← Magyarország

Gf.40192/2024/14 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A fellebbezésben új tényállításra és annak bizonyítására szolgáló bizonyíték előterjesztésére akkor kerülhet sor, ha az új tény, bizonyék az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 13.Gf.40.192/2024/

  1. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes képviselője: Maurer-Morvai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Morvai Ágnes ügyvéd) (cím7) Az alperes: Alperes1 (cím4) Az alperes képviselője: Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kussinszky Péter ügyvéd, ügygondnok) (cím3) A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.G.40.390/2023/
  2. (
  3. június 3.) Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 2 A fellebbezést benyújtó fél: alperes
  4. sorszám alatt Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda – dr. Kussinszky Péter ügyvéd (cím3) ügygondnoki díját 35.000 (harmincötezer) forint + áfa, összesen 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forintban állapítja meg. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 44.450 (negyvennégyezer-négyszázötven) forint felperes által előlegezett ügygondnoki díjból, továbbá 88.900 (nyolcvannyolcezer-kilencszáz) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak 60 napon belül 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az Állami Adó- és Vámhatóság 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes keresetében az alperes
  5. november
  6. napján meghozott valamennyi taggyűlési határozata hatályon kívül helyezését kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
  7. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  8. §-a és a 3:
  9. §

(1)bekezdése alapján elsődlegesen a Ptk. 3:16. §
(1)bekezdésébe és a 3:19. §
(1)bekezdésébe ütközés okán, hivatkozott a 3:188. §
(1)bekezdésére. A felperes előadta, hogy törvényes képviselő1, az alperesi társaság másik ügyvezetője
  1. november
  2. napján kelt meghívóval
  3. november
  4. napjára a cím5 ingatlanba hívta össze az alperes taggyűlését azzal, hogy a megismételt taggyűlés időpontja
  5. november 21., helyszín cím5 Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 3 A felperes a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét vitatta, mivel az alperes székhelyeként vámosmikolai cím van bejegyezve, illetve a korábbi társasági szerződés és az azt követő peres eljárás szerint akadályoztatás esetén ezen közigazgatási egységen belüli másik címre lehetett volna a társaság taggyűlését összehívni. Egyebekben jelezte, hogy a meghívóban rögzített tények ellentmondóak, mivel a taggyűlés időpontjaként
  6. november
  7. hétfői nap került meghatározásra, ugyanakkor
  8. november
  9. keddi nap. A felperes és jogi képviselője a helyszínen megjelent, ugyanakkor törvényes képviselő1 közölte velük, hogy a felperes 10:00 órakor nem volt jelen, így a taggyűlést megtartani nem lehetett,
  10. november 21-én kerül sor a megismételt taggyűlésre. A taggyűlésen a felperes és jogi képviselője megjelent, jelenlétükben került sor a jegyzőkönyv felvételére, miszerint nem voltak jelen a taggyűlésnek helyt adó ügyvédi irodában az adott időpontban. A felperes és jogi képviselője
  11. november
  12. napján a taggyűlés helyszínén megjelent. A taggyűlést összehívó törvényes képviselő1 közölte a megjelentekkel, hogy a taggyűlést megelőzően a felperesnek is alá kell írnia egy jelenléti ívet, amely kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazott, miszerint a felperes is hozzájárul, hogy a társaság megfizesse a taggyűlés helyszínéül szolgáló iroda bérleti díját. Ezt a nyilatkozatot a felperes megtagadta, törvényes képviselő1 pedig, aki a bérleti díj megfizetését vállalta, arra hivatkozással, hogy a bérleménnyel ő jogosult rendelkezni, felhívta a felperest, hogy hagyja el az ingatlant, végül törvényes képviselő1 rendőrségi bejelentést tett. A kiérkező rendőrjárőr a felperest igazoltatta. A taggyűlést összehívó tag szándékosan akadályozta a felperest jogainak megfelelő gyakorlásában. törvényes képviselő1 megtagadta a felperestől a taggyűlésen való részvételt, így a Ptk. 3:
  13. §
(1)bekezdésében foglaltak sérültek. Érvényes határozat a taggyűlésen nem volt hozható. A felperes másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését az alperes társasági szerződése
  1. pontjába ütközése okán kérte. Előadta, hogy a cégnyilvántartásban a vámosmikolai cím van bejegyezve, ugyanakkor a 7/
  2. határozattal a társaság arról rendelkezett, hogy új, budapesti székhelye lesz az alperesnek. A 11/
  3. számú határozat a cég új székhelyeként cím6 szám alatti ingatlant jelölte meg. A Budapest Környéki Törvényszék ügyszám1 sorszámú ítéletével a 7/
  4. határozat felülvizsgálata iránti keresetet elutasította, ugyanakkor a 11/
  5. számú határozatot hatályon kívül helyezte. A társaság székhelye ily módon vitatott, a társasági szerződés szerint azonban a taggyűlést helység1 közigazgatási határain belüli helyszínre kellett volna összehívni. A felperes a határozatok hatályon kívül helyezését a Ptk. 3:
  6. §
(1)bekezdésébe ütközés okán kérte. Arra hivatkozott, hogy a megismételt taggyűlésnek csak az esetben lett volna helye, amennyiben az eredeti taggyűlés nem lett volna határozatképes. Ez nem áll fenn, hiszen a felperes, valamint az alperes is a megjelölt helyszínen megjelent. A taggyűlés határozatképes volt. A megismételt taggyűlés tartásának nem álltak fenn a jogszabályi feltételei. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 4 A megismételt taggyűlés időpontja nem egyértelmű, mivel az nem hétfői, hanem keddi nap volt, ily módon a taggyűlés szabályszerűen nem került összehívásra, a taggyűlés helytelen időpontjának megjelölése a Ptk. 3:191. §
(1)bekezdésébe ütközik. [1] Az ügygondnok által képviselt alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a taggyűlési határozatok sem jogszabályba, sem a létesítő okiratba nem ütköznek. A megismételt taggyűlés összehívása szabályszerűen történt, a napirendi pontok kellően részletezettek voltak, a taggyűlés helyszíne megfelelt a Ptk. által támasztott követelményeknek és a társasági szerződés előírásának. [2] A Budapest Környéki Törvényszék a
  1. június
  2. napján kelt 2.G.40.390/2023/
  3. számú ítéletével az alperes
  4. november
  5. napján meghozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 405.888 forint perköltséget. A Kussinszky és Juhász Ügyvédi Iroda – dr. Kussinszky Péter ügyvéd, ügygondnok – díját nettó 70.000 forint + áfa, azaz bruttó 88.900 forint összegben állapította meg, és úgy rendelkezett, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalát megkeresi, hogy az ügygondnoki díjat az elnöki letétbe helyezett összegből utalja ki az ügygondnoknak. Határozata indokolásában tényként állapította meg, hogy az alperes a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága által vezetett cégnyilvántartásba Cg.Cégjegyzékszám1 cégjegyzékszámon
  6. december
  7. napja óta bejegyzett gazdasági társaság. Az alperes cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye
  8. február
  9. napjától cím8 Az alperes tagjai és vezető tisztségviselői együttes képviseleti móddal a felperes és törvényes képviselő
  10. törvényes képviselő1
  11. november
  12. napján kelt meghívóval az alperes taggyűlését a cím5 számú helyszínre hívta össze
  13. november 14-ei időponttal azzal, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontja azonos helyszínen
  14. november
  15. hétfő. A taggyűlés napirendi pontjaiként az alperes
  16. évi beszámolójának elutasításáról, továbbá a
  17. év eredményének eredménytartalékba helyezéséről szóló határozat voltak. A
  18. november
  19. napján 10 órára összehívott taggyűlésről szóló jegyzőkönyvet jogi képviselő3 jegyzőkönyvvezető és törvényes képviselő1 mint az alperes ügyvezetője írták alá. A jegyzőkönyv szerint: törvényes képviselő1 megállapította, hogy a
  20. november
  21. 10 órára összehívott taggyűlés a tagok meg nem jelenése okán határozatképtelen. A megismételt taggyűlés helyszíne változatlan, időpontja
  24. kedd 10:
  25. A taggyűlési jegyzőkönyvhöz csatolt jelenléti íven az alperesi tagokként törvényes képviselő1 és Felperes1 felperes, mint résztvevő került feltüntetésre, azonban az iraton aláírások nem szerepeltek. A fenti időpontban a taggyűlés meghirdetett helyszínén és időpontban a felperes és jogi képviselője jogi képviselő1 megjelentek. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 5
  26. november
  27. napján 10 órakor a felperes és jogi képviselője, jogi képviselő2 a taggyűlés helyszínen megjelentek, a taggyűlést összehívó törvényes képviselő1 közölte a megjelentekkel, hogy a taggyűlést megelőzően a felperesnek alá kell írnia egy jelenléti ívet, amely kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmaz, amely szerint a felperes hozzájárul, hogy a társaság megfizesse a taggyűlés helyszínéül szolgáló iroda bérleti díját. A felperes a nyilatkozat aláírását megtagadta. törvényes képviselő1 vállalva a bérleti díj megfizetését, arra hivatkozással, hogy a bérleménnyel ő jogosult rendelkezni, felhívta a felperest, hogy hagyja el az ingatlant, végül rendőrségi bejelentést tett. A kiérkező járőr rendőr a felperest igazoltatta. A felperes az ingatlant elhagyta, az alperes a taggyűlést megtartotta a felperes távollétében és taggyűlési határozatokat hozott. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásában a Ptk. 3:
  28. §-a felhívásával megállapította, hogy a felperes az alperes tagja, valamint vezető tisztségviselője, ezért a per megindítására jogosult volt. Az alperes
  29. november
  30. napján hozta meg határozatait és a felperes a keresetét
  31. december
  32. napján előterjesztette, ezért a Ptk. 3:
  33. §
(1)bekezdése szerinti határidőt megtartotta. A Ptk. 3:16. §
(1)bekezdés, a 3:19. §
(1)bekezdés, valamint 3:110. §
(1)bekezdés idézésével, továbbá a BDT
  2. eseti döntésre utalással megállapította, hogy a társaság tagjai mindenképpen jogosultak részt venni a legfőbb szerv ülésén, még akkor is, ha valamilyen oknál fogva szavazati joguk korlátozva van. A taggyűlésen való részvétel a tag alapvető joga. Ez a jogosultság nem sérülhet úgy, hogy a tagot a legfőbb szerv ülésére nem hívják meg, és úgy sem, hogy a részvételben más módon akadályozzák, például a részvételt feltételhez kötik, vagy fizikailag akadályozzák. Az alperes
  3. november
  4. napján tartott taggyűlésen a felperest a helyszínről kitiltotta, ezzel megakadályozta a részvételét a taggyűlésen, amely jogszabálysértő, ezért a taggyűlés megtartása a felhívott jogszabályhelyekbe ütközik és az azon hozott valamennyi határozat jogszabálysértő. Az alperesi határozatokat a Ptk. 3:
  5. §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. Az elsődlegesen hivatkozott jogszabálysértés megalapozottsága okán az érvénytelenség további hivatkozott okait nem vizsgálta. A tanú meghallgatásokra irányuló bizonyítási indítványnak nem adott helyt, mert az alperes a felperes által előadott tényállításokat nem vitatta, ezért a tanúk meghallgatása szükségtelen volt. A perköltségről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 82. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján döntött, annak viselésére a pervesztes alperest kötelezte. Perköltségként a felperes által lerótt 36.000 forint illetéket, 280.988 forint ügyvédi munkadíjat és a felperes által 88.900 forint összegben előlegezett ügygondnoki díjat állapította meg. A felperes jogi képviselőjének díjáról a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alapján döntött, a felperes által felszámított 30.000 forint óránkénti munkadíj és 14,75 munkaóra figyelembevételével. Az Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 6 ügyvédi munkadíj körében figyelembe vette, hogy a jogvita egyszerűbb megítélésű, a felperes öt és fél oldalas keresetlevelet, három és fél oldalas keresetmódosításra vonatkozó beadványt terjesztett elő, továbbá a felperes jogi képviselője a tárgyaláson részt vett és érdemi nyilatkozatot tett. Az ügygondnoki díjat a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(1)-
(2)bekezdése, a 3. §
(1)bekezdés a) pontja és a
  1. évi LV. törvény
  2. §
(4)bekezdése alapján nettó 70.000 forint + áfa, azaz bruttó 88.900 forintban állapította meg, ugyancsak az IM rendelet 3. §
(3)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján. [3] Az alperes az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett fellebbezésében annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [4] Érvelése szerint a taggyűlési határozatok nem ütköznek a Ptk. 3:110. §
(1)bekezdésébe, nem jogszabálysértőek. Az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokkal ellentétesen állapította meg, a tévesen megállapított tényállásból téves jogi következtetést vont le. A felperes által előadott tényállítások elfogadásával az előterjesztett tanúbizonyítási indítványnak nem adott helyt. törvényes képviselő1 másik tagot sem hallgatta meg annak ellenére, hogy a törvényszéknek hivatalos tudomása van arról, hogy a másik tag ügyfélkapu hozzáférését a felperes akadályozza, ezért törvényes képviselő1 tagnak nem volt tudomása arról, hogy a felperes a
  1. novemberi taggyűlési határozatot megtámadta, érdemi védekezést nem tudott kifejteni. Nem vitatta, hogy a perbeli taggyűlésen a felperesnek egy kötelezettségvállaló nyilatkozatot is alá kellett volna írnia, ugyanakkor a taggyűlés helyszínén az eredeti okirat módosításra került, amelyből megállapítható, hogy a taggyűlés jelenléti ívének aláírásához nem volt feltétel, hogy a felperesnek kötelezettségvállaló vagy tartozáselismerő nyilatkozatot kell aláírni. A rendőrség kihívására pedig azért került sor, mert a felperes semmilyen formában nem kívánt együttműködni a másik taggal. A felperes a jelenléti ív aláírását indokolatlanul és visszaélésszerűen tagadta meg. Ezt a magatartást törvényes képviselő1 tag úgy értékelte, hogy a felperes nem kíván részt venni a taggyűlésen, így a megismételt taggyűlésen a szavazatok 100 %-a törvényes képviselő1 tag által képviselve volt. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a Pp.
  2. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai alapján az elsőfokú ítélet anyagi jogi megfelelőségét bírálja felül, az elsőfokú bíróság bizonyításának eredményét okszerűtlennek minősítve, a megállapított tényállást módosítsa, a másodfokú bíróság folytasson le bizonyítási eljárást és tanúként hallgassa meg törvényes képviselőt. [5] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a határozott kérelmet tartalmazó fellebbezést elkésetten terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a felek által csatolt iratokból és a hivatalos tudomását képező cégnyilvántartási adatokból állapította meg. Az alperes a felperes által a taggyűlés, majd a megismételt taggyűlés körében előadottakat nem vitatta. törvényes képviselő1 nem volt akadályozva abban, hogy az ügyfélkapuhoz hozzáférjen. Kiemelte, hogy a perbeli taggyűlésen nem a jelenléti ív aláírását tagadta meg, hanem az arra rávezetett kötelezettségvállaló nyilatkozat aláírását. Olyan lehetőséget pedig nem biztosítottak számára, hogy csak a jelenléti ívet írja alá. A taggyűlés megtartására az Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 7 alperes társasági szerződése szerint a székhely közigazgatási területén belül kerülhetett volna sor. A megismételt taggyűlésen nem jogi képviselő1 volt a jogi képviselője, mégis az ő neve szerepelt a jegyzőkönyvön. A taggyűlés nem nyilvános, azon külső személyek nem vehetnek részt, az alperes által csatolt dokumentumból – jegyzőkönyv – jól látható, hogy törvényes képviselő1 ügyvédjei az iroda bérbeadóiként és nem ügyvédekként voltak jelen, amely felperes taggyűlésen való akadályoztatását volt hivatott szolgálni. A bérbeadók nem engedték felperes taggyűlésre való bejutását. Kiemelte, hogy a Ptk. 3:111. §
(2)bekezdése szerint a jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelemre előterjesztett észrevételében az alperes kiemelte, hogy a fellebbezés nem késett el, és az az ítélőtábla hiánypótlási felhívása folytán határozott kérelmet tartalmaz. törvényes képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a felperes az alperessel szemben keresetet terjesztett elő, ezért a jelen perben beavatkozóként sem tudott fellépni az alperes oldalán. Az elsőfokú bíróság a további érvénytelenségi okokat nem vizsgálta, ezért az ítélőtábla a fellebbezési eljárásban olyan jogkérdésekkel, amelyeket az elsőfokú törvényszék sem vizsgált – székhely kérdése – nem vizsgálhat. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében olyan jogkérdésekre, amelyek a fellebbezésben nem szerepeltek, nem hivatkozhat. Állította, hogy a perbeli taggyűlésen a kötelezettségvállaló nyilatkozat a jelenléti ívnek nem volt része, a felperes indokolatlanul, minden jogalapot nélkülözve, kizárólag saját döntése alapján nem kívánt a taggyűlésen részt venni és saját magát a taggyűlésen jelenlévő tagnak tekinteni. A Ptk. 3:110. §
(1)bekezdése szerinti „elzárás” nem tényállásszerű. Az elsőfokú eljárásban a taggyűlést összehívó másik tag beavatkozóként nem vehetett részt az alperes mellett, mert a felperes magatartása okán nem tudott arról, hogy per van folyamatban. [7] Az alperes észrevételére előterjesztett beadványában a felperes kiemelte, hogy az alperesi képviselő nem az alperes, hanem törvényes képviselő1 érdekében kíván eljárni, melyre a jogi lehetősége a per ezen szakaszában nincs. A perfelvételt követően – az eljárási szabályokkal ellentétesen – a másodfokú eljárásban csatolt okiratokkal az alperesnek már az elsőfokú eljárás alatt is a rendelkeznie kellett, a másodfokú eljárásban újabb bizonyítékok becsatolására nincs lehetőség. A cégkapu az ügyvezetők ügyfélkapujához van rendelve, a cégkapuba mindenki a saját ügyfélkapuján keresztül juthat be, ami azt is jelenti, hogy a cégkapuról nem lehet úgy törölni levelet, hogy az a másik ügyvezető ügyfélkapujából is törlődjön. A jelen per feljegyzésre került az alperes cégjegyzékébe, amely bárki számára nyilvános adat, törvényes képviselő1 mind a cégkapuról, mind pedig a cégkivonatból értesülhetett a perről, ezért megvolt a lehetősége, hogy a beavatkozási kérelmét a Pp. 41. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján előterjessze. Az alperes számára lehetőség volt az elsőfokú eljárásban bizonyítási indítványt előterjeszteni, az elsőfokú eljárásban az alperes az állításait elismerte és maga sem tartotta indokoltnak törvényes képviselő1 tanúként történő meghallgatását. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 8 [8] Az elsőfokú ítéletnek fellebbezés hiányában nem volt a Pp. 358. §
(5)bekezdés szerint jogerőre emelkedett rendelkezése, azt az ítélőtábla a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján a Pp. 376. §
(1)bekezdés szerint tárgyaláson kívül bírálta felül. [9] A fellebbezés nem alapos. [10] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, annak korlátai között gyakorolja. A Pp. 371. §
(1)bekezdés b) pont alapján a fellebbezésben határozott kérelemként kell feltüntetni, hogy a határozat kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. A felülbírálati jogkör tekintetében – többek között – a fellebbezési kérelem korlátjának minősül a felülbírálati jogkör alapjául szolgáló indokok kifejtése és a fellebbező fél által megjelölt anyagi és eljárási szabálysértés. (Pp. 371. §
(1)bekezdés d) pont). Mindezek miatt a fellebbezésben előadott anyagi vagy eljárási jogszabálysértés, vagy az ezekkel összefüggő indokok tartalmi kifejtése meghatározza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének kereteit és ezáltal a döntés korlátait is. Az ítélőtábla mindezek figyelembevételével bírálta el a fellebbezést. [11] Az elsőfokú bíróság az érdemi döntéséhez szükséges mértékben a tényállást feltárta, az érdemi döntésével és annak indokolásával az ítélőtábla maradéktalanul egyetértett. A fellebbezésben foglaltak alapján az alábbiakra mutat rá. [12] Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállással és a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatásának hiányával összefüggő fellebbezési érvelés kapcsán az ítélőtábla rámutat arra, hogy az alperes az elsőfokú eljárásban a felperes által előadott tényállásokat nem vitatta, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság az alperes által nem vitatott felperesi tényállítást a Pp. 266. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján valósnak fogadhatta el, és e tényállítások, valamint az elsőfokú eljárásban csatolt felperesi okiratok alapján a bizonyítékokat, a bizonyítás eredményét a Pp. 279. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint megfelelően értékelte. A felperes által meghallgatni kért tanúk mellőzését a Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján megfelelően megindokolta. [13] A másodfokú eljárásban a Pp. 373. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltak feltételek hiányában nem voltak figyelembe vehetők a fellebbezésben hivatkozott új tényállítások és okirati bizonyítékok. Az alperes nem igazolta, hogy a fellebbezésben előadott új tényállításait megalapozó tények és az annak bizonyítására szolgáló módosított okiratok önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutottak a tudomására. Mindezekre figyelemmel a másodfokú eljárásban további bizonyítási eljárás lefolytatása nem volt indokolt és lehetséges. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 9 [14] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján helybenhagyta. [15] Az ügygondnok által képviselt alperessel szemben indított perben az ügygondnok díját felperes előlegezte a Pp. 79. §
(5)bekezdése alapján. A másodfokú eljárásban az ítélőtábla az ügygondnok díját a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 5. §
(2)bekezdésének utalása folytán alkalmazandó 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §-a és a
  1. évi XC. törvény
  2. §
(4)bekezdése alapulvételével 44.450 forint összegben állapította meg. [16] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek az általa előlegezett 44.450 forint összegű ügygondnoki díjból, valamint a jogi képviseletét ellátó ügyvéd munkadíjából álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Az ítélőtábla a felperes által felszámított ügyvédi munkadíjat 70.000 forint + áfa összegre mérsékelte az IM rendelet 2. §
(2)bekezdése szerint, figyelemmel a felperes jogi képviselője által ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységre. [17] Az ügygondnok által képviselt alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. (a továbbiakban: Itv.) 38. §
(4)bekezdésében foglaltakra tekintettel előzetesen meg nem fizetett, az Itv. 39. §
(3)bekezdés b) pontja és a 46. §
(1)bekezdése szerint meghatározott mértékű fellebbezési illetéket a Pp. 102. §
(1)alapján köteles az államnak megfizetni. [18] A másodfokú bíróság tájékoztatja az alperest, hogy a fellebbezési illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé [Itv. 78. §
(4)bekezdés]. Az illeték megfizetésénél közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Pusztai Anita s.k. a tanács elnöke Dr. Ócsai Beatrix Márta s.k. Dr. Bleier Judit s.k. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.192/2024/14 előadó bíró A kiadmány hiteléül: 10 bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.