← Magyarország

Bfv.43/2023/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén rendszeres haszonszerzésre törekvés. Az üzletszerűség alanyi feltételeként pedig annak van jelentősége, hogy a bűncselekményből származó haszon elérésére törekvésnek egyben át kell fognia az ugyanolyan (vagy hasonló) jellegű bűncselekmény e célból történő ismételt (illetve ismétlődő) elkövetésére vonatkozó akaratelhatározást is. Az üzletszerűség alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre törekvést kívánja meg, vagyis azt, hogy az elkövető a különböző időpontokban megvalósított ugyanolyan, vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekintse. Ebből a szempontból tehát nem az egyes cselekmények között eltelt hosszabb vagy rövidebb időtartamnak van jelentősége, hanem annak, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e, vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.43/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Kiskőrösi Járásbíróság, 6.B.307/2016/49., ítélet, tárgyalás,
  4. augusztus
  5. Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 11.Bf.58/2019/18., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május 22 Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Járásbíróság 6.B.307/2016/
  7. számú és a Kecskeméti Törvényszék 11.Bf.58/2019/
  8. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.200 (huszonkétezer-kétszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 3.Bfv.43/2023/14 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kiskőrösi Járásbíróság a
  9. augusztus
  10. napján kihirdetett 6.B.307/2016/
  11. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli csalás bűntettében, melyet 3 esetben társtettesként követett el [Btk.
  12. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont]. Ezért a bíróság – halmazati büntetésül, mint visszaesőt – 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Elrendelte a Kecskeméti Járásbíróság
  1. november
  2. napján jogerőre emelkedett 4.B.1100/2012/
  3. számú ítéletével kiszabott 8 (nyolc) hónap börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításról, a polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  4. május 22 napján meghozott 11.Bf.58/2019/
  5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a kiszabott szabadságvesztés tartamát 5 évre súlyosította. Pontosította a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] Jelen ügyben az I. rendű terhelt védője korábban már terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A Kúria a
  6. március
  7. napján meghozott Bfv.II.114/2020/
  8. számú végzésével a Kiskőrösi Járásbíróság 6.B.307/2016/
  9. számú és a Kecskeméti Törvényszék 11.Bf.58/2019/
  10. számú ítélete ellen az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasította. [4] A Kúria
  11. december
  12. napján meghozott Bfv.II.84/2021/
  13. számú ítéletével a Kállai József III. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kiskőrösi Járásbíróság 6.B.307/2016/
  14. számú, illetve a Kecskeméti Törvényszék mint másodfokú bíróság 11.Bf.58/2019/
  15. számú ítéletét Kállai József III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a III. rendű terhelt terhére megállapított vagyon elleni bűncselekményt folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettének [Btk.
  16. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] minősítette, a vele szemben kiszabott halmazati büntetést 2 év szabadságvesztésre enyhítette. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [5] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által kiegészített és pontosított irányadó tényállás az I. rendű terheltet érintő lényege a következő: Az I. rendű terhelt (és társa) az I., IV., V. és VI. tényállási pontban megjelölt sértettekkel úgy kötött terményfelvásárlási szerződést, hogy már a megkötéskor sem állt szándékában azt teljesíteni, vagy csak részben szándékoztak teljesíteni, illetve a hamis banki átutalásokról Kúria 3.Bfv.43/2023/14 3 szóló igazolásokkal azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy már kifizették az elszállított terményt, valójában az átutalások nem érkeztek meg a sértettek bankszámlájára. I. – Az I. rendű és a III. rendű terhelt az
  1. számú Kft. nevében
  2. január
  3. napján a
  4. számú Kft. sértettől 1.750.000 forintért 25 tonna búzát és 6.200.000 forintért további 99,42 tonna búzát vásárolt. A búza mindkét alkalommal leszállításra került, azonban annak vételárát a sértettnek nem fizették meg. – A terheltek egy üzleti lehetőség kilátásba helyezésével a
  5. számú Kft. ügyvezetőjétől
  6. január
  7. napján 3.400.000 forintot,
  8. február
  9. napján 4.000.000 forintot,
  10. február
  11. napján 5.000.000 forintot,
  12. február
  13. napján 3.500.000 forintot kértek és kaptak kölcsön. – Az I. rendű és a III. rendű terhelt az általuk átvett áru árát nem fizették ki, és a kölcsönt nem adták vissza a sértettnek, különböző kifogásokkal éltek, illetve a sértettet hitegették. – Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt a sértett tévedésbe ejtésével összesen 24.250.000 forint kárt okoztak, amelyből a sértettnek több alkalommal, kisebb összegekben 6.610.000 forintot fizettek ki, illetve utaltak vissza. IV. – Az I. rendű terhelt az
  14. számú Kft. képviseletében és nevében
  15. július
  16. napján az
  17. számú Zrt. sértettel 124.500 forint/tonna vételárért 750 tonna repce megvásárlására kötött szerződést, amely alapján
  18. július
  19. napján 23.950 kg,
  20. július
  21. napján 99.920 kg,
  22. július
  23. napján 99.860 kg,
  24. július 24.napján 49.520 kg,
  25. július
  26. napján 25.400 kg,
  27. július
  28. napján 23.960 kg repcét szállíttatott el a sértett cég telephelyéről. – Az I. rendű terhelt az
  29. számú Kft. nevében eljárva az
  30. számú Zrt.-t a fizetési szándéka tekintetében tévedésbe ejtette. – Az elszállított mennyiség 40.163.700 forint összegű vételárából az
  31. számú Kft. 3.000.000 forintot fizetett ki, míg a további összegek a sértett részére nem kerültek megfizetésre annak ellenére, hogy felé azt a külföldi bank banki átutalásokról szóló dokumentumaival igazolták. – Az
  32. számú Kft.-nek a vételár kifizetésére lehetősége lett volna, mert a bankszámláira több millió forint érkezett, ezeket az összegeket azonban a II. rendű terhelt vagy készpénzben felvette, vagy tovább utalta a névleg az
  33. számú tanú – valójában az I. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló – s.r.o.-nak, erre figyelemmel a sértettnek bemutatott banki átutalásokról szóló dokumentumokban megjelölt tranzakciók nem teljesültek. Az okozott 40.163.700 forint kárból 3.000.000 forint megtérült. V. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt az
  34. számú Kft. nevében eljárva
  35. június
  36. napján a
  37. számú Kft.-vel 39.500 forint/tonna vételárért 500 tonna kukorica felvásárlására, összesen 19.750.000 forint összegben kötöttek szerződést. A sértett telephelyéről
  38. június
  39. és
  40. június
  41. napja közötti időben 423,72 tonna, összesen 16.736.940 forint értékű kukorica került elszállításra. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a
  42. számú Kft. sértettet a fizetési szándéka tekintetében tévedésbe ejtette. – A terheltek a vételárból 9.110.000 forintot fizettek meg, míg a
  43. június 23.,
  44. június
  45. és
  46. június
  47. napi szállítások ellenértékét a sértett felé a külföldi bank banki átutalásairól szóló dokumentumokkal igazolták. Ezek az összegek azonban ténylegesen nem érkeztek meg a sértett bankszámlájára, így a további szállításokat az eladó leállította. Kúria 3.Bfv.43/2023/14 4 – Az
  48. számú Kft.-nek a vételár kifizetésére lehetősége lett volna, mert a bankszámláira több millió forint érkezett, ezeket az összegeket azonban a II. rendű terhelt vagy készpénzben felvette, vagy tovább utalta a névleg az
  49. számú tanú – valójában az I. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló – s.r.o.-nak, erre figyelemmel a sértettnek bemutatott banki átutalásokról szóló dokumentumokban megjelölt tranzakciók nem teljesültek. Az okozott 16.736.940 forint kárból 9.110.000 forint megtérült. VI. – Az I. rendű terhelt az
  50. számú Kft. nevében eljárva
  51. június
  52. napján a szövetkezet sértettel 40.000 forint/tonna vételárért 200 tonna kukorica felvásárlására kötött szerződést. A sértett telephelyéről
  53. június
  54. és
  55. június
  56. napja közötti időben 202,08 tonna, 8.083.200 forint értékű kukorica került elszállításra. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a szövetkezet sértettet a fizetési szándéka tekintetében tévedésbe ejtette. – A vételárból
  57. június
  58. napján 95.000 forint,
  59. július
  60. napján 68.200 forint,
  61. július
  62. napján 1.000.000 forint,
  63. július
  64. napján 400.000 forint került megfizetésre, míg a
  65. június 23.,
  66. június
  67. és
  68. június
  69. napi szállítások ellenértékét a sértett felé a külföldi bank banki átutalásairól szóló dokumentumokkal igazolták. Ezek az összegek azonban ténylegesen nem érkeztek meg a sértett bankszámlájára. – Az
  70. számú Kft.-nek a vételár kifizetésére lehetősége lett volna, mert a bankszámláira több millió forint érkezett, ezeket az összegeket azonban a II. rendű terhelt vagy készpénzben felvette, vagy tovább utalta a névleg az
  71. számú tanú – valójában az I. rendű terhelt ügyvezetése alatt álló – s.r.o.-nak, erre figyelemmel a sértettnek bemutatott banki átutalásokról szóló dokumentumokban megjelölt tranzakciók nem teljesültek. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt a sértettet az átvett áru árának kifizetésével hitegette, és különböző kifogásokkal éltek, hogy miért nem fizetik ki az ellenértékét. Az okozott 8.083.200 forint kárból 1.563.000 forint megtérült. II. [6] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt – tartalma szerint – a Be.
  72. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan, a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt kiszabott törvénysértő büntetés miatt, a büntetés enyhítése érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [7] Az I. rendű terhelt indítványában arra hivatkozott, hogy a Kúria a III. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapján a 2021. december 11. napján meghozott Bfv.II.84/2021/20. számú ítéletével a Kecskeméti Törvényszék 11.Bf.58/2019/18. számú ítéletét a III. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, és megállapította, hogy a III. rendű terhelt a csalást nem üzletszerűen követte el. [8] Álláspontja szerint ezért nem állapítható meg az üzletszerűség az ő terhére sem – csupán a folytatólagos elkövetés –, így a jogerős ítélet megváltoztatását indítványozta. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.111/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [10] Kifejtette, hogy az I. rendű terheltet az ítéleti tényállás I., III., IV., V. és VI. pontja érinti, míg a III. rendű terhelt csupán az I. és II. tényállási pont szerinti cselekményekben Kúria 3.Bfv.43/2023/14 5 érintett. A bíróság az ítéleti tényállás szerint a csalás bűncselekményét az I., IV., V. és VI. tényállási pontokban írt cselekmények tekintetében állapította meg. [11] Az I. rendű terhelt 2015. január 26. és 2015. július 15. napja közötti időszakban az I. tényállás szerint a 2. számú Kft.-t, a IV. tényállás szerint az 1. számú Zrt.-t, az V. tényállás szerint a 3. számú Kft.-t, míg a VI. tényállás szerint a szövetkezetet ejtette tévedésbe. Kifejtette, hogy az I. rendű terhelt közel fél év alatt négy sértett sérelmére valósított meg jogtalan haszonszerzés végett azonos csalási cselekményeket, esetében a rendszerességre törekvés fennáll, ezért az üzletszerűség megállapítása törvényes. [12] Mindezek alapján az I. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. [13] Az I. rendű terhelt védője az észrevételében csatlakozott az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakhoz. III. [14] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] Felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be [Be. 652. §
(7)bekezdés]. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. [17] A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az I. rendű terhelt védője által korábban előterjesztett, és a Kúria Bfv.II.114/2020/
  1. számú végzésével elutasított felülvizsgálati indítvány az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvánnyal azonos tartalmú-e. [18] Az I. rendű terhelt védője büntető anyagi és eljárásjogi szabálysértésekre hivatkozva – a jogszabály pontos megjelölése nélkül – terjesztette elő felülvizsgálati indítványát. Az indítvány lényege szerint a bíróság a bizonyítékokat helytelenül mérlegelte, ítéletének tényállása megalapozatlan, sérült a közvetlenség elve, az indokolási kötelezettségét sem teljesítette, a büntetéskiszabási körülményeket nem megfelelően értékelve elfogult döntést hozott. A védő mindezek alapján az első- és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [19] A Kúria a
  2. március
  3. napján meghozott Bfv.II.114/2020/
  4. számú végzésével az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát – mint törvényben kizártat – elutasította. [20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem azonos tartalommal előterjesztett. [21] A Be.
  5. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [22] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria 3.Bfv.43/2023/14 6 [23] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [24] Az I. rendű terhelt az indítványában – a Kúria Bfv.II.84/2021/
  1. számú határozatára hivatkozva – az üzletszerű elkövetés minősítő körülményének megállapítását, és az emiatti törvénysértő büntetéskiszabást kifogásolta. [25] Ekként a felülvizsgálati indítvány a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján előterjesztett, mely szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [26] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét 4 rendbeli csalás bűntettében, melyet 3 esetben társtettesként követett el [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont] és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] megállapította. [27] A Btk. 373. §
(1)bekezdése alapján csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. [28] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti az I. rendű terhelt tévedésbe ejtő magatartását, és a kár bekövetkeztének tényét az I. tényállás szerint a 2. számú Kft., a IV. tényállás szerint az 1. számú Zrt., az V. tényállás szerint a 3. számú Kft., míg a VI. tényállás szerint a szövetkezet vonatkozásában. [29] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [30] A Kúria ezzel összefüggésben a következőket emeli ki. – A csalás bűncselekménye megállapítására az I., IV., V. és VI. tényállási pontokban írt cselekmények tekintetében került sor. – A tényállás I. pontja szerint az I. rendű terhelt a
  2. számú Kft.-t búza vásárlása, majd különböző összegű kölcsönök igénylése kapcsán két egymástól elkülönülő cél érdekében ejtette tévedésbe
  3. január
  4. és február
  5. napja között. – A tényállás IV. pontja szerint az I. rendű terhelt az
  6. számú Zrt.-t repce megvásárlása tekintetében
  7. július
  8. napján ejtette tévedésbe. – A tényállás V. pontja szerint az I. rendű terhelt a
  9. számú Kft.-t kukorica felvásárlása kapcsán
  10. június
  11. napján ejtette tévedésbe. – A tényállás VI. pontja szerint az I. rendű terhelt a szövetkezetet kukorica vásárlása vonatkozásában
  12. június
  13. napján ejtette tévedésbe. Valamennyi tényállás rögzíti az ezzel összefüggésben okozott kárt. Ekként az I. rendű terhelt az ítéleti tényállás I., IV., V. és VI. pontja, míg a III. rendű terhelt kizárólag az I. tényállási pontja szerinti csalási cselekményben volt érintett. [31] Az I. rendű terhelt a
  14. január
  15. és
  16. július
  17. napja közötti időszakban, tehát alig hat hónap alatt négy sértett sérelmére valósított meg azonos csalási cselekményeket. [32] Az üzletszerűen elkövetés a bűncselekmény fokozottabb társadalomra veszélyességét fejezi ki, melyet a jogalkotó minősítő körülményként szabályozott a vagyon elleni bűncselekmények esetében. [33] Az üzletszerűség megállapításának két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmények elkövetése, az alanyi oldalon pedig ennek révén Kúria 3.Bfv.43/2023/14 7 rendszeres haszonszerzésre törekvés. Az üzletszerűség alanyi feltételeként pedig annak van jelentősége, hogy a bűncselekményből származó haszon elérésére törekvésnek egyben át kell fognia az ugyanolyan (vagy hasonló) jellegű bűncselekmény e célból történő ismételt (illetve ismétlődő) elkövetésére vonatkozó akaratelhatározást is. [34] Az I. rendű terhelt bűncselekménye esetében az üzletszerűség megállapításának tárgyi feltétele nyilvánvalóan adott. [35] Az üzletszerűség alanyi oldalon a rendszeres haszonszerzésre törekvést kívánja meg, vagyis azt, hogy az elkövető a különböző időpontokban megvalósított ugyanolyan, vagy hasonló bűncselekmények véghezvitelét jövedelemszerző forrásnak tekintse. Ebből a szempontból tehát nem az egyes cselekmények között eltelt hosszabb vagy rövidebb időtartamnak van jelentősége, hanem annak, hogy a cselekmények elszigeteltek, alkalomszerűek-e, vagy azokat a rendszeres haszonra törekvés – mint életmód – összekapcsolja-e (BH 2005.88., Legfelsőbb Bíróság Bfv.III.186/2004.). [36] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt vagyoni haszonszerzés végett követte el a bűncselekményeket, és esetében a rendszerességre törekvés is fennáll. [37] A Kúria megjegyzi, hogy az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen vagyon elleni bűncselekmény elkövetése is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha a terheltet – az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – több bűncselekmény miatt más büntetőeljárás(ok)ban jogerősen elítélték (
  18. évi IV. törvény
  19. §
  20. pont,
  21. §, EBH 2008.1852., BH 2009.170.). [38] A korábbi elítéléseinek adataiból kitűnően a Békéscsabai Járásbíróság
  22. június
  23. napján meghozott, és
  24. július
  25. napján jogerős 13.Bpk.144/2018/
  26. számú végzésével az I. rendű terhelttel szemben sikkasztás bűntette miatt pénzbüntetést szabott ki (Kiskőrösi Járásbíróság 6.B.307/2016/
  27. számú ítélet
  28. oldal első bekezdés). Az elkövetési idő
  29. szeptember
  30. napja. [39] Az I. rendű terhelt tehát a csalási cselekményeinek megkezdését alig négy hónappal megelőzően ugyancsak vagyon elleni bűncselekményt követett el, amely miatt a bíróság a jelen eljárást megelőzően elmarasztalta. [40] A 4 rendbeli, egy esetben ténylegesen folytatólagosan {I. tényállás, Bfv.II.84/2021/
  31. számú határozat [26]-[28] bekezdés} elkövetett csalás bűntette, amelyhez időben közvetlenül kapcsolódik a korábbi sikkasztás bűntette miatti elítélés is, egyértelműen azt jelenti, hogy az I. rendű terhelt haszonszerzésre törekvése nemcsak alkalomszerű, hanem rendszeres, amely a terhére rótt üzletszerű elkövetést kétségtelenül megalapozza. [41] A Kúria az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványban hivatkozottak kapcsán rámutat a következőkre. [42] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt cselekvősége nem azonos a III. rendű terheltével. [43] A Kúria Bfv.II.84/2021/
  32. számú ítéletében a III. rendű terhelt I. tényállási pont szerinti cselekményét minősítette társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének [Btk.
  33. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont]. [44] Ezzel szemben nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt a tényállás I., IV., V. és VI. pontja szerinti azonos (csalási) cselekményei elkövetése révén – az előbbiekben részletesen kifejtettek alapján – rendszeres haszonszerzésre törekedett, nem tévedett tehát a bíróság, amikor az I. rendű terhelt cselekményét üzletszerűen elkövetettnek – ekként súlyosabban – minősítette. Kúria 3.Bfv.43/2023/14 8 [45] Következésképpen nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét 4 rendbeli, 3 esetben társtettesként elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont] megállapította, és törvényes a cselekmények minősítése is. Az I. tényállási pontban megállapított cselekmény helyesen folytatólagos elkövetése önmagában a jelen felülvizsgálat szempontjából közömbös, az üzletszerű elkövetésbe pedig egyértelműen illeszkedő. [46] Az I. rendű terhelt terhére rótt csalás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a halmazati büntetésre tekintettel a vele szemben kiszabható büntetési tételkeret két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés lehet [Btk. 81. §
(3)bekezdés]. [47] Mindezek alapján az I. rendű terhelttel szemben kiszabott – a középmértéket el sem érő – 5 év szabadságvesztés nyilvánvalóan nem törvénysértő. [48] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [49] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be. 664. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. IV. [50] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [51] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kúria 3.Bfv.43/2023/14 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.