A határozat elvi tartalma: A munkavállalói költségkedvezmény nem terjed ki a munkavállalói pervesztése esetén az ellenérdekű fél jogi képviselettel kapcsolatosan felmerült költségére, az ügyvédi munkadíjra. Az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásánál a bíróságnak figyelembe kell vennie a felek közötti díjmegállapodást, a jogi képviselő tárgyaláson való részvételét, az útidőt, az ügyféllel való kapcsolattartást és a beadványok szerkesztésére, elkészítésére fordított időt is. Győri Ítélőtábla Mf.V.30.078/2020/
- A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a személyesen eljáró Felperes1 (cím2.) felperesnek Rafay Ügyvédi Iroda (képviselő ügyvéd: dr. Rafay Krisztina, cím6) által képviselt alperes1 (cím7) alperes ellen végkielégítés iránt indított perében a egyéb érdekelt1
- október
- napján kelt 52.M.70.040/2020/
- szám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 21.590 (huszonegyezer-ötszázkilencven) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett 12.100 (tizenkettőezer-egyszáz) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes az alperessel és jogelődjeivel
- november
- napjától munkaviszonyban állt. A felperes munkaviszonya
- június
- napjával közös megegyezéssel szűnt meg. A felperes munkaviszonya megszűnését követően végkielégítés iránt pert indított az alperessel szemben. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és ítéletével kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 388.620 forint perköltséget. Megállapította, hogy a 24.700 eljárási illeték és a 72.700 forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kifejtette, alperesnek felperessel szemben perköltség iránti igénye volt, és perköltség jogcímén a csatolt költségjegyzék alapján 340.000 forint + ÁFA összegben kérte marasztalni felperest. A per utolsó tárgyalásán alperes szóban további 1,5 óra költségének felszámítását kérte a tárgyalási határnapra figyelemmel. Az elsőfokú bíróság az alperes perköltségigényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
- §
(2)bekezdés rendelkezése alapján mérsékelte. A mérséklés körében az elsőfokú bíróság Győri Ítélőtábla V.Mf.30.078/2020/7 2 rögzítette, hogy az alperes utolsó előtti költségjegyzékében 15 óra jogi tevékenység alapján 255.000 forint + ÁFA megfizetésére kérte kötelezni felperest. Ezt követően a jogi képviselő részt vett a két tanú meghallgatásával lefolytatott
- szeptember
- napi tárgyaláson, valamint csatolta
- szám alatt pertörténet összefoglaló iratát. Az ezt követően csatolt költségjegyzékben az alperes 20 óra jogi tevékenység alapján számított ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni felperest. A bíróság a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a bíróság a feleket nem hívta fel összegző irat benyújtására. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá azt is, hogy az alperes összefoglaló iratában részben megismételte az általa korábban előadottakat, részben a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelte. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a bizonyítékok értékelése, mérlegelése nem a felek, hanem a bíróság feladata. E körülményre tekintettel a bíróság a felhívás nélkül előterjesztett összegző irat elkészítésére felszámított költségek megfizetésére nem kötelezte felperest. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a fent hivatkozott 2 költségjegyzék előterjesztése közötti időben alperes részt vett a
- szeptember
- napján tartott tárgyalási határnapon, amelyen a bíróság két tanút hallgatott meg. A tárgyalás 2 megkezdett órát vett igénybe, ezért a bíróság az alperes által érvényesíteni kívánt további 5 óra jogi tevékenység költségéből 3 órát (a tárgyalás és az utazási idő tartama) a költségek felszámítása alapjául elfogadott. A bíróság az utolsó tárgyalási határnapon felszámítani kért 1,5 óra tekintetében megállapította, hogy alperesnek lehetősége lett volna arra, hogy utolsó költségjegyzékén a tárgyalással és utazással felmerülő költségének óradíját rögzítse, amelynek összegszerűségét a tárgyaláson pontosíthatta volna. Ennek hiányában az elsőfokú bíróság az alperes utolsó határnapon szóban előadott költségigényét a perköltség összegének megállapításakor figyelmen kívül hagyta. [4] Az elsőfokú bíróság rögzítette továbbá, hogy az alperes perköltség iránti igényét – a fentieken túl – 388.620 forint erejéig megalapozottnak találta figyelemmel az alperes beadványainak számára, terjedelmére, kidolgozottságára, a per során tartott tárgyalási határnapok számára, azok tartamára. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy az IM rendelet
- §
(2)bekezdés alapján a felszámított munkadíj összegét a bíróság csak akkor mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, a perköltség összege a pertárgyértékre tekintettel nem mérsékelhető. Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(1)bekezdés alapján a pervesztes felperest kötelezte a pernyertes alperes perköltségének megfizetésére. [5] A felperes törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésében kérte, hogy a perköltség tekintetében a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és a felperesnek az alperes javára fizetendő perköltség összegét mérsékelje. Előadta, hogy a keresetlevél nyomtatványt ügyfélfogadási időben egy bírósági titkár segítségével töltötte ki, ahol nem kapott arra vonatkozóan tájékoztatást, hogy pervesztessége esetén az alperes jogi képviselőjének díját neki kell viselnie. A felperes szerint az alperes költségjegyzéke nem tartalmazza részletesen a tárgyalások időtartama és az utazási idő alapján számított költségeket. Az elsőfokú bíróság összesen 4 tárgyalást tartott, melyek 7 óra időtartamúak voltak, ehhez hozzászámítva a jogi képviselő utazással töltött idejét összesen 11 óra időtartamot tart elfogadhatónak a felperes. [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását és a felperes másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során folyamatosan aktualizálta a költségfeljegyzéseit, amelynek során tételes Győri Ítélőtábla V.Mf.30.078/2020/7 3 óraelszámolást vezetett, és csatolta a jogszabályban rendszeresített, költségfelszámításra vonatkozó formanyomtatványt, valamint kísérőlevéllel támasztotta alá nemcsak a tárgyalási napokon történő — az utazási idővel növelt — jogi tevékenység időtartamát, hanem a tárgyalási napok közötti időben folytatott tevékenységét is, így különösen a felkészülésre és a beadványok elkészítésére szánt időt. Az alperes szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörével élve megalapozottan állapította meg az alperes perköltségének összegét. Az alperes rámutatott, hogy már érdemi ellenkérelmében kérte a felperest az ügyvédi munkadíjban marasztalni, melyre a felperes nem tett olyan észrevételt, hogy figyelemmel munkavállalói költségkedvezményére azzal nem ért egyet. Ezért megalapozatlannak tartja a felperes azon hivatkozását, hogy nem volt tudomása arról, hogy pervesztesség esetén a felperesnek kell viselnie az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. [7] A felperes fellebbezése megalapozatlan. [8] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését a Pp. 369. §
(3)bekezdése alapján a fellebbezés korlátai között, a Pp.
- § alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. [9] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a perköltség tekintetében a Pp.
- §
(1)bekezdés alkalmazására vonatkozó levezetés részletes és alapos mérlegelésével egyetértett, azokat megismételni nem kívánja. [10] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel kiemeli, hogy téves a felperes azon álláspontja, hogy a jogi képviselői tevékenység csupán tárgyaláson való megjelenéshez szükséges úton töltött időből és a tárgyaláson való megjelenés időtartamából áll, és csak ezt számolhatja el az alperes perköltségként. A jogi képviselő szükségszerűen időt fordít a tárgyaláson kívül ügyfelével való egyeztetésre, az üggyel kapcsolatos felkészülésre és beadványok elkészítésére is. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta az IM rendelet 2. §
(2)bekezdését, figyelemmel arra, hogy az ügyvédi óradíj nem eltúlzott mértékű, azonban a munkaórák tartama alapján a felszámított ügyvédi munkadíj mérséklésének volt helye az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak szerint. Az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogi jogszabályt és a Pp. 279. § szerinti mérlegelése is megalapozott volt. [11] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletét a Pp. 386. §
(4)bekezdésére utalva helyes indokai alapján a Pp. 383. §
(2)bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [12] A pervesztes felperes a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendelet alapján és a Pp. 525. §
(1)és
(3)bekezdései szerint munkavállalói költségkedvezményre jogosult, melynek tartalmát a Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja akként határozza meg, hogy a felperes mentesül a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése alól. Ez a rendelkezés azonban nem mentesíti a felperest az alperes perköltségének megfizetése alól. Mindezen jogszabályok alapján az elsőfokú bíróság helyesen kötelezte a pervesztes felperest az alperes ügyvédi munkadíjból álló perköltségének megfizetésére. Győri Ítélőtábla V.Mf.30.078/2020/7 4 [13] A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjából álló perköltsége viselésére. Az alperes másodfokú perköltség igénye alapján a másodfokú bíróság 1 munkaóra időtartamot fogadott el a fellebbezési ellenkérelem elkészítésére és benyújtására, ezért kötelezte a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 21.590 forint ÁFÁ-val növelt összegű perköltséget. [14] A másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)és 102. §
(1)alapján rendelkezett a fellebbezési illetékről, melyet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdés figyelembevételével állapított meg 151.130 forint pertárgy érték alapján. Figyelemmel arra, hogy a felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, a felperesi fellebbezési illetéket az állam viseli. [15] A Pp. 365. §
(1)bekezdése szerint az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek. Győr,
- április
- Dr.Bartus Erika s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül Kiadó: Dr.Mózsa Gábor s.k. Dr.Sarmon Hedvig előadó bíró bíró