← Magyarország

Bt.993/2023/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati eljárás útján orvosolható, ha az elsőfokú bíróság a terhelttel szemben a bűnössége beismerésének elfogadása után, előkészítő ülésen meghozott ítéletében megsértette a Be. 565. §

(2)bekezdését és túllépte a Be. 502. §
(1)bekezdése szerinti, a büntetés nemére és mértékére vonatkozó ügyészi indítványt. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.I.993/2023/
  1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége Terhelt(ek): terhelt2 és társa (Terhelt1 II. rendű) Elsőfok: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, 2.B.XIX.1181/2022/9., ítélet, előkészítő ülés,
  4. március
  5. (jogerő:
  6. március 23.) Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége miatt terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2.B.XIX.1181/2022/
  7. számú ítéletének az 1 (egy) év, végrehajtásában 2 (két) év próbaidőre felfüggesztett fogház fokozatú szabadáságvesztés kiszabásáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról szóló rendelkezése törvénysértő. Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 1.Bt.993/2023/7-I 2 Az eljárás során felmerült 21.000 (huszonegyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a
  8. március
  9. napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett 2.B.XIX.1181/2022/
  10. számú ítéletében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [a Büntető törvénykönyvről szóló
  11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  12. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont]. Ezért őt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész és a terhelt is tudomásul vette, így
  1. március
  2. napján jogerőre emelkedett. [3] II.
  3. A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a legfőbb ügyész BF.872/2023/
  4. számon a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány indokolása szerint a Budapesti XVIII. és XIX. kerületi Ügyészség B.XIX.2914/2021/
  5. számú vádiratával Terhelt1 terhelttel szemben társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk.
  6. §
(1)és
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vádat, egyúttal azt indítványozta, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri és a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság vele szemben 60 nap elzárást szabjon ki. Az előkészítő ülésen az ügyész a mértékes indítványt nem módosította. [5] Rámutatott arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 565. §
(2)bekezdése alapján, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [6] Erre figyelemmel a járásbíróság megsértette a Be. 595. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti súlyosabb büntetés kiszabásának törvényi tilalmát, amikor az ügyészség indítványát figyelmen kívül hagyva a terhelttel szemben – a bűnössége beismerésének elfogadása után hozott ítéletében – 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. [7] Miután a törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható, a jogorvoslat a törvényesség érdekében eljárás keretében indítványozta, hogy a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdése szerint a törvénysértést állapítsa meg, és a Be. 669. §
(2)bekezdése alapján a jogerős ítéletét akként változtassa meg, hogy Terhelt1 terhelttel szemben 60 nap elzárást szabjon ki. [8]
  1. A jogorvoslati indítványra a terhelt védője észrevételt terjesztett elő, melyben egyetértett azzal, hogy az eljárt bíróság a Be.
  2. §
(4)bekezdés b) pontja szerinti tilalmát sértette azzal, hogy a terheltet elzárás helyett súlyosabb büntetésre, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. [9] Álláspontja szerint a közvetlenség elvénél fogva csak az elsőfokú bíróság győződhetett meg a terhelt bűnösségére irányuló beismerésének őszinteségéről, illetve a Kúria 1.Bt.993/2023/7-I 3 terhelt személyiségében rejlő társadalomra veszélyességről, melyek alapján úgy ítélte meg, hogy még a legenyhébb szabadságelvonással járó büntetés kiszabása is eltúlzott, ez indokolta, hogy eltért a büntetés nemére és mértékére vonatkozó ügyészi indítványtól. [10] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett a sérelmezett határozatot a Be. 669. §
(2)bekezdése helyezze hatályon kívül, és az eljárt bíróságot utasítsa új eljárásra. [11] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [12]
  1. A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen, ha a határozatot nem a Kúria hozta, és a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján nem orvosolható [Be.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a)-b) pont]. [13] A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2.B.XIX.1181/2022/
  1. számú ítélete ügydöntő határozat, melyet az arra jogosultak fellebbezéssel nem támadtak, így jogerőre emelkedett, ellene rendkívüli jogorvoslati indítvány terjeszthető elő. [14] A legfőbb ügyész indítványa szerint a kerületi bíróság Terhelt1 terhelttel szemben a büntetés nemének és mértékének megállapításakor a Be.
  2. §
(2)bekezdését sértette meg. E rendelkezés értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el – a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel –, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve az 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. [15] Megállapítható, hogy az indítványban megjelölt törvénysértés perújítási vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem szolgálhat alapul, míg a felülvizsgálati eljárás kapcsán a következők rögzíthetők. [16] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 648. § b) pontja szerint, a Be. 649. §
(2)bekezdésében tételesen meghatározott esetekben eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő. [17] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg. E felsorolásban nem szerepel, ha az eljárt bíróság az ítéletében a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértésével a vádiratban, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetést szab ki, illetve intézkedést alkalmaz. [18] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetére (Be.
  1. §) biztosítja a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának lehetőségét. [19] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése, amely a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta, a fellebbezés folytán alapvető, érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen {Kúria Bt.I.46/2020/8., Indokolás [18] bekezdés, BH 2020.64., Indokolás [10] bekezdés, BH 2020.
  2. Indoklás [18] bekezdés}. [20] Ugyanakkor a Be.
  3. §
(2)bekezdése szerinti tilalom alól nincs kivétel a terhelt terhére bejelentett fellebbezés esetén sem. Ebből következően az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozat elfogadása esetén a kiszabható büntetés, illetve alkalmazható intézkedés Kúria 1.Bt.993/2023/7-I 4 felső határa – a terhelt terhére bejelentett fellebbezés által megnyitott súlyosítás esetén is – a vádiratban, illetve az előkésztő ülésen előterjesztett konkrét ügyészi indítvány. [21] A kifejtettekre tekintettel a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértése nem vonható a kizárólag a jogorvoslati eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalom fogalma alá, ezért súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására a felülvizsgálat nem vehető igénybe, ezen eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség (BH 2020.64.III.). [22] Így a legfőbb ügyész által bejelentett indítvány alapján a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálásának akadálya nincs, mivel a Be. 667. §
(2)bekezdésében foglalt egyik kizáró ok sem áll fenn. [23]
  1. Az iratok szerint jelen ügyben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Ügyészség a B.XIX.2914/2021/
  2. számú vádiratában a terhelttel szemben társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk.
  3. §
(1)és
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vádat. A vádiratban az ügyészség arra tett indítványt, hogy amennyiben a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról [Be. 422. §
(3)bekezdés], őt a bíróság 60 nap elzárásra ítélje. [24] A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a 2.B.XIX.1181/
  1. számú ügyben
  2. március
  3. napján előkészítő ülést tartott, melynek során nem került sor a büntetés kiszabására tett ügyészi indítvány módosítására (
  4. számú tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldal). [25] A terhelt az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, majd a kerületi bíróság a Be.
  6. §
(3)bekezdése alapján a 2.B.XIX.1181/2022/
  1. számú végzésével elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [26] Ezt követően a Be.
  2. §
(4)-
(6)bekezdései alapján az előkészítő ülésen meghozott ítéletében Terhelt1 terheltet társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §
(1)bekezdés és
(2)bekezdés a) pont] miatt 1 év fogház fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az eljárás során újabb ügy egyesítésére és abban a terhelt bűnösségének kimondására nem került sor, tehát a Be. 565. §
(3)bekezdése szerinti kivétel nem érvényesült. [27] Annak megállapítására, hogy mi minősül súlyosabb büntetésnek – eltérő rendelkezés hiányában – a Be. 595. §
(4)bekezdésében foglaltak irányadóak. E jogszabályhely b) pontja szerint elzárás, (közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem szabható ki. [28] Mindezek alapján megállapítható, hogy a kerületi bíróság az ítéletében túllépte a büntetés nemére és mértékére tett Be. 502. §
(2)bekezdése szerinti ügyészi indítványt, ezzel pedig a megsértette a Be. 565. §
(2)bekezdésében meghatározott súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmára vonatkozó rendelkezést. [29] A kifejtettekre tekintettel a Kúria – a Be. 668. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva – a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta és a Be. 669. §
(1)bekezdés első fordulata alapján megállapította, hogy a megtámadott határozatnak az 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogház fokozatú szabadáságvesztés kiszabásáról és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról szóló rendelkezése törvénysértő. [30] A Be. 669. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat Kúria 1.Bt.993/2023/7-I 5 meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja. [31] Jelen ügyben a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján rövidített indokolással írásba foglalt ítélet – miként arra a védő is utalt – nem tartalmazza azon büntetéskiszabási körülményeket, amelyeket a bíróság a joghátrány meghatározásakor figyelembe vett és értékelt. Emellett jelentőséget kell tulajdonítani annak a körülménynek is, hogy a terhelt az elsőfokú ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés büntetés ismeretében döntött úgy, hogy nem él a fellebbezés lehetőségével, így a tisztességes eljáráshoz való jogból következő jogorvoslati jog sérelmét vetné fel, ha vele szemben a Kúria jelen eljárásban fellebbezéssel nem támadható – tényleges szabadságelvonást kiszabó – határozatot hozna. [32] IV. Mindezek alapján a Kúria a Be. 669. §
(2)bekezdésének zárófordulata szerint azt elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította. [33] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [34] A Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra érdemi észrevételt előterjesztő kirendelt védő felkészülési díját a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(3)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [35] A jogorvoslati eljárás során a védői díjjal felmerült bűnügyi költséget a Be. 669. §
(4)bekezdése alapján az állam viseli. [36] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv.I.993/2023/
  3. számú végzése
  4. március
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. március
  7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.