A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.012/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes (cím1) A II. rendű felperes: II. rendű felperes (cím1) A III. rendű felperes: Dr. I. rendű felperes (cím1) A IV. rendű felperes: IV. rendű felperes (cím1) A felperesek képviselője: Gadus Ügyvédi Iroda Dr. Gadus Csaba ügyvéd (cím2) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Az alperes képviselője: Dr. Szikszai Ottó jogtanácsos Kúria II.Kfv.37.012/2021/2 Az alperesi érdekelt: Az alperesi érdekelt képviselője: Társai Ügyvédi Iroda 2 alperesi érdekelt (cím3) Balogh - Bihari - B. Szabó – Jean – Zalavári és Dr. Jean Kornél ügyvéd (cím4) A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperesek Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Miskolci Törvényszék
- október 12-én kelt, 17.K.700.298/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperesek tulajdonát képezi a H. külterület ... helyrajzi számon nyilvántartott, „szántó” művelési ágú ingatlan. [2] Az alperesi érdekelt
- április
- napján termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Tiszaújvárosi Járási Hivatalától, mint elsőfokú hatóságtól. Az elsőfokú hatóság
- május
- napján kelt 10092/6/
- iktatószámú határozatával engedélyezte a termőföld végleges más célú hasznosítását bányaüzem bővítésének céljából. Felperesek fellebbezése alapján eljárt alperes az elsőfokú határozatot a
- július
- napján kelt 10106/2/
- számú végzésével megsemmisítette. [3] A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóság a
- augusztus
- napján kelt 10092/19/
- számú határozatával az alperesi érdekelt kérelmére a termőföld végleges más célú hasznosítását bányaüzem bővítésének céljára engedélyezte. Az elsőfokú határozattal szemben a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, melynek kapcsán a másodfokon eljáró alperes a
- október
- napján kelt 10171/2/
- iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [4] A felperesek a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet Kúria II.Kfv.37.012/2021/2 3 terjesztettek elő a Miskolci Törvényszék
- október 12-én kelt 17.K.700.298/2020/
- számú ítéletével szemben. [5] A felperesek felülvizsgálati kérelme szerint a támadott bírósági ítélet sérti a Kp.
- §
(1),
(2)és
(1)bekezdését, 79. §
(1)bekezdését; az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-át,
- §át; az Alaptörvény
- cikkét; a termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény
- §
(4)bekezdését, 13. §
(1)bekezdését; valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
- §-át és az 5:
- §-át. [6] A felperesek a Kp.
- §
(1)bekezdés aa), ad), és
- b)pontjai alapján kérték a felülvizsgálati kérelmük Kúria általi befogadását. Álláspontjuk szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása a
- b)pont alapján azért indokolt, mert az ítélet eltér a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.431/2010/5. számú ítéletétől. [7] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés aa) pontja alapján semmilyen módon nem vált a Kúria számára kétségessé, hogy a felvetett jogkérdésekben a joggyakorlat ne lenne egységes, vagy annak továbbfejlesztése vált volna szükségessé. A Kúria megjegyzi, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet pedig akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések kapcsán nem látta igazolnak, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak Kúria II.Kfv.37.012/2021/2 4 ne lennének összhangban az egységes joggyakorlattal, és azt sem, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése szükségessé vált volna. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés ad) pontja kapcsán a Kúria megjegyzi, hogy a kérelmezők csak állították, de a Kp. 117. §
(4)bekezdésének megfelelően érdemben nem indokolták, hogy alapvető eljárási joguk sérült volna és azt sem, hogy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés merült volna fel. A talajminta-vételezéssel kapcsolatos felperesi kifogások e körben nem értékelhetők, mivel e kifogás a megelőző hatósági eljáráshoz és nem a közigazgatási perhez kapcsolódik, továbbá arra az elsőfokú bíróság érdemben reagált. [12] A felperesek a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kérték továbbá a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria e körben megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadásának indokául előadottakat megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.431/2010/
- számú ítéletének alapjául szolgáló eljárásban a Legfelsőbb Bíróság azért találta a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, mert megállapítható volt, hogy az elsőfokú hatósági eljárásban az ügyféli jogok biztosítását szolgáló eljárási rendelkezéseket nem tartották meg; ennek következtében az eljárásban a felperesek – mint ügyfelek – részt nem vehettek, álláspontjukat a hatósággal nem ismertethették, nyilatkozatot nem tudtak tenni, a hatósági szemlén nem tudtak részt venni, az elsőfokú eljárásban keletkezett iratokat nem ismerhették meg. Jelen ügyben ilyen eljárási szabálysértések nem merültek fel, a felperesek nem az eljárás egésze, hanem a talajminta-vételezéssel összefüggésben tettek olyan eljárásjogi kifogásokat, amelyekre az elsőfokú bíróság ítéletében érdemi, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztott választ adott. A felperesek állították a felülvizsgálati kérelmükben, hogy azért is jogsértő és ellentétes a hivatkozott kúriai ítélettel az elsőfokú bíróság ítélete, mert nem értékelte, hogy a más célú igénybevétel idejét a kérelmező nem határozta meg. E kérdés azonban a keresetkiterjesztés tilalma miatt nem lehet a felülvizsgálati eljárás tárgya. Ebből adódóan a Miskolci Törvényszék 17.K.700.298/2020/
- számú ítélete és a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.431/2010/
- számú ítélete között eltérés nem állapítható meg. [13] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
- §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [15] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró