Kfv.38236/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, ha a megjelölt jogkérdések tekintetében a bírói joggyakorlat kialakult, illetve a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentősége nem igazolható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.38.236/2021/2. A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Az I. r. felperes: név1 cím1 név2 cím1 név3 cím2 név4 cím2 név5 cím3 cím4 cím3 A II. r. felperes: A III. r. felperes: A IV. r. felperes: Az V. r. felperes: A VI. r. felperes: Az I-VI. r. felperesek jogi képviselője: Dr. Mátyás Mónika Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Mátyás Mónika cím5 és Dr. Jámbor Attila Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Jámbor Attila cím5 Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal cím6 Kúria VI.Kfv.38.236/2021/2-1 2 Az alperes képviselője: dr. Vannay-Skody Virág kamarai jogtanácsos cím6 A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: II. r. felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Budapest Környéki Törvényszék 2021. augusztus 31. napján kelt 101.K.701.289/2021/11. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat jegyzője a 2019. szeptember 18. napján kelt PE/EH/00555-6/2019. számú határozatával megváltoztatott 2019. június 27-én kelt 8/ERD6252-34/2019. számú határozatával építési engedélyt adott az cég1. részére. Engedélyezte a cím7 szám, szám1 hrsz. alatti ingatlanon egy 6 szintes, 2664,65 m2 hasznos alapterületű új, 36 lakásos lakóépület, továbbá épületen belül egy 630 kg/8 személyes személyfelvonó építési munkáit. [2] Bíróság ítélete alapján megismételt eljárásban az alperes a 2021. április 15-én kelt PE/ETDR-EP/8326-1/2021 ügyiratszámú végzésével a felperesek ügyféli jogállását megállapította. [3] A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperes PE/ETDR-EP/8326-1/2021 számú végzésének bírósági felülvizsgálata iránt, melyben elsődlegesen az alperes végzésének megváltoztatását kérték oly módon, hogy a felperesek ügyfél jogállásának megállapítása mellett az Ákr. 123. §

(1)bekezdésének g) pontja alapján a bíróság semmisítse meg az építési Kúria VI.Kfv.38.236/2021/2-1 3 engedélyt megadó 8/ERD-6252-34/

1. számú határozatot és az alperes azt módosító PE/EH/00555-6/
2. számú határozatát, továbbá utasítsa az alperest új engedélyezési eljárás lefolytatására. Másodlagosan kérték az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. [4] Az alperes védiratában a végzésében foglalt álláspontját fenntartva a felperesek keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy személyenként fizessenek meg 30.000,-Ft – 30.000,-Ft kereseti illetéket, továbbá az alperesnek egyetemlegesen 60.000,-Ft perköltséget. Indokolása szerint az ügyféli jogállás megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásban a hatóság a kérelemről, azaz az ügyféli jogállás megállapításáról vagy annak elutasításáról dönt. Eljárása nem terjedt ki magának az építési engedélyezés jogszerűségének felülvizsgálatára. A befogadás iránti kérelem [6] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül az ítéletet és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára. [7] Felülvizsgálati kérelmének befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(1)bekezdés

1. aa)és
2. ab)pontjára hivatkozott. [8] Álláspontja szerint a Kp. 118. §

(1)bekezdés aa) pontja szerinti befogadhatóságot indokolják a következők. A Kúriának állást kell foglalnia, miszerint a hivatalból vizsgálandó semmisség esetében az eljáró bíróságnak meddig terjed a tényállás-tisztázási kötelezettsége. Több felperes esetében továbbá nem jogszerű felperesenként előírni a fizetendő illetéket. A bírói mérlegelés nem teszi lehetővé a ténylegesen elvégzett munkán felüli időtartam tekintetében perköltség megállapítását. A joggyakorlat egységének biztosítása érdekében van szükség eszerint e jogszabálysértések orvoslására a felülvizsgálati eljárásban. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés ab) pontja szerinti befogadhatóságot indokolja a felülvizsgálati kérelem szerint a semmiségi ok vizsgálatának egyértelmű meghatározása valamennyi hatósági eljárásban, valamennyi ügyfél és hatóság számára a jogkérdés különleges súlya miatt. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kfv.38.236/2021/2-1 4 [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés aa) pont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [17] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy Kúria VI.Kfv.38.236/2021/2-1 5 jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [18] Jelen felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban megállapítható, hogy a bíróság a semmisséget hivatalból veszi figyelembe, ennek ellenkezőjét azonban az ítélet nem állítja. Az ügyféli jogállást állapítja meg a támadott végzés, ez a támadott közigazgatási cselekmény, amin a per nem terjeszkedhetett túl. A semmisség az ügy érdemére vonatkozik, az ezzel kapcsolatos felvetés az arra vonatkozó jogorvoslati eljárásban nyerhet elbírálást. [19] Figyelemmel arra, hogy a per tárgyának meghatározását illetően az ítélkezés egységes, a további, a joggyakorlat egysége igényére hivatkozó felülvizsgálat kérelemben szereplő hivatkozások (az illetékfizetés és a költségelszámolás módjára vonatkozók) viszont nem az ügy érdemét érintik, a Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pont bevezető fordulata miatt befogadási okként nem vehetők figyelembe. [20] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés ab) pont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A II. rendű felperes saját ügyében hozott határozat kapcsán társadalmi jelentőséget a Kúria nem tartott megállapíthatónak. [21] A II. rendű felperes e pont kapcsán is a semmisségre hivatkozott, ami nem a per tárgya, tehát ennek kapcsán jogszabálysértés társadalmi jelentőségére alappal nem lehet következtetni. [22] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szükségességét a II. rendű felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés ac) pont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] A Kp. 118. §

(1)bekezdés ad) pontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Erre a II. rendű felperes nem hivatkozott, ilyet a Kúria sem tárt fel. [24] A Kúria ezt meghaladóan a felülvizsgálati kérelem befogadását – figyelemmel a Kp. 117. §

(4)bekezdés utolsó mondatára – más okból sem találta befogadhatónak. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [25] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [26] Az A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira alapított felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt, ha a megjelölt jogkérdések tekintetében a bírói Kúria VI.Kfv.38.236/2021/2-1 6 joggyakorlat kialakult, illetve a felvetett jogkérdés különleges társadalmi jelentősége nem igazolható. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró