tulajdonos
- április
- napján elhunyt. Végrendelete alapján a 33016/N/625/2021/
- számú hagyatékátadó végzéssel az ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát ideiglenes hatállyal a perben nem álló magánszemély (a továbbiakban: új tulajdonos) szerezte meg. A közjegyző a
- június
- napján jogerőre emelkedett 33016/N/625/2021/
- számú végzésével megállapította, hogy az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá vált. Ennek alapján az alperes a 335308/2022.06.
- számú,
- október
- napján kelt határozatával a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára az új tulajdonos tulajdonjogát bejegyezte végrendeleti öröklés jogcímén, egyúttal törölte a korábbi tulajdonos tulajdonjogát és ezzel együtt a felperes javára bejegyzett utóöröklési jogot is. E döntésről a felperes értesült, ellene jogorvoslati joggal nem élt. [3]
- november
- napján érkezett az alpereshez az új tulajdonos és a perben nem álló magánszemély vevő (a továbbiakban: vevő) között város2,
- november
- napján létrejött, a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára vonatkozó adásvételi szerződés és a vevő tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozó kérelem. Az adásvételi szerződésben részes felek
- április
- napján benyújtották az alpereshez az adásvételi szerződés módosításáról szóló okiratot. [4] A felperes jogi képviselője útján a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló eljárás folyamatban léte alatt,
- március
- napján az eljárás felfüggesztését vagy a tulajdonjog bejegyzésének „visszatartását” kérte arra hivatkozással, hogy a fent megjelölt hagyatéki eljárásban figyelmen kívül hagyták a felperes utóöröklési jogát. Arra hivatkozott, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárás megismétléséről döntött. Az alperes a
- május
- napján kelt 332448/
- számú végzésével a felperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét visszautasította. E döntés ellen a felperes jogorvoslattal nem élt. [5] A fentieket követően hozta meg az alperes a perben támadott,
- július
- napján kelt 332419/3/2023/2022.11.
- számú egyszerűsített határozatát, mellyel a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára a vevő tulajdonjogát bejegyezte az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően. A jogerős ítélet [6] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, pontosított keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Kifogásolta, hogy az eljárás során nem tekintették ügyfélnek, részére az Kúria VII.Kfv.37.167/2024/2 3 egyszerűsített határozatot nem kézbesítették. Állította, hogy az utóöröklési joga az ingatlannyilvántartásba be volt jegyezve az adásvételi szerződés beérkezésének időpontjában. A hagyatéki eljárás megismétlésére tekintettel az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 47.§
(2)bekezdése alapján, mint az Inytv. 25. §
(2)bekezdésében meghatározott ügyfél kérhette az eljárás felfüggesztését. Arra is hivatkozott, hogy a tulajdonjogot bejegyző határozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:39. §
(1)bekezdését sérti, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződésben az ő ½ tulajdoni hányadát is értékesítették. [7] Az elsőfokú bíróság a
- február 7-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes keresetindítási joga fennállt, ugyanakkor a keresettel támadott határozat tekintetében kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mert nincs az anyagi jog alapján fennálló közvetlen jogi kapcsolat a hatóság döntése és a felperes jogi helyzete között. A felperes utóöröklési jogát már az adásvételi szerződés benyújtását megelőzően,
- október
- napján törölték, mely döntésről a felperes értesült. Utalt a Kúria Kfv.III.37.612/2015/
- számú határozatában is megtestesülő azon bírói gyakorlatra, mely szerint önmagában az a körülmény, hogy a felperes a perbeli ingatlan jogos tulajdonosának tartja magát, nem alapozza meg az Inytv.
- §
(2)bekezdése szerinti ügyféli jogállását. Ezen ítéletében a Kúria rámutatott arra is, hogy a kereshetőségi jog fennállásához szükséges jogi érdekeltség közvetett nem lehet. A bejegyzett tulajdonjog polgári jogi alapú vitatása csak közvetett jogi érintettséget jelent, mely nem alapozza meg a kereshetőségi jogot. A felülvizsgálati kérelem [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Előadta, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységét szolgálja, továbbá az a tény, hogy az eljárás során nem tekintették ügyfélnek, az alapvető eljárási jogának sérelmét jelenti és az alperes határozatának semmisségét eredményezi. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.37.167/2024/2 4
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az ügyféli jogállásának figyelmen kívül hagyására hivatkozott, azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítélet e jogkérdésre vonatkozó megállapítása kapcsán a bírói gyakorlat egysége sérült volna vagy ennek veszélye fenyegetne, a jogerős ítélettől eltérő értelmezésen alapuló határozatokra nem hivatkozott. Hangsúlyozza a Kúria – amint ezt a jogerős ítélet is tartalmazza –, hogy már több határozatában is foglalkozott a megjelölt kérdéskörrel. Így a Kfv.III.37.612/2015/9. számú határozatban foglaltak szerint, „az ingatlanok tulajdonjogi viszonyai tekintetében - erre irányuló kereseti kérelemre - az illetékes polgári bíróság jogosult dönteni, a földhivatal, mint regisztratív hatóság, ilyen jogvitában nem foglalhat állást. Önmagában az a tény, mely szerint a felperesek a vitatott ingatlanok jogos tulajdonosainak magukat tartják, nem alapozza meg az Inytv. 25. §
(2)bekezdése szerinti ügyféli jogállásukat.” A Kúria a Kfv.IV.37.757/2018/
- számú és a Kfv.VII.37.687/2022/
- számú határozataiban megállapította, hogy „az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, amely a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, illetőleg megkeresést olyan szempontból vizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az Inytv.-ben foglalt alaki és tartalmi feltételeknek.” {Kfv.IV.37.757/2018/
- Indokolás [23] bekezdés; Kfv.VII.37.687/2022/
- Indokolás [15] bekezdés} Ezt a gyakorlatot megerősítette az 1/
- Közigazgatási-polgári jogegységi határozat is, amikor kimondta: „az ingatlanügyi hatóság regisztratív szerv, feladata az ingatlan-nyilvántartás vezetése. A tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban az ingatlanügyi hatóság – a jogszabályban előírt hiánypótlási eseteket kivéve – bizonyítást nem folytathat le, kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a benyújtott okirat megfelel-e a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek. Polgári jogi jogvitában nem dönthet (…).” {1/
- KPJE Indokolás [17] bekezdés}. Mindezekből következően a felülvizsgálati kérelem befogadása a joggyakorlat egységének biztosítására figyelemmel nem indokolt. A felülvizsgálati kérelem nem vetett fel olyan új szempontot sem, amely miatt a kialakított gyakorlat ismételt megfontolást igényelne, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadta be. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási Kúria VII.Kfv.37.167/2024/2 5 szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [17] A befogadhatóság tárgyában hozandó döntés körében a Kúria kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában kerülhetne sor. Mindazonáltal – a Kp.
- §-ának speciális keretei között – annyi ezen alponthoz fűződő indok tekintetében is megállapítható, hogy a felperes iratellenesen hivatkozott arra, hogy a perbeli bejegyzés alapjául szolgáló kérelem –
- november
- napján történt – benyújtásakor az utóöröklési joga az ingatlan-nyilvántartásba be volt jegyezve. E jogot ugyanis a 335308/2022.06.
- számú határozat alapján
- október
- napján törölték. Ebből következően a felperes az alapvető eljárási jogának sérelmét valószínűsíteni nem tudta, melyre figyelemmel a befogadás feltételei a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint sem állnak fenn. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [19] A befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálat kérelem nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek alapján a bírói gyakorlat széttartó lenne, illetve annak egysége a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, továbbá, ha a kérelmező az alapvető eljárási jogának sérelmét nem valószínűsíti. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.37.167/2024/2 6 Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró