A határozat elvi tartalma: 1.A végrehajtási eljárásban megállapított jogutódlás alkalmas a végrehajtás előbbre vitelére, ezért a jogutódlás megállapítása iránti kérelem beérkezése a végrehajtási jog elévülését megszakítja.
- A történeti tényállás jogi minősítését a bíróságnak az ítéletében kell elvégeznie, az arról történő előzetes tájékoztatás nem tárgya az anyagi pervezetésnek. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.V.20.583/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe; eljáró ügyvéd: Dr. Józsa Edina ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kiss István ügyvéd Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 2 (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése és korlátozása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 42.Pf.636.468/2024/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.87.187/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.334.647 (egymillióháromszázharmincnégyezer-hatszáznegyvenhét) forint összegű felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes és a perben nem álló adóstársa
- november 16-án hitelszerződést kötöttek az alperesi jogelőddel, annak alapján pedig az adósok közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tettek. A hitelező utóbb, az adósok fizetési elmaradása miatt Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 3 felmondta a szerződést és kérelme alapján ... forint és kamatai erejéig
- november 11-én végrehajtási záradék kibocsátásával a felperes és az adóstársa ellen végrehajtás indult. [2] A tartozásra a végrehajtási záradék kibocsátása után is történtek önkéntes teljesítések,
- május 5-én pedig sor került a követelés első engedményezésére, melynek eredményeként – a végrehajtást elrendelő bíróság
- október 12-én jogerőre emelkedett végzése alapján – a jogosult az cég1 lett, akinek a felperes
- november
- és
- augusztus
- között ... forintot törlesztett. [3] A végrehajtó
- december 15-én megkereste a földhivatalt a követelést biztosító ingatlanra vonatkozó végrehajtási jog bejegyzése iránt, kérelmét azonban – mivel az ingatlan ekkor már nem az adós tulajdonában állt – a földhivatal elutasította. [4] Az engedményes
- november 29-én a végrehajtási eljárás szünetelésének a megállapítását kérte, majd
- november 8-án a követelést a cég2-re engedményezte tovább. A végrehajtási eljárásban a jogutódlást a bíróság
- június 25-én állapította meg. [5] A felperes adós és testvére mint kötelezett a cég2 jogosulttal
- március 31én megállapodást kötött, amely szerint az engedményes a kölcsönszerződésből eredő további követelést nem támaszt, ha az adós, illetve a kötelezett ... forintot kamataival együtt részére megfizetnek és igazolják a végrehajtási költségek kiegyenlítését is. Rögzítették a felek, hogy a fedezeti ingatlan értékesítése esetén az abból befolyó összeggel csökken a tartozás és csökkenti azt a felperes életbiztosítási szerződésére befizetett összeg is. A szerződés értelmében teljesítési késedelem esetén a jogosult a tartozás kamatokkal növelt teljes összegét egy összegben érvényesítheti a végrehajtási eljárásban, a szerződésszerű teljesítés ideje alatt azonban a végrehajtás szünetelését kéri. A megállapodás alapján a felperes és a kötelezett
- március
- és
- november
- között ... forintot fizetett a jogosultnak. [6] A kölcsönszerződés egyetemleges kötelezettjével szemben folyó végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő árverési vétellel
- augusztus 13-án megszerezte a fedezeti ingatlan tulajdonjogát. [7] A felperes elleni végrehajtásban eljáró végrehajtó
- január 19-én megkereséssel élt helyszíni eljárás lefolytatására, amelynek során a megkeresett végrehajtó
- szeptember 14-én hatósági megkereséseket bocsátott ki. Az ügygazda végrehajtó
- április 18-án és
- december 18-án a felperes ingatlan, cég- és gépjármű-vagyonának felkutatására tett intézkedéseket az adott nyilvántartások ellenőrzése útján. A cég2
- január 6-án a végrehajtás folytatását kérte, a végrehajtó pedig
- május 9-én banki megkereséseket bocsátott ki ugyancsak a felperes vagyonának felkutatására. [8] A cég2
- december 3-án a követelést az alperesre engedményezte, a végrehajtási eljárásban a jogutódlás megállapítására 2020 novemberében került sor. A végrehajtó
- szeptember 30-án ismételten banki megkeresésekkel élt, egyidejűleg a felperest ... forint tartozás megfizetésére szólította fel. A felperes
- november 17-i levelében vitatta a tartozását, az alperes pedig a végrehajtó felhívására a tartozás összegét ... forintban jelölte meg. Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 4 A felperes keresete, az alperes védekezése [9] A felperes a megismételt elsőfokú eljárásban fenntartott keresetében a végrehajtás megszüntetését, másodlagosan annak ... forintra történő korlátozását kérte a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján, elsődlegesen a szerződés teljesítésére, másodlagosan a végrehajtás 2005 és 2011 között bekövetkezett elévülésére hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai alapján. [10] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperesi részteljesítések a tőkét nem, csak a kamatokat csökkentették, a felperes ezen felül a
- március 31-i megállapodást sem teljesítette, emiatt az
- március 15-én megszűnt, a fennmaradó tartozás pedig egy összegben esedékessé vált. Vitatta az elévülést, részletezte az elévülést megszakító végrehajtási cselekményeket, ezen belül egyedi ügyekben hozott bírósági ítéletekre és a végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratba foglalt követelés elévüléséről szóló 9/
- számú Jogegységi határozatra hivatkozva a jogosulti oldalon bekövetkezett engedményezésekre és a jogutódlások megállapítására utalt. Az első- és másodfokú bíróság határozata [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperessel szemben folyó végrehajtást megszüntette. Ítéletének indokai szerint a megkeresett végrehajtó által
- szeptember 14én kibocsátott hatósági megkeresések és az ügygazda végrehajtó
- április 18-i vagyon kutatása, valamint a végrehajtást kérő eljárás folytatása iránti,
- január 6-i kérelme az elévülést megszakíthatták, a jogosulti pozícióban történt jogutódlások azonban nem, mert azok nem szolgálják a végrehajtás előmozdítását. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtást kérők körülbelül 10 évig nem léptek kapcsolatba a végrehajtóval, a
- június 25-i jogutódlást megállapító végzésről a végrehajtó 2015-ben szerzett csak tudomást, míg a
- évi megállapodás ugyan az önkéntes teljesítést segítette, a végrehajtás elévülését azonban nem befolyásolta. Mindezek alapján – álláspontja szerint – a végrehajtási jog
- szeptember
- és
- április
- között elévült, a kereset ezen a címen alapos, ugyanakkor a
- évi megállapodás teljesítésére, ezáltal a tartozás megszűnésére alapított keresetet az elsőfokú bíróság nem találta megalapozottnak. [12] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztató és a keresetet elutasító ítélete indokai között rámutatott, hogy a kialakult gyakorlat értelmében a végrehajtást kérői oldalon bekövetkezett jogutódlás megállapítása olyan végrehajtási cselekmény, amely alkalmas a végrehajtási jog elévülésének megszakítására és ez már a jogutódlási kérelem előterjesztésével bekövetkezik. Az elsőfokú bíróság által elévülési időszakként értékelt években két esetben is sor került a jogosulti oldalon jogutódlás megállapítására, amelyek az elévülést megszakították, így az az elsőfokú bíróság által figyelembe vett időszakban nem következett be. A végrehajtó
- december 15-én kibocsátott földhivatali megkeresését illetően pedig rámutatott, hogy az pusztán esetleges célszerűtlensége miatt nem zárható ki a végrehajtás elévülését megszakító cselekmények Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 5 közül. Az elévülést megszakító cselekményként kellett értékelni a
- május 9-i banki lekérdezést, a 2020 decemberi jogutódlás megállapítását, így az elévülés az elsőfokú bíróság által vizsgált időszak után sem következett be. A szerződés teljesítésével kapcsolatban arra utalt, hogy az az elsőfokú ítélet indokai szerint nem teljesítés miatt megszűnt, ebből pedig az következik, hogy az elsőfokú bíróság a követelés megszüntetésével vagy a végrehajtás korlátozásával kapcsolatos kereseti kérelmeket nem találta megalapozottnak. Ezen indokok ellen a felperes nem élt fellebbezéssel és azt fellebbezési ellenkérelmében sem kifogásolta, így e megállapításokat a másodfokú bíróság is elfogadta döntése alapjául. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élő felperes annak hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen az első- és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a keresetnek helyt adó döntés hozatalát kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, elsődlegesen azért, mert a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságéhoz képest eltérő, a 9/
- Jogegységi határozatra is kiterjedő jogértelmezését a Pp.
- §
(5)bekezdésében előírt kötelezettsége ellenére nem közölte a felekkel, akik emiatt észrevételeiket nem tehették meg. Hangsúlyozta, hogy mindezen kérdésekben az elsőfokú bíróság álláspontja volt a helyes. Kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok adósok maradtak a végrehajtás korlátozása iránti kereset elbírálásával és annak indokolásával, ez pedig a Pp. 383. §
(3)bekezdését és a 369. §
(1)bekezdését, valamint a 2. §
(1)bekezdését sérti. A másodfokú bíróság észlelte az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének hiányát, ennek ellenére azt maga sem végezte el és – a Pp.
- §-át megsértve – e célból hatályon kívül sem helyezte az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta: a 9/
- Jogegységi határozat helyes értelmezése az, hogy a végrehajtás elrendelése után csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg a végrehajtási jog elévülését, az alperesi engedményezések és a felek közötti megállapodás – különösen úgy, hogy a végrehajtók azokról nem szereztek tudomást – ilyennek nem tekinthető. Ennek figyelembevételével
- szeptember
- és
- április
- között végrehajtási cselekmény nem történt, így a végrehajtási jog elévült. Ellenkező értelmezés esetén sem hagyható figyelmen kívül, hogy a 2008-ban kelt jogutódlást megállapító végzést csak
- május 12-én kapták meg a végrehajtók, ez ideig végrehajtási cselekmény nem történt, ennek eredményeként a végrehajtási jog elévült. A jogerős ítélet ellentétes megállapítása a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
- §
(4)bekezdését sérti és a 9/
- Jogegységi határozat jogértelmezésével is ellentétes. [14] Nézete szerint a
- március 31-i megállapodás és azzal együtt a követelés is megszűnt, mert az alperesi jogelődnek a felperes késedelmes teljesítését tapasztalva haladéktalanul a végrehajtás folytatását kellett volna kérnie, ehelyett a késedelmes teljesítéseket elfogadta, a biztosítéki ingatlant értékesítette, de elszámolást a szerződésben vállalt kötelezettsége ellenére továbbra sem készített és csupán
- január 6-án, már az elévülést követően kérte a végrehajtás folytatását. Hangsúlyozta: valószínűsítette a teljes követelés kiegyenlítését, ezenkívül a követelés, illetve a végrehajtási jog elévülését is, ezért a felülvizsgálati kérelmében foglaltak teljesítését kérte. [15] Az alperes elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem visszautasítását kérte, mert a másodlagos felülvizsgálati kérelemnek nincs jogszabályi alapja – a jogerős ítélet nem tért el a Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 6 Kúria közzétett határozatától –, az ugyancsak felhívott Pp.
- §
(1)bekezdéséhez pedig nem kapcsolódik a felperes által megjelölt
- b)és
- c)pont, azaz a felülvizsgálati kérelem e tekintetben nem létező jogszabályi rendelkezésen alapul. Végezetül, az elsődleges, az első- és másodfokú bíróság új eljárásra utasítása iránti kérelem nem is teljesíthető, ez a kérelem a Pp. 424. §
(3)bekezdés második tagmondatába ütközik. [16] Érdemben az alperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Előadta, hogy a Pp. 373. §
(5)bekezdése csupán lehetőséget ad az eltérő jogértelmezés vagy a kérelemtől való eltérés közlésére, a jelen esetben viszont a másodfokú bíróság jogértelmezése az alperes álláspontjától nem tért el, így a másodfokú eljárásban az anyagi pervezetés fel sem merülhetett. Az a körülmény pedig, hogy a felperes keresete nem felelt meg az anyagi jogi szabályoknak, ugyancsak nem indokolta a Pp. 237. §
(5)bekezdése szerinti tájékoztatást, ellenkezőleg: az az anyagi pervezetés korlátainak átlépését jelentette volna. A másodfokú bíróság arra is kitért, hogy a kereset megalapozatlansága a 9/
- Jogegységi határozat alkalmazása nélkül is megállapítható volt, a végrehajtáson kívüli cselekmények megítélése nem volt tárgya a felülbírálatnak. [17] A végrehajtás korlátozása iránti kérelmet illetően kifejtette, hogy az elsőfokú bíróságnak – eltérő jogi álláspontja miatt – nem is kellett vizsgálnia a másodlagos kérelmet, ugyanakkor a kötelezettség teljesítésével kapcsolatos álláspontját kifejtette, megállapítva, hogy a szerződés automatikusan megszűnt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy az elsőfokú bíróság sem a követelés megszűnésére, sem a végrehajtás korlátozására irányuló kérelmeket nem találta megalapozottnak, ezen indokokat a felperes nem vitatta. E felperesi igény először a felülvizsgálati kérelemben jelent meg, a felülvizsgálatnak azonban csak olyan kérdés lehet a tárgya, amely mind az első-, mind a másodfokú eljárásnak tárgya volt, ez a felperesi hivatkozás tehát a felülvizsgálati eljárásban már nem vitatható, keresetváltoztatásra pedig nincs mód. Hangsúlyozta azt is, hogy az ügyben a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) szabályai az irányadók, emiatt a felülvizsgálati kérelemnek a hatályos Ptk. alapján megjelölt hivatkozásai is tévesek. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [19] Elsődlegesen az alperes ellenkérelmében foglalt, a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatát kizáró akadályokra figyelemmel mutat rá a Kúria, hogy az alperes által kifogásolt körülmények – a precedenssértés vitatása, az esetlegesen tévesen megjelölt jogszabályi hivatkozások és a felülvizsgálati kérelem valamely részének esetleges teljesíthetetlensége – a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására tartoznak, visszautasítási okot a Kúria hivatalból sem észlelt, ezért a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 7 [20] A sikeres felülvizsgálat alapja a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés (precedenssértés) lehet. A felperes elsődlegesen a 9/
- számú Jogegységi határozat eltérő értelmezését és az azzal kapcsolatos anyagi pervezetés hiányát rótta fel a másodfokú bíróságnak. E hivatkozással kapcsolatban a Kúria rámutat, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően értelmezte e jogegységi határozatban foglaltakat, miszerint a végrehajtás elrendelése után a végrehajtási jog elévülését csak a végrehajtási cselekmények szakíthatják meg [Vht.
- §
(4)bekezdés]. Eltérés a bíróságok között a végrehajtási cselekménynek minősülő magatartások megítélésében volt, ez pedig a tényállás – az elsőfokú bíróság által rögzített események – eltérő minősítését jelenti. Rámutat a Kúria, hogy a végrehajtási cselekmény fogalmát a Vht. nem határozza meg, ezért esetenkénti mérlegelés tárgya annak eldöntése, hogy az adott cselekmény az adott körülmények között végrehajtási cselekménynek minősül-e vagy sem. A jelen esetben a másodfokú bíróság ítélte meg helyesen a végrehajtási eljárásban bekövetkezett eseményeket, a kialakult gyakorlat értelmében ugyanis végrehajtási cselekménynek kell tekinteni minden olyan magatartást, amely alkalmas a végrehajtás előbbre vitelére. Ebben az összefüggésben pedig nem lehet kétséges, hogy a jogosult kilétének meghatározása – az anyagi jogi jogutódlás (engedményezés) alapján a végrehajtási eljárásban történő jogutódlás megállapítása – kulcsfontosságú a végrehajtás folytatása szempontjából. Következetesen ekként ítéli meg a gyakorlat a jogutódlás megállapítását, a megszakítás bekövetkezését a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjához kötve, így foglalt állást a BH 2009.
- szám és a BDT 2008.
- szám alatt megjelent ügyben eljárt bíróság. Helyesen mondta ki a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság által az elévülés idejeként figyelembe vett időszakban megállapított jogutódlások a végrehajtási jog elévülését megszakították. Rámutat a Kúria, hogy a végrehajtási jog elévülésének megszakítása szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a végrehajtó mikor és milyen körülmények között értesül a végrehajtást elrendelő bíróság intézkedéséről, adott esetben a jogutódlás megállapításáról. A bírósági végrehajtási eljárás sajátos szabályaiból következik, hogy az eljárással kapcsolatos cselekmények több „színtéren” zajlanak. Bizonyos, a Vht. által meghatározott cselekményeket a bíróság (elrendelő vagy foganatosító) végezhet, míg mások az önálló bírósági végrehajtó eljárására tartoznak. Ez azonban nem változtat azon, hogy a végrehajtási eljárás egységes egész, bármelyik hatósági szereplő előtt megvalósuló eljárási cselekmény kihat a végrehajtás menetére, akkor is, ha az eljárás másik szereplője az intézkedésről adott esetben csak később értesül. A végrehajtási jog elévülésének megszakítása szempontjából a hangsúly az eljárási cselekmény alkalmasságán, a végrehajtás előrébb vitelére vonatkozó hatóképességén van, ez pedig a perbeli esetben a jogosulti pozícióban bekövetkező jogutódlások megállapításával teljesült. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a másodfokú bíróság nem a jogegységi határozatban foglaltakat, de nem is a jogszabályt értelmezte eltérően, hanem másként ítélte meg a végrehajtási eljárás eseményeit, azaz eltérő jogi minősítést alkalmazott. Az adott tényállás jogi minősítése, a jogkövetkezmények levonása pedig nem más, mint a bíróság ítélkező tevékenységének lényege, az ezzel kapcsolatos tevékenység nem tartozik az anyagi pervezetés körébe. A másodfokú bíróság a kifejtettek alapján az anyagi pervezetésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségét nem sértette meg, az adott esetben ugyanis az anyagi pervezetés kötelezettsége nem terhelte. [21] A végrehajtás korlátozásával kapcsolatos keresetre vonatkozó felülvizsgálati kérelem sem volt alapos a következők miatt: az elsőfokú bíróság az elsődleges, a végrehajtás megszüntetésére irányuló keresetet megalapozottnak találta, s mivel a másodlagos, a végrehajtás korlátozására irányuló keresetét a felperes csak az elsődleges kérelme elutasítása esetére terjesztette elő, kifejezett, elutasító ítéleti rendelkezést a másodlagos kereset Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 8 vonatkozásában nem hozhatott. Ennek ellenére azonban, ahogyan arra a másodfokú bíróság helyesen rámutatott, kifejtette a másodlagos keresettel kapcsolatos álláspontját, amely szerint a részletfizetési megállapodás teljesítésére alapított végrehajtás korlátozása iránti igény nem lehetett alapos, a per adatai szerint ugyanis a szerződés nem teljesítés miatt megszűnt. Helytállóan mutatott rá a másodfokú bíróság arra is, hogy a felperes az elsőfokú ítélet indokolását e tekintetben nem kifogásolta, fellebbezéssel nem élt, ezért az elsőfokú bíróság megállapításai a másodfokú ítélet alapjául szolgálhattak, arra tekintettel a másodfokú bíróság a keresetet teljes egészében elutasító döntést hozhatott [Pp.
- §
(3)bekezdés e) pont]. A felperes által előadottakkal szemben az alperes kimutatása és a régi Ptk.
- §-a szerinti elszámolása állt, amely szerint a felperesnek tőketartozása maradt fenn. [22] A kifejtettek alapján jogszabálysértés nem történt, a másodfokú bíróság helyes indokai szerint a perbeli esetben a végrehajtási jog nem évült el, és a végrehajtás korlátozása iránti kereset sem alapos. Mindezek miatt a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [23] A felperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes jogi képviseletével a felülvizsgálati eljárásban felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés b) pontja és
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálattal vitatott érték alapján meghatározott, az 5. §
(1)bekezdése értelmében az általános forgalmi adóval növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [24] A Kúria az ítéletét – mivel a tárgyaláson történő elbírálását a felek nem kérték és azt a Kúria sem tartotta szükségesnek – a Pp. 405. §
(1)bekezdésén keresztül érvényesülő Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. A határozat elvi tartalma
- A végrehajtási eljárásban megállapított jogutódlás alkalmas a végrehajtás előbbre vitelére, ezért a jogutódlás megállapítása iránti kérelem beérkezése a végrehajtási jog elévülését megszakítja.
- A történeti tényállás jogi minősítését a bíróságnak az ítéletében kell elvégeznie, az arról történő előzetes tájékoztatás nem tárgya az anyagi pervezetésnek. Záró rész Budapest,
- október
- Kúria V.Pfv.20.583/2025/12 9 Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró