A határozat elvi tartalma: A Btk. más szabályának megsértése folytán törvénysértő a büntetés, ha a pénzbüntetés egynapi tételének összege nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb mértéket. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.101/2026/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- május
- Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Elsőfok: Kalocsai Járásbíróság, 10.Bpk.204/2025/3., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- augusztus
- (jogerő:
- szeptember 1.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kalocsai Járásbíróság 10.Bpk.204/2025/
- számú büntetővégzését megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 (ezerötszáz) forintra súlyosítja, a pénzbüntetés összege így 225.000 (kétszázhuszonötezer) forint. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Kalocsai Járásbíróság a
- augusztus 18-án meghozott 10.Bpk.204/2025/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben – a büntetővégzésben írt megnevezés szerint: ittas járművezetés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés negyedik fordulat] miatt 150 napi tétel – Kúria 2.Bfv.101/2026/10-I. 2 napi tételenként 1.300 forint, összesen 195.000 forint – pénzbüntetést és 6 hónap, „B” járműkategóriára korlátozott közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában – 2025. szeptember 1-jén jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség Bfel.B.1909/2025/1. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont második fordulatában meghatározott okból, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a támadott büntetővégzéssel elbírált cselekmény elkövetésének időpontja 2025. június 4-ére esett, amelynek időpontjában hatályos Btk. 50. §
(3)bekezdése – az elbíráláskor hatályos törvénnyel egyezően – a pénzbüntetés egynapi tételének összegét legalább 1.500 forintban rendelte meghatározni. Ehhez képest az eljárt bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének 1.300 forintban való meghatározásával törvénysértő büntetést szabott ki. [5] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést változtassa meg, és hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét a törvényi rendelkezéseknek megfelelően súlyosítva. [6]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.35/2026/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, és maga is a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítványban írt megváltoztatása, valamint a pénzbüntetés egynapi tételének a törvényi minimum szerinti összegre történő súlyosítására tett indítványt. [7] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8]
- A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. [9] A fentiekre történő figyelmeztetés után a jogosultak nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [10]
- Az ügyiratokból kitűnően a Kalocsai Járásbíróság
- szeptember 9-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség
- január 6-án, a Be.
- §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [11]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pontjának
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [13] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert Kúria 2.Bfv.101/2026/10-I. 3 joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)]. [14] Az alapügyben eljárt bíróság a két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő járművezetés ittas állapotban vétsége miatt törvényesen szabott ki pénzbüntetést a terhelttel szemben, mert ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett – egyebek mellett – pénzbüntetés is kiszabható [Btk. 33. §
(4)bekezdés]. A pénzbüntetés és a járművezetéstől eltiltás egymás mellett is kiszabható [Btk. 33. §
(3)bekezdés]. [15] A bűncselekményt – főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény alapján kell elbírálni [Btk. 2. §
(1)bekezdés]. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni [Btk. 2. §
(2)bekezdés]. [16] Az elkövetés időpontjában,
- június 4-én hatályos (
- március 1-jén hatályba lépett) Btk.
- §
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezerötszáz, legfeljebb hétszáznyolcvanezer forintban kell meghatározni. A jogerős elbírálás időpontjában hatályos büntetőtörvény ezzel azonos rendelkezéseket rögzít. [17] A jogerős büntetővégzéssel kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének 1.300 forintban történt meghatározása ekként a Btk. 50. §
(3)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik, mert nem éri el a törvény által megengedett legalacsonyabb összeget sem. [18] A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [19] A törvényi minimumot el nem érő összegben kiszabott büntetés miatt a törvénynek megfelelő határozat hozatala a kiszabott büntetés törvényes keretek közé illesztését igényli, azaz, a pénzbüntetés egynapi tételének olyan összegben való megállapítását, amely miatt a mérlegelést nem tűrő szabály már nem szenved sérelmet. Ennek megfelelően a pénzbüntetés egynapi tételének minimális összegét el nem érő pénzbüntetés a büntetés törvényi minimumra való súlyosításával orvosolható. [20] Ekként a Kúria az alapügyben vétett törvénysértést kiküszöbölve a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1.500 forintra súlyosította, amely immár megfelel a Btk. 50. §
(3)bekezdésében szabott, eltérést nem engedő törvényi rendelkezéseknek. A pénzbüntetés teljes összege – a felemelt egynapi tételösszeg figyelembevételével – 225.000 forint. [21]
- Végül, a Kúria csupán utal rá, hogy a járásbíróság tévesen nevezte meg a terhelt terhére rótt bűncselekményt ittas járművezetés vétségeként. [22] A Kúria a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló – a 2/
- (VII. 5.) BK véleménnyel fenntartott –
- BK véleményének
- pontja szerint a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a Btk. a Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni. Mivel pedig a Btk.
- §-ához fűzött alcíme „járművezetés ittas állapotban”, ezért a bűncselekmény megnevezése is ehhez igazodik. [23]
- A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő Kúria 2.Bfv.101/2026/10-I. 4 határozatot, egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [24] A döntés elvi tartalma A Btk. más szabályának megsértése folytán törvénysértő a büntetés, ha a pénzbüntetés egynapi tételének összege nem éri el a törvényben meghatározott legkisebb mértéket. [25] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- május
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró