Obsah (6)

Art. 135Art. 124Art 49Art. 37Art. 5Art. 1

A határozat elvi tartalma:

adóhatóság

ellenőrzések, és

t követő hatósági eljárás során is köteles a közösségi jogba ütközően beszedett adó és kamatai visszatérítése iránti kérelme trágyában

adózó jogainak érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni, adózói jogai érvényesítését elősegíteni, kérelméről dönteni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.I.35.192/2021/4. A tanács tagjai: Dr. Darák Péter a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Demjén Péter bíró A felperes: felperes1 cím6) A felperes képviselője: Pleszkáts Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dr. Pleszkáts Tibor ügyvéd) (cím3)

alperes: alperes (cím1)

alperes képviselője: dr. Rafai Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat elleni közigazgatási per Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2019. február 12. napján kelt 43.K.27.760/2018/11. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.27.760/2018/11. számú ítéletét és

alperes 2235132427 számú határozatát

elsőfokú hatóság 2140730352 számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi,

elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi

alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 70.000 (

az hetvenezer) forint elsőfokú és 30.000 (

az harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli.

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes egy holland társaságon keresztül kapcsolt vállalkozásként működő két másik belföldi társasággal együtt bolti kiskereskedelmi tevékenységet végez.

egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Áktv.) szerinti bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó (a továbbiakban: különadó) bevallási kötelezettségét a kapcsolat vállalkozások árbevételének összeszámításával teljesítette. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 3 [2]

elsőfokú bíróság a

1. május 11-én meghozott 4.K.28.137/2014/
2. számú ítéletével

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatósága

1. évekre vonatkozó 2511394441 számú másodfokú határozatát a
2. évi kiskereskedelmi ágazati különadó tekintetében

elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, és előírta, hogy

adó összegét

Európai Unió Bírósága (EUB)

1. február 5-i C-385/
2. (Hervis) ítéletében megállapítottak szerint a közösségi jogba (EUMSZ
3. és
4. cikk) ütköző –

Áktv. 7. §

elsőfokú hatóság a

1. február 20-án meghozott 2147662214 számú határozatával a felperes javára
2. évre 213.719.000 Ft különadó különbözetet állapított meg.

adóhatóság ezen összeget 2017. április 27-én a felperesnek kiutalta. [3] Emellett

elsőfokú hatóság a

1. január
2. - 2013- március
3. időszakra valamennyi adó és költségvetési támogatás vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés alapján -

alperes megsemmisítő határozata folytán új eljárásban - a

1. május
2. napján kelt 2140245442 számú határozatával a felperes javára
3. évre 192.293.000 Ft,
4. évre 90.910.000 Ft, összesen 283.203.000 Ft különadó különbözetet állapított meg.

adó kiutalására

1. július
2. napján sor került. [4] A felperes
3. július 11-én a 2010-
4. évekre a bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója adónemben javára megállapított adókülönbözet után

eredeti esedékességétől a visszafizetésig terjedő időtartamra járó 171.327.000 Ft kamat iránt -

adózás rendjéről szóló

1. évi XCIII. törvény (Art.)
2. §

elsőfokú hatóság a 2017. szeptember 11-én kelt 2140730066 számú határozatával elutasította. Indokolása szerint

ellenőrzés a felperes bevallásával egyezően fogadta el a különadó fizetési kötelezettséget, terhére fizetendő különadó különbözetet nem állapított meg.

Áktv. 7. §

ellenőrzés alapján meghozott határozat jogszabálysértőnek minősült,

onban – a felperes terhére történő fizetendő adókülönbözet megállapításának hiányában – a felperesnek nem keletkezett visszatérítési igénye, ezért részére kamat sem jár. [5] A felperes ezen döntéssel szemben 2017. szeptember 27-én fellebbezést terjesztett elő, amelyben előadta, hogy amennyiben nem jogosult

Art. 135. §

Art. 124/C. §

alperes

elsőfokú határozatot a 2017. december 14-én kelt 2235110768 határozatával helybenhagyta. A felperes keresete alapján ezen határozat elleni közigazgatási per

elsőfokú bíróság előtt 4.K.27.616/2018. szám alatt volt folyamatban,

jelenleg is felfüggesztés alatt áll. [6]

elsőfokú hatóság a felperes fellebbezésben megjelölt,

Art. 124/C.

§-ra alapított igényét új kérelemnek tekintette, és a

1. október
2. napján kelt, 2140730352 számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat)

t elutasította. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 4 [7] A fellebbezés alapján eljárt alperes a 2018. március 2-án meghozott 2235132427 számú határozatával

elsőfokú döntést helybenhagyta. [8] A határozat indokolása szerint kamat

ért nem fizethető a felperesnek, mert adóvisszatérítési igényének alapja

adóhatóság ellenőrzési eljárása volt, és a felperes

ellenőrzés megkezdése és jogerős befejezése között nem terjesztett elő kérelmet, amely megfelelt volna

Art. 124/C.

§-ában foglaltaknak. Kifejtette, hogy a felperes 2013. november 5-i kérelme

EUB

1. február 5-i C-385/
2. (Hervis), illetve a Kúria
3. április 4-i Kfv.I.35.116/2015/
4. számú ügyében hozott ítélete előtt, míg a
5. április
6. napján benyújtott kérelme

okat követően, de

Art. 124/C. §

alperes védekezése [9] A felperes keresetében a jogerős adóhatósági határozat megváltoztatását, 2010-2012. évi 85.725.000 Ft kamatigénye megítélését, másodlagosan a határozat megsemmisítését és

alperes új határozat hozatalára kötelezését kérte. [10] Álláspontja szerint

adóhatóság eljárása és határozata sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §

adózás rendjéről szóló

1. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. §

adóhatóság – a tényállás tisztázása nélkül – új kérelemként kezelte a fellebbezésének egy részét annak ellenére, hogy

elsőfokú hatóságnak nem volt hatásköre fellebbezése elbírálására. Másrészt hivatkozott arra, hogy a másodfokú adóhatóság nem volt kötve sem a fellebbezéséhez, sem

elsőfokú hatóság döntéséhez, hivatalból is módja lett volna

Art. 124/C.

§ alapján a kamat megállapítására. Harmadrészt előadta, hogy a később indított eljárás megszüntetésének lett volna helye a folyamatban lévő másodfokú eljárás miatt. Álláspontja szerint a tisztességes ügyintézéshez való joga sérült: a megszorító jogértelmezésének célja

eljárás elhúzása volt, a hatóság nem döntött a törvényes határidőben,

ügy előmozdításai érdekében sürgető leveleket kellett benyújtania. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 5 [12]

ügy érdemét illetően sérelmezte, hogy

adóhatóság Art. 124/C. §-át megszorítóan értelmezte. Figyelmen kívül hagyta, a visszatérítési igény jogszerűségének megállapítására

EUB C-385/12. (Hervis) ügyben meghozott ítélete miatt került sor.

EUB joggyakorlata által kialakított egyenértékűség elve alapján

uniós jog megsértése miatt teljesítendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb annál, mint amely a nemzeti jog megsértése miatt keletkezett,

EUB C-654/13. (Delphi) ügyben hozott végzése szerint a nemzeti bíróságok kötelezettsége eltekinteni a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabályok alkalmazásától.

uniós jogba ütköző szabály miatti adóvisszatérítés után a kamat – hivatalból, külön kérelem nélkül is - de iure jár. Utalt arra is, hogy már 2013. október 29-én indítványozta

ellenőrzés keretében, majd utóbb több alkalommal a közösségi jogba ütköző szabály alapján megfizetett különadóból eredő adókülönbözet javára történő megállapítását. [13] A kamat mértéke vonatkozásában a Kúria EBH2017.18 számú elvi döntésében lefektetett elvek alkalmazását kérte. [14]

alperes a határozatában foglalt indokokat fenntartva a kereset elutasítását kérte.

elsőfokú határozat [15]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [16] Indokolása szerint

adóhatóság jogszerűen járt el, amikor a

1. szeptember 27-én előterjesztett fellebbezésben, valamint a
2. október 13-án előterjesztett beadványban megerősített kamat megfizetése iránti kérelmet külön eljárásban bírálta el, a felperes tisztességes ügyintézéshez való joga nem sérült. [17]

ügy érdemében kifejtette, hogy

Art. 124/C. §

adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközése miatt a Kúria, illetve

EUB ilyen tartalmú döntésének kézbesítésétől, illetve közzétételétől számított 180 napon belül lehetett volna benyújtani.

alperessel egyező megállapítása szerint a felperes egyrészt a jogvesztő határidő megnyílta előtt, másrészt letelte után terjesztette elő kérelmeit, így

adóhatóság döntése jogszerű. [18] Kifejtette, hogy a C-654/13. (Delphi) ügy általános forgalmi adó (áfa) visszaigénylés utáni kamatfizetésre vonatkozik, ezért álláspontja szerint jelen ügy jogkérdésével értelmezési párhuzam nem volt megállapítható. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 6 [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, emellett elsődlegesen

alperes határozatának megsemmisítését és

alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan

elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Indítványozta továbbá előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, illetve a felülvizsgálati eljárás felfüggesztését

EUB C-13/18. (Sole Mizo) ügyében hozandó döntés meghozataláig. [20] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti

Art. 124/C. §

Alapjogi Charta 17. cikkét és ellentétes

EUB C-654/

1. (Delphi), C-591/
2. (Littlewoods) és C-565/
3. (Irimie) döntéseiben foglaltakkal. [21] Kereseti érvelését fenntartva hangsúlyozta, hogy

adóhatóság hivatalból köteles lett volna a javára visszautalt adókülönbözet után kamat fizetésére. A jogerős ítélet sérti

egyenértékűség és tényleges érvényesülés közösségi alapelvét, emellett törvényben tiltott feltételhez kötötte

igénye érvényesíthetőségét:

Art 49. §

adózó

adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem helyesbítheti.

elsőfokú bíróság nem értékelte, hogy a korábban előterjesztett kérelmeit a hatóság nem önállóan, hanem csak

adott ügyben bírálta el, és nem tájékoztatta a jogai érvényesítésének egyéb módjáról. [22] Hangsúlyozta, hogy a kamatigényére

Art. 124/C.

§-a nem alkalmazandó, ennek következtében

nem volt sem idő előtti, sem elkésett.

elsőfokú bíróság a kamatfizetési kötelezettségre irányadó nemzeti és uniós esetjogot figyelmen kívül hagyta, a közösségi jog tényleges érvényesülését akadályozta a közösségi jogba ütköző nemzeti szabály alapján beszedett adó visszatérítéssel egyidejűleg esedékes kamatigénye elutasításával, mert sérti ezen elvet

különbségtétel, hogy

adóhatóság

ért tagadja meg a kamatfizetést, mert

adott ügyben nem a Kúria, vagy

EUB döntése, hanem

ellenőrzésén alapult

adóvisszatérítés. [23] Kifejtette a Kúria EBH.2017.18 eseti döntésére hivatkozva, hogy a visszatérített adó utáni kamat

adó eredeti esedékességétől annak visszautálásáig

Art. 124/C. §

Art. 37. §

elsőfokú határozat ellen előterjesztett fellebbezését

adóhatóság önálló elsőfokú eljárás keretében bírálta el. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 7 A Kúria döntése és jogi indokai [25] A felülvizsgálati kérelem alapos. [26] A jogerős ítélettel szemben a Kp. 115. §

alperest.

alperes a felhívást

1. május 23-án vette kézhez, a törvény által meghatározott határidő
2. május 31-én, pénteken lejárt.

alperes ellenkérelmét 2019. június 5-én, a törvényes határidőn túl terjesztette elő, ezért

a Kp. 36. §

ítéletet kizárólag a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértés szempontjából vizsgálta felül. [27] A Kúria előrebocsátja, hogy

adóhatóság eljárása során

Art. 5. §

adózó kérelméhez nincs kötve,

Art. 1. §

igényelt jog más jogszabályi rendelkezés alapján megilleti-e

adózót. Különösen érvényes ez akkor, ha adóellenőrzés keretében kerül a kérelem előterjesztésre [Art. 100. §

t jelenti, hogy a felperes adóvisszatérítés iránti kérelme és kamatai iránt előterjesztett igényének teljesíthetőségét a kérelemben konkrétan megjelölt jogszabályi rendelkezéseken túl is vizsgálnia kellett. [28]

adóhatóság a

1. február 20-án meghozott 2147662214 számú határozatával a felperes javára
2. évre 213.719.000 Ft, a
3. május
4. napján kelt 2140245442 számú határozatával
5. évre 192.293.000 Ft,
6. évre 90.910.000 Ft különadó különbözetet állapított meg.

adó kiutalására

1. április 27-én és
2. július
3. napján sor került. [29] A Kúria megállapította, hogy a felperes a 2008-
4. évekre vonatkozó ellenőrzés során a
5. október 29-i keltezésű,

adóhatósághoz

1. november 5-én érkezett beadványában
2. évre különadó visszatérítési kérelmet terjesztett elő, amelyben kamatigénnyel is élt, majd annak elbírálatlansága folytán több alkalommal,

adóhatóság által később indított eljárásokban és jogorvoslati kérelmeiben is megismételte a kamat iránti igényét. A 2010. évi adóvisszatérítés

elsőfokú bíróság 4.K.28.137/2014/

1. számú, jogszabálysértő adóhatósági határozatot hatályon kívül helyező ítélete, a 2012-
2. évi adóvisszatérítésre

alperes másodfokú, a jogszabálysértő elsőfokú határozatot megsemmisítő döntése alapján hozott adóhatósági határozat alapján került sor. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 8 [30]

elsőfokú adóhatóság a jelen perrel érintett határozatában (elsőfokú határozat 3. oldal negyedik bekezdés) rögzítette, hogy a felperes

ellenőrzések során

Art. 135. §

ellenőrzések iratai nem állnak a Kúria rendelkezésére,

onban maga a felperes is megerősítette, hogy ezen eljárások keretében többször igényelte a közösségi joggal ellentétes adó visszafizetését, annak kamataival együtt. A kamat iránti kérelme elbírálásának hiánya miatt került sor a felperes részéről – utoljára

1. július 11-én – a jelen per alapjául szolgáló határozatokat is eredményező önálló kérelem előterjesztésére. [31] A felperes részére a közösségi jogba ütközően beszedett különadó visszatérítése eltérő hatósági cselekmények útján történt, így a kamatigény elbírálására – esetlegesen - eltérő törvényi rendelkezések [Art.
2. §

onban a felperes 2013. november 5-től folyamatosan igényelte a közösségi joggal ellentétesen beszedett adóját és

utáni kamatot. [32] Utal arra a Kúria, hogy amennyiben

adóvisszatérítés alapja jogszabálysértő adóhatósági határozat, visszatérítés iránt kérelmet nem kell előterjeszteni, a visszatérítésről és a kamatról

adóhatóság hivatalból dönt [Art. 135. §

adóvisszatérítés

EUB, a Kúria vagy

Alkotmánybíróság döntésén alapul,

adózónak 180 napos jogvesztő határidőn belül kérelmet kell előterjesztenie a jogszabálysértően beszedett adó iránt,

onban a kamat ebben

esetben is hivatalból állapítandó meg [Art. 124/C. §

adóhatóság elé. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy

adóhatóság

Art. 1. §

adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadni,

adóbevallás,

adóbefizetés rendjét megismertetni, jogainak érvényesítésére figyelmeztetni. Ezen kötelezettségből eredően – amennyiben a felperes kamatigényének előterjesztését nem megfelelőnek ítélte –

adóhatóság köteles lett volna a szabályos forma alkalmazásáról őt tájékoztatni, és felhívni a megfelelő alakiságok betartására. Csak a megfelelő tájékoztatás és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés esetén alkalmazhatta volna

adóhatóság

esetleges felperesi mulasztás jogvesztő következményeit. [34]

alperes és

elsőfokú bíróság mindezért okszerűtlenül és megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy kamat

ért nem állapítható meg, mert a felperes 2013. november 5-i kérelme

EUB

1. február 5-i C-385/
2. (Hervis), illetve a Kúria
3. április 4-i, (ténylegesen
4. szeptember 24-i) Kfv.I.35.116/2015/
5. számú ügyében hozott ítélete előtti, míg a
6. április
7. napján benyújtott,

Art. 124/C.

§-nak is megfelelő kérelme

okat követő, de

Art. 124/C. §

az elkésett. Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 9 [35] Kiemelendő, hogy a felperes

1. évre már a
2. november 5-i kérelmében hivatkozott a Hervis-ügyre,

adóhatóság

elsőfokú bíróság által a 4.K.28.137/2014/

1. számú ítélettel hatályon kívül helyezett 2008 -
2. ellenőrzés alapján hozott határozata a C385/
3. (Hervis) ítélet meghozatalát követően (
4. március 14.) kelt. Ekkor a felperesnek el nem bírált kamatigénye volt

adóhatóságnál, annak újbóli kérelmezése nem lehet jogszerű követelmény,

t

adóhatóságnak - legkésőbb a bíróság ítélete alapján megismételt eljárásban - el kellett volna bírálnia, a 2010. évre vonatkozó kamatigény tehát nem késhetett el. [36]

adóhatóság és

elsőfokú bíróság jogszabálysértően utasította el a kamatigényt

on

alapon is, hogy a felperes visszatérítési igénye nem

EUB vagy a Kúria döntése, hanem a hatósági ellenőrzések alapján keletkezett, továbbá

adóhatóság a különadót a felperes bevallásával egyezően fogadta el. Egyrészt a különadót önadózás útján kellett bevallani és megfizetni,

onban a felperes

ellenőrzések folytán a két vizsgált időszakban

Art. 124/B.

§ szerinti önellenőrzésre

Art. 49. §

uniós joggal ellentétesen beszedett adót kizárólag a már folyamatban lévő eljárásban igényelhette vissza. Másrészt a 2011-2013. évi visszautalásra ugyan formálisan

ellenőrzés alapján hozott, a felperes javára megállapított adókülönbözet miatt került sor,

onban ez a tény nem függetleníthető attól, hogy

adóhatóság a közösségi jogba ütköző módon beszedett adóról határozott - megismételt eljárásban - ilyen tartalommal. Ezekre

évekre ezért vizsgálandó lett volna, hogy a felperes

ellenőrzés során mikor terjesztett elő a C-385/12. (Hervis) ítéletre hivatkozással visszatérítési kérelmet,

megtörtént-e

ítélet közzétételétől számítva 180 napon belül, illetve amennyiben

hiányos volt,

adóhatóság eleget tett-e

adózói jogok érvényesítésének elősegítése érdekében

Art. 1. §

adóhatóság tehát

ellenőrzések, és

t követő hatósági eljárás során is köteles lett volna

adózó jogainak érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni, adózói jogai érvényesítését elősegíteni, kérelméről dönteni. [38] Mindezek hiányában a felperes kamatigényének elutasítása jogszabálysértő, arra

adóigazgatási eljárás szabályainak ügy érdemére kiható megsértésével került sor. [39] Ennek folytán a Kúria a jogerős ítéletet és

alperes határozatát

elsőfokú határozata kiterjedő hatállyal -

ügyben még alkalmazandó - Kp. 121. §

elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [40]

elsőfokú hatóság

új eljárásban

1. évre a
2. november 13-i kérelem alapján köteles

adóvisszatérítés utáni kamat felperes részére történő megállapítására. A 2012-2013. évekre vonatkozóan meg kell állapítania, hogy a felperes

ellenőrzés során mikor terjesztett elő kérelmet

uniós jogba ütköző módon beszedett adó és kamatai visszatérítése iránt,

megtörtént-e

EUB C-385/

1. (Hervis) ítélet közzétételének napjától Kúria I.Kfv.35.192/2021/4-2 10 számított 180 napon belül. Mivel a jelen perrel támadott határozat rögzítette, hogy a felperes
2. április 22-i kérelme már megfelelt

Art. 124/C.

§-ban foglalt tartalmi feltételeknek, amennyiben a 2012-2013. évre vonatkozó korábbi visszatérítési kérelem 180 napon belül beérkezett

adóhatósághoz, a felperes részére

Art 124/C. §

adóhatóság

ellenőrzések, és

t követő hatósági eljárás során is köteles a közösségi jogba ütközően beszedett adó és kamatai visszatérítése iránti kérelme trágyában

adózó jogainak érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni, adózói jogai érvényesítését elősegíteni, kérelméről dönteni. Záró rész [42] A Kúria a felperest megillető, a perköltség felszámítására szolgáló költségjegyzékről szóló 31/2017. (XII.27.) IM rendeletnek megfelelően igazolt, és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.21.) IM rendelet 3. §

alperest a Kp. 115. §

elsőfokú és felülvizsgálati eljárási illeték

alperest

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény
2. §

állam terhén marad. [44] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §