← Magyarország

Kfv.35006/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.006/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Molnár Miklós Viktor Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Molnár Miklós Viktor cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Huszti Adrienn kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Törvényszék
  2. október
  3. napján kelt 15.K.701.207/2023/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.006/2024/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) adóellenőrei az adóigazgatási rendtartásról szóló
  5. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
  6. § (l) bekezdés b) pontja és
  7. §-a alapján
  8. május 18-án foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségének teljesítésére irányuló jogkövetési ellenőrzést végeztek a cím4 üzletsorán található Név2 elnevezésű, felperes által bérelt üzletben. Az ellenőrök megállapították, hogy az ellenőrzés napján felperes Név3 be nem jelentett foglalkoztatottként alkalmazta. [2] Az elsőfokú adóhatóság a
  9. július 1-jén kelt 7474883635 iktatószámú határozatával a felperest 750.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte az adózás rendjéről szóló
  10. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
  11. §

(1)bekezdés, a
  1. §, valamint a
  2. § értelmében, egyidejűleg az Art. 245.
(1)bekezdés a) pontja alapján elrendelte a felperes üzletének 30 nyitvatartási napra történő lezárását. Indokolása szerint az Art. 245. §
(8)bekezdés alkalmazásával az adóhatóságnak a mulasztás első alkalommal történő elkövetése esetén van lehetősége az üzletlezárás mellőzésére. Az adóhatóság felperesnél 3 éven belül harmadik alkalommal állapította meg be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazását, ezért az üzletbezárás elrendelése nem volt mellőzhető. [3] Az elsőfokú adóhatóság a
  1. november 24-én kelt 9304481549 iktatószámú értesítésében tájékoztatta felperest az üzletlezárás végrehajtásának kezdő időpontjáról:
  2. január
  3. 10.00 óra, illetve az újra nyitás időpontjáról:
  4. február
  5. 10.00 óra, valamint az üzletlezárás akadályozásának következményeiről. Az értesítést a felperes
  6. november 25-én átvette. [4] Az elsőfokú adóhatóság ellenőrei
  7. január 11-én 10 órakor az üzletlezárás foganatosítása céljából az üzletnél megjelentek, az üzletlezárás azonban meghiúsult, mert felperes részéről senki nem jelent meg. [5] A felperes törvényes képviselője
  8. január 12-én igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy hivatalos ügyintézés miatt az üzletlezárás időpontjában nem tudott jelen lenni, az üzletet az ellenőrzés óta zárva tartja. A
  9. január 24-én előterjesztett igazolási kérelemben a felperes törvényes képviselője kifejtette, hogy a
  10. január 11-én történő üzletlezárás ügyintézésére felkérte a megbízott könyvelőjét, hogy helyette és nevében meghatalmazottként járjon el. A korábbi üzletlezáráskor telefonon értesítették az adóhatóság részéről, hogy mikor fognak találkozni az üzletnél, de ilyen telefont sem ő, sem pedig Kúria VI.Kfv.35.006/2024/2-1 3 meghatalmazottja nem kapott. Utólag tudomására jutott, hogy a meghatalmazottja megbetegedett és arról, hogy akadályoztatva van, nem értesítette időben, így
  11. január 11én a felperesi képviselő a szokásos üzleti tevékenységét végezte. [6] Az elsőfokú adóhatóság a felperes igazolási kérelmét
  12. január 27-én kelt – önálló fellebbezéssel nem támadható - 9358287980 iktatószámú végzésével az Air.
  13. §
(2)bekezdése alapján elutasította. Indokolása szerint felperes nem igazolta, hogy az üzletlezáráson a megjelenését önhibáján kívül mulasztotta el. [7] Az elsőfokú adóhatóság a
  1. március
  2. napján kelt 9528631696 számú határozatával az üzletlezárás foganatosításának meghiúsítása miatt - az Art.
  3. §
(2)bekezdés, 161. § (l) és
(2)bekezdések,
  1. alapján - a felperes terhére 4.500.000 Ft eljárási bírságot szabott ki. [8] Indokolása szerint a felperes nem igazolta, hogy a tőle elvárható gondossággal és körültekintéssel járt el akkor, amikor az üzletlezárás időpontjában a képviselője vagy meghatalmazottja nem jelent meg, így az üzletlezárás foganatosítására az adóellenőröknek nem volt lehetősége, a felperes azt meghiúsította. Rögzítette, hogy az adóhatóság nyilvántartása szerint az ellenőrzéskor a felperes kockázatos adózónak minősült. A mulasztás miatt az eset összes körülményét mérlegelve az Art.
  2. §
(2)bekezdés, 161. §
(1)és
(2)bekezdések,
  1. § alkalmazásával szabta ki a mulasztási bírságot. [9] A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
  2. május 4-én kelt 6458769697 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A jogerős ítélet [10] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az alperes határozata ellen, keresetét az elsőfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
  3. október
  4. napján kelt 15.K.701.207/2023/
  5. számú jogerős ítéletével elutasította. [11] Indokolása szerint - figyelemmel a Kúria Kfv.35.267/2015/
  6. és Kfv.35.544/2011/
  7. számú határozataiban foglaltakra - a feltárt tényállás alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy felperes az üzletlezárást meghiúsította. Annak ellenére tanúsította e magatartását, hogy az elsőfokú adóhatóság
  8. november
  9. napján értesítette őt az üzletlezárás időpontjáról, az értesítést átvette, az üzletlezárás menetéről saját gyakorlatából is volt tapasztalata, és az elsőfokú adóhatóság 9304481549 iktatószámú végzésében a várható jogkövetkezményekről, még a bírság mértékéről is, tájékoztatta. Azon tény, hogy a felperes az üzletet zárva tartotta, nem minősül az Art.
  10. §
(5)bekezdése szerinti üzletlezárásnak. [12] Álláspontja szerint az igazolási kérelmekben előadottak a mulasztás kimentésére nem alkalmasak. A könyvelő azon mulasztása, hogy a felperesnek nem jelezte: beteg és az üzletlezárásnál nem tud jelen lenni – noha az igazolás szerint több nappal az üzletbezárást megelőzően megbetegedett –, a felperes terhére esik. Ezen előadottaknak a bírságmérték kiszabása során lenne jelentősége, azonban az alperes - a kockázatos adózói minősítésre figyelemmel - a minimális bírságmértéket alkalmazta, amelynek mértékét a felperes nem is vitatta. [13] Nem minősítette indokoltnak a könyvelő tanúként történő meghallgatását, mivel a perben nem a könyvelő magatartását, annak betegségét kellett értékelni, hanem a felperes üzletlezárást meghiúsító magatartását. Kúria VI.Kfv.35.006/2024/2-1 4 A befogadás iránti kérelem [14] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [15] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapjaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és ab), valamint
  3. ad)alpontjait jelölte meg. [16] Az
  4. ad)alpont szerinti befogadási okot azzal indokolta, hogy a meghatalmazottja betegségét orvosi igazolással alátámasztotta, így igazoltan önhibáján kívül mulasztotta el az üzletlezáráson való megjelenést, azonban az igazolási kérelmét az alperes jogszabálysértő módon utasította el. Az üzletlezáráson való jelenlétét az alperes jogszabály által alá nem támasztottan várta el, és annak elmulasztását - az orvosi igazolással igazolt kimentése ellenére - a szándékosság vizsgálata nélkül, jogsértő módon, az Art. 222. §-a szerinti üzletlezárás szándékos meghiúsulásának értékelve mulasztási bírságot szabott ki. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem nem befogadható. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem teljesítettek. Kúria VI.Kfv.35.006/2024/2-1 5 [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [22] A Kúria megállapította, hogy felperes a felülvizsgálati kérelemben felhívta ugyan a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának
  2. aa)alpontját, de ahhoz nem fűzött magyarázatot, a befogadhatóság körében nem fejtette ki, hogy melyik az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria állásfoglalása szükséges. [23] Üzletlezárás jogszerűségének kérdésében a Kúria már több esetben döntött [Kfv.35.026/2022/8., Kfv.35.374/2019/4.] kimondva, hogy az üzletlezárás intézkedés alkalmazásakor az első mulasztás esetén áll fenn az adóhatóság mérlegelési kötelezettsége. A Kfv.35.267/2015/4. számú határozata szerint - bár még az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, a régi Art. alkalmazásával, azonban az abban foglaltak az új Art. szabályozásában is irányadóak -, az üzletlezárás foganatosításának meghiúsítása mulasztási bírság kiszabására ad okot. E döntéseket a Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti, azoktól eltérni nem kíván, a felperes pedig nem adott elő olyan érvelést, amely a Kúria joggyakorlatának megváltoztatását, az attól való eltérést, ezáltal annak továbbfejlesztését indokolttá tenné. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadása nem volt indokolt. [24] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem megállapítható a Kúria szerint, hogy jelen egyedi ügy milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés az ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. [25] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes befogadási kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontját indokolta, azonban abban csak az igazolási kérelem elutasításának jogszerűtlenségét állította. Adós maradt annak kifejtésével, hogy az elsőfokú végzés az ügy érdemére kihatóan mely jogszabály, mely rendelkezését és milyen okból sérti. Önmagában az, hogy a felperes jogszabálysértőnek minősíti az igazolási kérelmet elutasító végzést és az alperesi határozatot, még nem alapozza meg befogadást. Nem képezi és – a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslati eljárás kérelemre induló jellege miatt – nem is képezheti a Kúria Kúria VI.Kfv.35.006/2024/2-1 6 feladatát a felülvizsgálati kérelem jogi indokolásából a befogadásra, így az
  3. ad)alpontra vonatkozó érvek kiválogatása. [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, a közzétett kúriai határozatoktól jogkérdésben eltérést a Kúria nem észlelt. A felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. [28] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [29] A törvényi feltételek fennállásának hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [30] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.