Kfv.45085/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.085/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperes képviselője: Dr. Kocsis Ferenc ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: ... Vármegyei Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Alperes képviselője: Dr. Székely György kamarai jogtanácsos A per tárgya: kártérítési felelősséggel kapcsolatos közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Győri Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 5.K.700.647/2023/12. A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 2.Kf.700.152/2024/5. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.085/2025/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperessel hivatásos állományú szolgálati jogviszonyban álló felperes 2022. január 28. napján a ...1 forgalmi rendszámú Audi A3 típusú szolgálati gépjárművel látott el szolgálatot, amelynek során észlelte, hogy a vele azonos irányban és forgalmi sávban közlekedő másik gépjármű a kereszteződésben a forgalomirányításra szolgáló fényjelző készülék tilos jelzése ellenére áthaladt. A közlekedési szabálytalanság miatt intézkedést kívánt kezdeményezni a gépjármű vezetőjével szemben, ezért a gépjárművet követte és bekapcsolta a megkülönböztető fényjelzést, majd behajtott a kereszteződésbe a forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésén át, amelynek során a jármű jobb oldali első részével összeütközött a jobbról, a szabad jelzésre áthaladó ...2 forgalmi rendszámú Audi A3 típusú személygépkocsi első részével. A közlekedési baleset során a szolgálati gépjárműben 3.106.200 forint kár keletkezett. [2] A felperessel szemben az alperes a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 9. §

(4)bekezdés d) pontja, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 219. §

(2)bekezdése megsértésére hivatkozva fegyelmi eljárást folytatott le, amelynek eredményeként feddés fenyítéssel sújtotta. A felperessel szemben az alperes kártérítési eljárást is kezdeményezett, a felperes az eljárás során a károkozásért fennálló felelősségét nem ismerte el arra hivatkozva, hogy a megkülönböztető hangjelzés bekapcsolására szolgáló kezelőpanel leesése akadályozta meg abban, hogy a hangjelzést is bekapcsolja. A kártérítési eljárás eredményeként a ...3 Rendőrkapitányság vezetője a 08040-124/3-10/2022.Ka. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 229. §

(1)és

(3)bekezdése alapján gondatlanságból okozott anyagi kárért kártérítési felelősséggel tartozik, melynek mértéke az egy havi alapilletményének 50 %-a, 280.600 forint. [3] A felperesnek a kártérítési határozattal szemben előterjesztett szolgálati panaszát a ... Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője a 08000-124/7-3/2023.Ka. számú határozatával elutasította. A határozat indokolásában foglaltak szerint a felperes a KRESZ 49. §

(2)bekezdése és

(2a)bekezdése szerint csak a megkülönböztető hang- és fényjelzés együttes használata mellett hajthatott volna be piros jelzés ellenére a kereszteződésbe elsőbbségadás nélkül. A megelőző eljárásban meghallgatott szemtanúk egybehangzó vallomása alapján a szolgálati autó fényjelző készülékének felkapcsolását követően következett be a baleset a kereszteződésben, a felperes gondatlan magatartása a baleset bekövetkeztével összefüggésben megállapítható volt. [4] A felperes a keresetében kérte a szolgálati panaszt elutasító határozatnak – a kártérítési határozatra is kiterjedő – megváltoztatását, a kártérítés megfizetésére kötelezés mellőzését. Kúria VII.Kfv.45.085/2025/2 3 Az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság jogerős ítélete [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet a Hszt. 228. §

(1)-

(3)bekezdésére, 229. §

(1)bekezdésére, 236. §

(1)bekezdés c) pontjára, 238. §

(1)bekezdésére, 239. §

(1)-

(3)bekezdésére, 270. §

(1)bekezdés a) pontjára, a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 11. §

(1)bekezdésére, a KRESZ 49. §

(2)és

(2a)bekezdésére, a közigazgatási perrendtartásról szóló

1. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
2. §

(1)bekezdésére, 79. §

(2)bekezdés a) pontjára, valamint a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdésére hivatkozva elutasította. Egyebek mellett megállapította, hogy a felperes csak akkor hajthatott volna be a szolgálati gépjárművével a kereszteződésbe a piros jelzés ellenére, ha a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használja és a magatartásával a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, továbbá meggyőződik arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette számára. A hangjelzés bekapcsolására szolgáló konzol esetleges meghibásodása nem zárta ki a vétkességét, mert nem hajthatott volna be tilos jelzés ellenére az útkereszteződésbe, ha a megkülönböztető hangjelzést nem tudta bekapcsolni, és nem bizonyosodott meg arról, hogy a balesetben érintett másik gépjármű vezetője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette. A felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a CASCO biztosítás megkötésének az elmulasztásával az alperes nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, mert az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésére álló adatok egyenként és összességében értékelése alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes a Hszt. 228. §

(3)bekezdése alapján, az alperes vétkes közrehatására, valamint kárenyhítési kötelezettségének elmaradására történt hivatkozással nem tudta kimenteni a károkozásért fennálló felelősségét. A felperes fellebbezésében alaptalanul hivatkozott a Hszt. 228. §

(2)és

(3)bekezdésének megsértésére, valamint arra, hogy az elsőfokú bíróság önmagában a fegyelmi eljárásban történt elmarasztalása alapján állapította meg kártérítési felelősségét. Az elsőfokú bíróság a felperessel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásra, az abban megállapított fegyelmi felelősségre csupán tényállási előzményként hivatkozott, döntését a kártérítési eljárásban meghallgatott tanúk vallomása, okirati bizonyítékok, valamint a peres felek nyilatkozatai alapján hozta meg, a bizonyítékok egyenkénti és összességében értékelése alapján foglalt állást a felperes kártérítési felelőssége kérdésében. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedően történő hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte akként, hogy a bíróság a keresetének adjon helyt, állapítsa meg, hogy a kártérítés megfizetésére nem köteles. Arra hivatkozott, hogy az ítélet sérti a Kp. 2. §

(1)-

(2)bekezdéseit, 62. §

(1)bekezdését, 77. §

(1)bekezdését, 79. §

(1)bekezdését, 115. §

(1)bekezdését, 121. §

(1)bekezdés a) pontját, a Hszt. 228. §

(1)bekezdését. Egyidejűleg kérte a jogerős ítélet végrehajtásának a felfüggesztését a Kp. 54. §

(1)bekezdésére hivatkozva. Kúria VII.Kfv.45.085/2025/2 4 [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontját jelölte meg. [9] A befogadhatóság körében felvetette azt a kérdést, hogy az alperes, illetve az eljárt bíróságok automatikusan elfogadhatják-e a fegyelmi eljárásban tett, a fegyelemi felelősségét elismerő vallomását a Hszt. 81. §

(1)bekezdésében és 228. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel. Kifejtette, hogy a fegyelmi eljárásban elismerte ugyan a felelősségét, de a kártérítési eljárásban nyilatkozott arra, hogy a kár az eszköz (konzol) nem megfelelő működése miatt következett be, nem a szabálysértése miatt. Az alperes és az eljárt bíróságok csak a fegyelmi határozatot tekintették mindent eldöntő bizonyítéknak, nem vizsgálták érdemben a kártérítés fogalmi elemeinek meglétét, ami a kártérítési felelősség alóli mentesülését eredményezte volna. A jogalkotó a fegyelmi és a kártérítési felelősségnek a Hszt. külön fejezeteiben történt szabályozásával a fentiekben kifejtett automatikus eljárást és jogalkalmazást kívánta megakadályozni. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés Kúria VII.Kfv.45.085/2025/2 5 megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes nem mutatta be, hogy a perben felmerült olyan vitás jogkérdés, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében iratellenesen állította, hogy az eljárt bíróságok kizárólag a fegyelmi felelősséget elismerő, a fegyelmi eljárásban tett nyilatkozatára alapították döntésüket, és az elismerésre figyelemmel „automatikusan” állapították meg kártérítési felelőssége törvényi feltétételeinek fennállását. A peradatok, valamint kiemelten a másodfokú bíróság jogerős ítélete indokolásának [17]-[22] bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel megállapítható, hogy az eljárt bíróságok a felperessel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásra, az abban megállapított fegyelmi felelősségre, a felperes fegyelmi felelősséget elismerő nyilatkozatára, csupán tényállási előzményként hivatkoztak, döntésüket a kártérítési eljárásban meghallgatott tanúk vallomása, okirati bizonyítékok, valamint a peres felek nyilatkozatai alapján hozták meg, a bizonyítékok egyenkénti és összességében értékelése, a kártérítési felelősség törvényi feltételei (Hszt. 228-229. §) részletesen vizsgálata alapján foglaltak állást a felperes kártérítési felelőssége tárgyában. [18] A Kúria utal arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében kérte, felülvizsgálati kérelmében és a befogadhatóság körében azonban nem a jogegység hiányára, vagy a jogegység továbbfejlesztésének szükségességére, hanem a bizonyítás eredménye elsőfokú és a jogerős ítélet szerinti mérlegelésének, a bizonyítékértékelésnek az ügy érdemére kiható hiányosságára hivatkozott és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja (az általa előadottak) elfogadását kérte. A felperes ezzel tartalmilag az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegésre, a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott, a befogadhatóság körében a bizonyítékok mérlegelésével, a bizonyítékértékeléssel kapcsolatban alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmét, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést azonban nem jelölt meg, kérelmét nem indokolta, ebben a körben befogadási okot nem jelölt meg. A következetes kúriai gyakorlat szerint a befogadhatóság körében kell bemutatni, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az Kúria VII.Kfv.45.085/2025/2 6 eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.IV.37.083/2023/2., Kfv.VII.45.137/2023/2., Kfv.VII.37.077/2024/2. stb.). Önmagában az a körülmény, hogy a fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadását sem alapozhatja meg. [19] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának hiányában a felperes végrehajtás felfüggesztésére irányuló, annak tartalma alapján a Kp. 50. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti azonnali jogvédelem (halasztó hatály) iránti kérelme tárgyában történő határozathozatalt mellőzte [Kp. 119. §

(2)bekezdés]. [21] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [23] A végzés ellen a Kp. 116. §
4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. június
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró