Kfv.35242/2024/2 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.242/2024/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 (Cím1.) A felperes képviselője: név ügyvéd Cím2 Az alperes: Alperes1 Cím3 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 2 cím4 A per tárgya: piacfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.588/2023/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes pénzváltási tevékenységet folytató gazdasági társaság, akinél az alperes a Alperes1ról szóló
4. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB. tv.)
5. §

(1)bekezdése és 64. §

(1)bekezdés c) pontja alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében témavizsgálatot folytatott a pénzváltási tevékenységhez kapcsolódó pénzmosás megelőzési eljárások és kontrollok megfelelőségének ellenőrzésére. [2] Az alperes

1. október
2. napján kelt H-PM-I-B-27/2021 számú határozatával több megállapítást tett, ezzel összefüggésben a felperest a jogszabályi előírásoknak való maradéktalan megfelelés érdekében meghatározott intézkedések lefolytatására kötelezte, illetve a határozat I-VII. pontjában hivatkozott jogszabálysértések miatt mindösszesen 23.750.000,- Ft összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A kereset és a védirat Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 3 [3] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését kérte elsődlegesen, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését, vitatva a határozati megállapításokat. [4] Az alperes határozatainak indokait fenntartva, a kereset elutasítását indítványozta. Első és másodfokú bíróság döntése [5] Az elsőfokú bíróság döntésével az alperes
3. október
4. napján kelt H-PM-I-B27/
5. számú határozata rendelkező részének V. 1., 3.,
6. és
7. pontjait megsemmisítette, e körben az alperest új eljárásra kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. [6] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését támadta, e részében kérte az ítélet megváltoztatását, az alperes határozata rendelkező V.
8. és
9. pontjai megsemmisítését, az ítélet indokolásának a megváltoztatását a
10. évi témavizsgálat megállapításai és az Irányelv
11. cikke értelmezése tekintetében. [7] A határozat V.
12. pontja megsemmisítésére irányuló fellebbezési kérelemrész kapcsán állította, hogy a határozat e pontja megalapozatlan megállapítást tartalmaz, amely sérti az MNB. tv.
13. §

(2)bekezdés,

1. pontja alapján alkalmazandó általános közigazgatási rendtartásról szóló
2. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
3. §-t,
4. §

(1)bekezdését, MNB.tv. 49/C §

(2)bekezdését, továbbá az alperes határozata a 45/2018. MNB. rendelet 35. §

(3)bekezdésébe ütközik. A határozat rendelkező részre V.

1. pontja megsemmisítésére irányuló fellebbezési kérelemrész kapcsán az alperesi határozat fogyatékosságait ismertette, kereseti érvelésével nagyobb részt egyezően, az alperesi határozat konkrét jogszabálysértéseit kérte számon, azokat részletesen és tételesen megjelölve, azonban az elsőfokú bíróság ítéleti jogszabálysértését nem részletezte. [8] A másodfokú bíróság 3.Kf.700.588/2023/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezésekkel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezésekkel támadott részében helyben hagyta. [9] A fellebbezés első két pontjának vonatkozásában megállapította, hogy az nem elégítette ki a Kp.
3. §

(1), 100. §

(2)és 108. §

(1)bekezdéseiben megfogalmazott jogszabályi követelményeket, a felperes nem jelölte meg a bíróság által megsértett jogszabályhelyeket és részletes indokolást sem terjesztett elő, így kérelme így nem felelt meg a Kp. 100. §

(1)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjában a fellebbezés tartalmával szemben támasztott követelményeknek. Kifejtette, hogy jogszabálysértést valamennyi fellebbezéssel támadott Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 4 ítéleti rendelkezés tekintetében kell megjelölni, vagyis minden vitatott ítéleti résszel kapcsolatban kell megnevezni azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet a fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértett. A fellebbezésnek az a része, amelyik jogszabálysértés megjelölése nélkül vitatja az ítélet jogszerűségét, nem felel meg a törvényi követelményeknek, ezért az ilyen kérelemrészt a másodfokú bíróság érdemben nem vizsgálhatja. Felülvizsgálati kérelem [10] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú ítéletnek az alperesi határozat V.5. és V.7. pontja megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasító részében kérte az elsőfokú ítéletet helyben hagyó másodfokú döntés hatályon kívül helyezését, s ebben a körben a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását, azzal, hogy a Kúria hívja fel a másodfokú bíróságot a felperes fellebbezése 1. és 2. pontjának érdemi elbírálására. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára alapozta, mert szerinte a fellebbezés 1. és 2. pontjának érdemi el nem bírálásával a másodfokú bíróság a felperes alapvető eljárási jogát sértette, sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk 7. bekezdésében írt jogorvoslathoz való alkotmányos alapjoga. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jogorvoslati kérelmét a bíróság érdemben elbírálja, abban az esetben, ha a fellebbezés megfelel a törvény előírásainak. Vitatta, hogy ne tett volna eleget a Kp. 100. §

(2)bekezdésében előírt jogszabályi követelménynek. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 5
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [15] Az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes jogorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot {Kfv.VII.37.323/2024/2., [28]}. A rendkívüli jogorvoslat a jogerős ítélet kivételes, a törvényben meghatározott okokból történő felülvizsgálatát jelenti. A befogadási eljárásban a Kúria ezeknek a törvényben meghatározott okoknak a fennállását vizsgálja, mégpedig a felülvizsgálati kérelem alapján. A Kp. 117. §

(4)bekezdés utolsó fordulata értelmében a Kúria a fél által megjelölt befogadási okhoz nincs kötve, ugyanakkor a fél által előadottaknak valamely okból a befogadást alá kell támasztaniuk. A jogerős ítélet fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján kérte. Az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a kérelmezőnek azt kell bemutatnia, hogy az eljárási szabályszegés a konkrét ügy érdemére kihatással volt, továbbá hogy annak ténybeli alapja kétséget ébreszt a jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül nem megítélhető [Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3.; Kfv.II.37.690/2023/2.; Kfv.V.35.285/2023/2.; Kfv.V.35.179/2024/2.]. [17] A felülvizsgálati kérelemnek a jogorvoslati kérelem (fellebbezés) tartalmi követelményeinek a másodfokú bíróság általi megítélését vitató kérelme azonban a Kúria álláspontja szerint nem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjába tartozó eljárási szabályszegésnek tekinthető, hanem lényegében a fellebbezés tartalmi követelményeinek megítélését és az ezzel kapcsolatban kialakult joggyakorlatot vitató kérdésnek minősül. Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 6 [18] Rámutat a Kúria arra, hogy a fellebbezés tartalmi követelményét meghatározó Kp. 100. §

(2)bekezdésének értelmezése körében a kúriai gyakorlat egységes és következetes. A Kúria már több döntésében rögzítette, hogy a Kp. 100. §

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott többlettartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú ítélet sért. A Kúria kifejtette azt is, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után (Kfv.IX.38.063/2019/2, Kf.IX.38.245/2019/3, Kf.VI.40.479/2020/2). A Kúria megállapította, hogy ettől az értelmezési gyakorlattól a felülvizsgálattal támadott döntés nem tért el, a fellebbezés tartalmi követelményének számonkérése körében a kialakult gyakorlatnak megfelelt, így nem merült fel a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége, illetve a jogerős ítéletben a fellebbezés tartalmi követelménye kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést sem vetett fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, elvi iránymutatás más hatályos eszközeiben, illetve az általa közzétett eseti döntésében még nem foglalt állást. [19] Nem találta befogadhatónak a Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján sem a felülvizsgálati kérelmet, mert a felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. [Kfv.IV.37.960/2020/2.] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. [Kfv.III.37.778/2020/2.] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak. [20] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek, adott esetben téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontban foglalt feltétel fennállása érdemben nem volt vizsgálható, mert a felperes a befogadás iránti kérelme indokolása körében nem jelölt meg olyan kúriai határozatot, amelytől a felülvizsgálni kért határozat álláspontja jogkérdésben eltért. [22] A fentiekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pont alapján nem álltak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria I.Kfv.35.242/2024/2 7 A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadta, mivel a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott törvényi indoka nem áll fenn. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2024. október 17. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró