A határozat elvi tartalma: Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Pkf.IV.24.753/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Rusz Mariann ügyvéd (cím1) Az alperesek: név1 (cím2) I. rendű név2 (cím3) II. rendű név3 (cím4) III. rendű A II. rendű alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: Dr. Imre András ügyvéd) II. rendű alperesért A per tárgya: Közös tulajdon megszüntetése A fellebbezést benyújtó fél: Az I. rendű alperes Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Ítélőtábla Pkf.II.20.162/2023/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatja és a fellebbezés visszautasítását mellőzi. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Pkf.24.753/2023/2 2 [1] A Kiskunfélegyházi Járásbíróság 3.P.20.130/2020/
- számú ítéletével szemben a személyesen eljáró I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével a fellebbezést visszautasította. Az I. rendű alperes ezt követően – tartalma szerint – kézbesítési kifogást nyújtott be, amelyet az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével, majd e végzés ellen előterjesztett
- sorszámú fellebbezést a
- sorszámú végzéssel utasította vissza. A
- sorszámú végzést az I. rendű alperes fellebbezéssel támadta, egyben a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. A Kecskeméti Törvényszék 1.Pkf.20.248/2023/
- számú végzésével az I. rendű alperes igazolási kérelmét – elkésettsége miatt – visszautasította. A törvényszék e végzése ellen az I. rendű alperes által Pkf.
- sorszámon benyújtott fellebbezés indokolása szerint a Kiskunfélegyházi Járásbíróság végzései nem jogszerűek, amelyet a Kecskeméti Törvényszék előtti eljárásban is előadott. Hangsúlyozta, hogy mindent időben „adott be”. Az ítélőtábla a Pkf.II.20.162/2023/
- számú végzésével az I. rendű alperest – a fellebbezés visszautasításának terhe mellett – egyrészt annak megjelölésére hívta fel, hogy a fellebbezéssel támadott igazolási kérelmet visszautasító végzést mennyiben és milyen okból kéri megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni. Másrészt azon anyagi vagy eljárási jogszabálysértés pótlására, amelyre az I. rendű alperes a fellebbezését alapítja [a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §,
- §
(1)bekezdés
- b)és
- d)pont]. Az I. rendű alperes a végzést átvette, annak azonban a 8 napos határidőn belül nem tett eleget. A fellebbezéssel támadott határozat [2] Az ítélőtábla a Pkf.3. sorszámú végzéssel az I. rendű alperes fellebbezését visszautasította. A végzés indokolása szerint az I. rendű alperes a hiánypótlásra felhívó végzést 2023. május 24. napján átvette, az abban foglaltaknak azonban nem tett eleget, ezért a fellebbezést a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A végzés elleni fellebbezés és az észrevétel [3] A végzés ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben – tartalma szerint – az ítélőtábla végzésének megváltoztatását kérte. A fellebbezés indokolása szerint az ítélőtábla a Pkf.
- sorszámú végzésben jogszabályt sértve hívta fel az anyagi és eljárási jogszabálysértések megjelölésére, mert jogi képviselő nélkül eljáró fél ilyen nyilatkozat megtételére nem kötelezhető. Másrészt a hiánypótlásra felhívó végzés másik pontja sem értelmezhető: az eljárás során ugyanis mindvégig azt sérelmezte, hogy az ítélet ellen előterjesztett fellebbezést a bíróságok nem bírálták el. Az elsőfokú bíróság a kézbesítési kifogást annak ellenére utasította el, hogy azt határidőn belül előterjesztette. Végső soron az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezése érdemi elbírálását kérte. [4] A felperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria IV.Pkf.24.753/2023/2 3 [5] A fellebbezés alapos az alábbiak szerint. [6] Az adott ügyben az ítélőtábla a fellebbezés visszautasítási okának – visszautalva a hiánypótlásra felhívó végzésre – azon tartalmi hiányosságot tartotta, hogy a fellebbezés a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontja ellenére nem tartalmaz határozott fellebbezési kérelmet. Ezt meghaladóan az I. rendű alperes nem jelölte meg a Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pontjának megfelelően a fellebbezés alapjául szolgáló anyagi vagy eljárási jogszabálysértést sem. A Kúriának ezért abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az I. rendű alperes az irányadó eljárási jogszabályok által támasztott tartalmi követelményeknek megfelelően terjesztette-e elő a Pkf.
- sorszámú fellebbezését. [7] A Pp.
- §-a értelmében a végzés elleni fellebbezésre – a jelen ügy szempontjából nem releváns eltérésekkel – az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Így alkalmazni kell a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörére, annak korlátaira vonatkozó, illetve a fellebbezés tartalmára irányadó rendelkezéseket. A Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének korlátja, hogy a fellebbező – a Pp. 371. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- d)pontjaiban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő fellebbezésében – milyen másodfokú döntést kér. A fellebbezés kötelező tartalmi elemeit a Pp. 371. §
(1)bekezdése sorolja fel. A Pp. 371. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A Kúria az 1/
- PJE számú határozat IV. pontjában már rámutatott: „[a] másodfokú bíróság eljárása akkor felel meg az Alaptörvény
- cikke szerinti értelmezési követelménynek, ha a bíróság a fellebbező fél által előadott kérelmet a tartalma szerint, a fellebbezés előterjesztésével elérni kívánt célnak megfelelően veszi figyelembe [Pp.
- §
(3)bekezdés]” (Kúria Pfv.V.20.666/2021/6., megjelent: BH
- 156.). Ha a fél a fellebbezést visszautasító végzés elleni fellebbezésben azt álltja, hogy fellebbezése érdemi elbírálásra alkalmas, azonban nem jelöli meg egyértelműen, hogy a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését kéri, egyéb ok hiányában a fellebbezés alkalmas az elbírálásra (Kúria Gfv.VII.30.067/
- megjelent: BH
- 18.). [8] Ezt meghaladóan – amennyiben a felülbírálati jogkör gyakorlásának feltétele a jogszabálysértés – a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjában írt tartalmi követelményeknek a fellebbezés akkor felel meg, ha az annak alapjául szolgáló anyagi vagy eljárási jogszabálysértés egyértelműen beazonosítható (Fpkf.III.30.196/2023/2.). A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény módosításáról szóló
- évi CXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Pp. Novella)
- §-a által
- január
- napjától módosuló Pp.
- §-a értelmében, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetéseként elegendő, ha a fellebbező megjelöli, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek vagy az elsőfokú ítélet mely jogát vagy jogos érdekét sérti. A Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja ezért jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést a fellebbezőnek nem kell megjelölnie, elégséges azt előadnia, hogy az elsőfokú eljárás mely részét tartja jogszabálysértőnek, illetve mely jogát, jogos érdekét sérti. [9] Az adott ügyben a jogi képviselő nélkül eljáró I. rendű alperes az általa Pkf.
- sorszámon előterjesztett fellebbezésben egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy Kecskeméti Törvényszék 1.Pkf.20.248/2023/
- számú végzését azért sérelmezi, mert a fellebbezéssel támadott határozat elzárja az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezése érdemi elbírálásától. A jogorvoslati kérelem alapján egyértelmű az is, hogy az I. rendű alperes a Kúria IV.Pkf.24.753/2023/2 4 fellebbezéssel az igazolási kérelem visszautasításának mellőzését kívánta elérni. Az ilyen tartalommal előterjesztett fellebbezés – alakszerű megjelölése ellenére – olyan határozott, az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelemnek tekinthető, amely kielégíti a Pp.
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt tartalmi követelményt. Ezt meghaladóan az I. rendű alperes a fellebbezésében azt is előadta, hogy az igazolási kérelem elkésettség miatti visszautasítását azért sérelmezi, mert „mindent időben adott be”. Ebből okszerűen következik, hogy az I. rendű alperes szerint az igazolási kérelem visszautasítása azért volt jogszabálysértő, mert a késedelem nem állt fenn. Ebből következően az I. rendű alperes fellebbezése a Pp. 388. §-ában foglalt tartalmi követelményt is kielégíti. Ennélfogva a fellebbezés nem volt hiányos, ezért annak visszautasítására a Pp. 366. §
(2)bekezdésre hivatkozással nem volt lehetőség. [10] A kifejtettek alapján a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a törvényszék Pkf.
- sorszámú végzése ellen benyújtott fellebbezés visszautasítását mellőzte. Záró rész [11] A felperes észrevételt nem terjesztett elő, a másodfokú eljárással összefüggésben költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [12] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [13] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [14] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró