A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.189/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Dora Márta ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala XVII. Kerületi Járási Hivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kovács Norbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes, alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- január
- napján kelt 16.K.703.037/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.189/2026/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének és az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A hivatal1
- november
- napján kelt PE-10/GYAM/010705-7/
- számú határozatával a felperes
- augusztus
- napján született gyermek1 és a
- július
- napján született gyermek2 (a továbbiakban: együtt gyermekek) ideiglenes hatályú elhelyezéséről döntött, a gyermekeket a befogadó otthonában helyezte el, majd
- november 9-én kelt PE-10/GYAM/01705-14/
- számú határozatával az ideiglenes gondozási helyet megváltoztatva a gyermekek gondozási helyét R.Zs. nevelőszülő családjánál jelölte ki. Ezt követően
- július
- napjától a gyermekek új gondozási helye a gyermekotthon (a továbbiakban: gyermekotthon). [2] A hivatal2 az ideiglenes elhelyezés felülvizsgálata iránti eljárásban
- október
- napján kelt BK-07/HGYO/00778-167/
- számú határozatával a gyermekeket ideiglenes hatállyal az apai nagyszülőnél helyezte el, szabályozva felperes és a gyermekek közötti kapcsolattartást. A Szegedi Törvényszék 11.K.701.418/2024/
- számú ítéletével a határozatot megsemmisítette és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [3] A megismételt eljárásban - a felperes lakcímváltozása, az eljáró hatóságok kizárását követően - eljárt alperes
- augusztus
- napján kelt BP-17/004/946-8/
- számú határozatával az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartalma alatt a gyermekek gondozási helyét
- augusztus
- napjától megváltoztatta, arra az apai nagyszülő háztartását jelölte ki. Indokolása szerint a Szegedi Törvényszék megsemmisítő ítélete következtében a gyermekeknek a gyermekotthonba kellett volna visszakerülniük, érdeküket a gyermekotthoni elhelyezés nem szolgálja, ezért kizáró ok hiányában gyermekek elsődleges érdeke alapján a felülvizsgálati eljárás befejezéséig döntött az ismételt apai nagyszülői elhelyezésről. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette, a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az alperes döntését megismételt eljárásban hozta, így a bírósági felülvizsgálat terjedelmét és korlátait nemcsak a határozatban és az azt támadó keresetben foglaltak, hanem a Szegedi Törvényszék új eljárásra kötelező ítéletében előírtak is meghatározták. Az alperes a megismételt eljárásban nem teljesítette a bíróság kötelezését, csak a gondozási hely megváltoztatásáról döntött, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés f) pontját és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(4)bekezdését megsértette. A megismételt eljárásra előírta a Szegedi Törvényszék ítéletében foglaltak végrehajtását. A felülvizsgálati kérelmek, befogadás iránti kérelem Kúria VI.Kfv.37.189/2026/2-1 3 [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes határozatának a megváltoztatását, az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését és a gyermekek részére történő visszaadását kérte. Felülvizsgálati kérelmével egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztett. [7] A befogadás körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjaira hivatkozott, arra, hogy a jogerős ítélet súlyosan jogszabálysértő, ellenétes a Kúria közzétett joggyakorlatával, a hatékony bírói jogvédelem rendszerszintű sérelme merül fel. Álláspontja szerint az ügy alapvető jogkérdése, hogy a közigazgatási bíróság a Kp. 90. §
(2)bekezdése alapján köteles-e megváltoztatni a hatósági határozatot, ha a tényállás teljeskörűen tisztázott, a döntéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak, az ügy természete azt megengedi és a felperes kifejezetten ezt kérte. Megítélése szerint ez a kérdés az egyedi ügyön túlmutat, mivel meghatározza a megváltoztatási jogkör kötelező vagy mérlegelhető jellegét, érinti a keresethez kötöttség terjedelmét (Kp. 85. §), a bíróság jogvédelmi funkcióját ismételt hatósági jogsértés esetén. A kérdés különös jelentőségű olyan ügyekben, ahol a hatóság a bírósági iránymutatás ellenére ismételten azonos tartalmú döntést hoz. [8] Utalt az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdésére és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE)
- cikkére, sérelmezte, hogy a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezése
- november
- óta fennáll, a törvényi 60 napos perindítási határidőt az alperes többszörösen túllépte, a döntés puszta megsemmisítése a jogsértés fenntartásának a biztosítása. Az ideiglenes hatályú elhelyezés jogintézménye átmeneti jellegű, mely azonban jelen esetben több, mint 27 hónapja tart. Perindítás hiányában a fenntartás jogalap nélküli, a bíróságnak a keresethez kötöttség elve mellett kötelezettsége a leghatékonyabb döntés meghozatala. Ez olyan alapjogi kérdést vet fel, amely kúriai iránymutatást igényel. [9] A Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján arra hivatkozott, hogy a hatóság figyelmen kívül hagyta a bírósági iránymutatást, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
- §-a szerinti perindítási kötelezettséget nem teljesítette. A Kúria a Kfv.37.630/2025/
- számú végzésében rámutatott a hatékony jogvédelem hiányára és a bírósági kontroll elégtelenségére. A jogerős ítélet ennek ellenére ismételten pusztán megsemmisítést alkalmazott, ami ellentétes a Kúria következetes gyakorlatával, mely szerint ismétlődő hatósági jogsértés esetén a bíróságnak aktívan kell biztosítania a tényleges jogvédelmet és élhet a megváltoztatás eszközével. [10] Összegző álláspontja szerint a felülvizsgálati kérelem befogadása indokolt, mert az ügy alapvető jogkérdést vet fel a megváltoztatási kötelezettség és a keresethez kötöttség viszonyáról, a döntés ellentétes a Kúria korábbi gyakorlatával, a hatékony jogvédelem rendszerszintű sérelme áll fenn, az ügy alapjogi relevanciájú (családi élet, gyermekek érdeke), az ismételt hatósági jogsértés bírói eszközökkel kezelése elvi jelentőségű. [11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A befogadhatóság körében a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy döntésében csak és kifejezetten a gyermekek gondozási helyének megváltoztatásáról rendelkezett a Gyvt. 76. §
(2)bekezdése alapján, mivel a gyermekek elsődleges érdekét az szolgálja, hogy a családi környezetükből ne kerüljenek ki a felülvizsgálati eljárás befejezéséig. Az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata a gondozási hely megváltoztatásától függetlenül még folyamatban volt, így azt az eljárást folytatta, mely eljárásban a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének időpontjában már döntést hozott. Az elsőfokú bíróság kirívóan téves jogértelmezéssel hozta meg döntését. [12] Utalt a Kúriának az ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos egységes gyakorlatára, melyet az elsőfokú bíróság megbontott azzal, hogy nem ismerte fel a különbséget a két döntéstípus között. A Kúria Kfv.37.958/2015/5., Kfv.37.098/2016/11., Kúria VI.Kfv.37.189/2026/2-1 4 Kfv.37.634/2016/8., Kfv.38.026/2017/8. eseti döntései alapján kifejtette, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés alatt a gondozási hely megváltoztatásáról még nem született precedens értékű ítélet, e körben indokolt a már kiforrott gyakorlat továbbfejlesztése. Az elsőfokú bíróság alapvetően téves jogértelmezése miatt az ítélet kirívóan okszerűtlen, az ügy érdemére kiható jogsértés történt, a joggyakorlat továbbfejlesztésére van szükség. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [16] A Kúria a felülvizsgálti kérelmeket – a felperes és az alperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [17] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, kirívóan téves jogértelmezésére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [18] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről (Gyvt. 73. §
(2)bekezdés, 76. §
(2)bekezdés) nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.VII.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.IV.37.483/2023/2), Kfv.VII.37.557/2024/2.). [19] Az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját, azonban annak indokaként csupán általánosság szintjén hivatkozott a Kúria felülvizsgálati szerepére, az egységes joggyakorlat biztosítására. Utalt arra, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés és annak felülvizsgálata tekintetében a Kúria joggyakorlata egységes, amit a támadott elsőfokú ítélet megbontott. Nem jelölt meg egyetlen olyan eltérő alsóbb fokú bírói döntést sem, amely arra világítana rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, Kúria VI.Kfv.37.189/2026/2-1 5 annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. Az a körülmény, hogy a jogerős ítélet ellentétes a joggyakorlattal, a Kp. 118. §
- b)pont vizsgálata körében értékelhető, erre a pontra hivatkozással azonban az alperes nem kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. [20] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). A felülvizsgálati kérelmében az alperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelme befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem volt lehetőség. [22] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alpont megjelölése nélkül hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjára, alapvető jogkérdésként a bíróság megváltoztatási kötelezettsége és a keresethez kötöttség viszonyára, mely az
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadási oknak feleltethető meg. [23] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). [24] A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem fejtette ki, hogy mely konkrét tények, körülmények valószínűsítik a jelen egyedi ügy önmagán túlmutató – társadalmi érdeklődésre is számot tartó – súlyát, jelentőségét. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti ok sem indokolja. [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria Kfv.37.630/2025/10. számú döntését. A Kp. idézett 117. §
(4)bekezdése szerint ennél a befogadási oknál meg kell jelölni a hivatkozott döntéseknek azt a részét is, amelytől a felülvizsgálni kért bírósági határozat jogkérdésben eltér. A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozáson túl nem tett eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt kötelezettségének, nem jelölte meg a hivatkozott kúriai határozatoknak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [26] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)
- ac)
- ad)alpontok] az alperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)
- ac)ad), alpontok
- b)pont] befogadási okra nem hivatkozott. [27] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [28] Mindezek folytán a Kúria a felperes és az alperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VI.Kfv.37.189/2026/2-1 6 [29] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről rendelkezni nem kellett. A döntés elvi tartalma [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- március
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő