Kfv.37024/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja feltételeit a felülvizsgálati bíróság nem tudja mérlegelni. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.024/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Patyi András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mauritz András Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Mauritz András (cím2) Az I. rendű alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter A II. rendű alperes képviselője: Dr. Kovács N. Balázs ügyvéd (cím4) A per tárgya: idegenrendészeti tárgyú közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 31.K.702.612/2022/12. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága – a Budapesti Rendőr-főkapitányság 01000/42920-18/2019. ált. számú, és az Alkotmányvédelmi Hivatal AH/51859-7/2021-2. számú szakhatósági állásfoglalásaira alapítottan – a 2022. március 17. napján kelt 106-1-10793/1/2021-B iktatószámú határozatával a felperes bevándorlási státuszát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 69. §-a és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 37. §

(2)bekezdés g) pontja alapján visszavonta. Kúria IV.Kfv.37.024/2023/2 2 [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt I. rendű alperes a

1. június
2. napján kelt, 106-B15730/6/
3. számú határozatával a fellebbezést elutasította, és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolásában a felperes bevándorlását engedélyező közigazgatási határozat számának rögzítése mellett a fellebbezés és annak alapján megkeresett ORFK és a Belügyminisztérium a Harmtv. 87/B. §

(4)bekezdése alapján kötelező átirataiban foglaltakra figyelemmel a kétfokú eljárás egésze alapján megállapította, hogy mivel a felperes veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, a bevándorolt státuszát a Harmtv. 37. §

(2)bekezdés g) pontja alapján vissza kell vonni. Az elsőfokú ítélet [3] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította. Kifejtette, hogy „a felperes anyagi jogi tekintetben állított a nemzetbiztonságot nem veszélyeztető indokai, a társadalom hasznos tagjakénti életvitelének elemeit sorakoztató tényállításai mellett ezekre bizonyítást nem ajánlott fel, a keresetlevelét mellékletek nélkül terjesztette elő. Ezeknek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78.§

(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 265. §

(1)bekezdése alapján, mint a perben jelentős tények tekintetében a bizonyítás elmaradásának következményét a felperes viselte. Tekintettel az anyagi jogi szempontból a felperesi bizonyítás elmaradására, valamint eljárásjogi jogsérelmek körében azoknak az ügy érdemére kiható érvelés hiányára megalapozatlanná vált a felperes veszélyeztetés hiányára tett állítása is.” A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a befogadhatóság körében a Kp. 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pontjának
2. aa)alpontját és
3. ab)alpontját jelölte meg, a befogadási kérelmét megalapozó – így a felvetett jogkérdésre vonatkozó - szempontjai kifejtése nélkül. [5] A felperes a felülvizsgálati kérelmében annak tartalmi előadása mellett, hogy a hatósági döntés alapjául szolgáló minősített iratokba betekinteni nem tudott, a jogszabályhely pontos megjelölésével arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében, hogy az I. rendű alperes hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e, ezáltal megsértette a Kp. 85. §

(5)bekezdését. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [7] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria IV.Kfv.37.024/2023/2 3 [9] Az alperes a Kp. 118. §

(1)bekezdésének

1. a)pontjának
2. aa)alpontja és
3. ab)alpontja alapján kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. [10] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára. (Kfv.VII.38.157/2021/2.) A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. (Kfv.VII.37.357/2022/2.) [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. (Kfv.IV.37.584/2022/2.) [12] A felperes egyrészt a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása okán kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. E körben hangsúlyozandó, hogy a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. (Kfv.IV.37.679/2020/2.) A Kúria megállapította, hogy a felperes nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést és a kialakult bírói gyakorlat körébe tartozó olyan döntéseket, amelyek okán a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. [13] Jelen ügy tárgya minősített adatok felhasználásával kiadott szakhatósági állásfoglaláson alapuló idegenrendészeti határozat jogszerűségének a kérdése volt. A Kúria megállapította, hogy a hasonló tárgyú ügyekben egységes ítélkezést folytat, a felperes által – csupán tartalmában hivatkozott – minősített iratok megismerésével kapcsolatban a kialakult gyakorlata szerint az a tény, hogy a fél nemzetbiztonsági kérdésben szakhatóságként eljáró szerv döntése alapjául szolgáló adatokat nem ismertheti meg, az nem valósít meg jogsértést. (Kfv.II.38.329/2018/10., Kfv.II.37.544/2019/16., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.II.37.671/2020/17.) A felet a minősített iratok megismerése tekintetében a jogorvoslat lehetősége önállóan illeti meg, az iratmegismerési kérelem tárgyában nem az idegenrendészeti közigazgatási cselekményt felülvizsgálata során lehet dönteni (Kfv.IV.37.098/2022/15.) A bíróság a felperes hatékony jogvédelme érdekében betekint a felperes által meg nem ismerhető ügyiratba és köteles azt ellenőrizni, hogy az abban foglalt adatok elegendő indokául szolgálnak az idegenrendészeti hatósági intézkedésnek. A bíróság a nemzetbiztonsági ellenőrzés adatait, következtetéseit nem bírálhatja felül, kizárólag arról dönthet, hogy a javaslatban foglaltak kellően alátámasztottak-e az adatokkal. Ha a felperes magyarországi tartózkodásának nemzetbiztonsági kockázatára utaló tényeket a hatóság kellő Kúria IV.Kfv.37.024/2023/2 4 adattal igazolja, továbbá azokat okszerűen és logikusan értékeli, azt a bíróság nem bírálhatja felül (Kúria Kfv.II.38.329/2018/10., Kfv.II.37.544/2019/16., Kfv.II.37.533/2020/9., Kfv.II.37.671/2020/17.). [14] A felülvizsgálati kérelemben a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 100. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében a felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértést jogszabályhely pontos megjelölésével kell feltüntetni. A felperes ennek körében megsértett eljárási jogszabályként a Kp. 85. §

(5)bekezdését jelölte meg, nem adta elő azonban, hogy mely az ügyben alkalmazandó jogszabályhely mely hatóság számára biztosít mérlegelési jogkört. Az indokolási kötelezettség bíróság általi megsértésre pedig jogszabályhely megjelölése nélkül hivatkozott. [15] A felperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) [16] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) Az egyént ért jogsérelemnek önmagában társadalmi jelentősége, különleges súlya nincs. (Kfv.III.37.197/2021/2.) [17] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét, annak megjelölése hiányában nem látta megállapíthatónak, jelen ügy ugyanis a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdések – tömeges számban történő előfordulását sem. [18] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben nincs olyan jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria nem foglalt állást, illetve amelynek vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan egyedi döntést sem, amelytől a támadott jogerős ítélet eltért volna, nem adott elő olyan körülményt, amely alapján a kifejtettek szerint egységes gyakorlata nem állna fenn. A felülvizsgálati kérelem tartalmát tekintve az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésre hivatkozással kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem befogadását a felperes a más befogadási okokat rögzítő Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontját megjelölve és nem a Kp. 118. §.

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontjára alapítottan terjesztette elő. [19] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei tehát nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem befogadását megalapozó elvi jelentőségű jogkérdést a felülvizsgálatot előterjesztő félnek kell megjelölnie, ennek hiányában a befogadás Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja feltételeit a felülvizsgálati bíróság nem tudja mérlegelni. Záró rész [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes volt, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. Kúria IV.Kfv.37.024/2023/2 5 [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [23] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. február
3. Dr. Dobó Viola s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Patyi András s.k. bíró