Kpkf.40472/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés g) pontja alapján olyan alperessel szemben, akivel szemben a felperesnek el nem döntött kereseti követelése van, és akivel szemben a Kp. ezen rendelkezése szerinti megszüntetési ok nem áll fenn. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.II.40.472/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az I. rendű alperes: Vas Megyei Kormányhivatal (cím2) Az I. rendű alperes képviselője: jogtanácsos Übelherné dr. Berényi Hajnalka kamarai A II. rendű alperes: cég3 (cím3) A III. rendű alperes: Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási (cím4) A III. rendű alperes képviselője: dr. Hoschek Lívia kamarai jogtanácsos A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: energiaügy a felperes Kúria II.Kpkf.40.472/2021/2 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Törvényszék 103.K.700.434/2021/
2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 103.K.700.434/2021/
3. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetet nyújtott be az I. rendű alperes VA/KMEMFF-FVO/192-6/
4. számú határozata ellen, amelyben annak megváltoztatását, vagy megsemmisítését kérte, kérte továbbá a II. rendű alperes kötelezését a felperessel egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésére, előadta továbbá, hogy a III. rendű alperesnél eljárást kezdeményezett, azonban az az eljárási kötelezettségének nem tett eleget. [2] Az I. rendű alperes védiratában előadta, hogy a
5. április
6. napján kelt VA/KMEFF-FVO/192-9/
7. számú határozatával a keresettel támadott határozatot visszavonta, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
9. §

(1)bekezdés g) pontja alapján kérte az eljárás megszüntetését. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást a Kp. 81. §

(1)bekezdés g) pontja és a Kp. 83. §

(6)bekezdése alapján megszüntette, figyelemmel arra, hogy a határozat visszavonása folytán nincs a közigazgatási perben felülvizsgálandó döntés. [4] Tájékoztatta a felperest, hogy a II. rendű alperessel szemben a közszolgáltatási szerződésből eredő jogvita miatt polgári per indítható a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 25. §

(4)bekezdése alapján, míg a III. rendű alperessel szemben mulasztási per indítható a Fővárosi Törvényszék előtt. A fellebbezés, az észrevétel Kúria II.Kpkf.40.472/2021/2 3 [5] A felperes fellebbezésében az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás folytatására utasítását kérte. [6] Előadta, hogy az cég1 és az cég2 évek óta folyamatos törvénysértést követ el vele szemben, mert mint egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztóval nem köt hálózathasználati szerződést, és nem a felszerelt áramkorlátozó kis automatákat kívánja feltüntetni a szerződésében, akadályozva ezzel a már meglévő berendezései működtetését. Idézte a villamos energiáról szóló

1. évi LXXXVI. törvény és a villamos energiáról szóló
2. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/
3. (X. 19.) Korm. rendelet több szakaszát, az cég3 elosztói üzletszabályzatának több pontját, és előadta, hogy az, hogy az I. rendű alperes határozatát visszavonta, még nem eredményezi, hogy érvényes hálózathasználati szerződése kerüljön megkötésre. Kiemelte, hogy ha az I. rendű alperes nem folytat le új eljárást, minden joga elveszik. Utalt arra, hogy a keresetlevél postára adása óta nem kapott megkeresést új eljárás megindításáról az I. rendű alperestől, ezzel szemben a III. rendű alperestől kapott egy megszüntető határozatot. Hangsúlyozta, hogy amennyiben az elsőfokú bíróság megszünteti az eljárást, semmilyen jogon nem tudja kérni az ajánlattételi kötelezettséggel rendelkező cég4-től a hálózathasználati szerződés megkötését a tényleges és el nem vonható műszaki feltételek mellett. Arra hivatkozott, hogy állítását igazolja a Fővárosi Törvényszék 103.K.702.974/2021/
4. számú végzése, amely a III. rendű alperessel szemben benyújtott keresetlevelét a Győri Törvényszékre tette át. Erre figyelemmel nem helytálló az elsőfokú végzés azon állítása, hogy jelenleg nincs a közigazgatási perben felülvizsgálandó döntés. Hangsúlyozta, hogy keresetlevelében egyértelműen megjelölte, hogy milyen döntést vár a bíróságtól, a határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezést és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére, illetve sérelemdíj megfizetésére kötelezést, a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítását. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze a II. rendű alperest és az I. rendű alperest a szolgáltatási szerződés pontos megkötésére, kérte végül költségei megtérítését. [7] Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság által felajánlott polgári peres eljárást nem kívánja igénybe venni. Kitért arra is, hogy ha az eljárás megszüntetésre kerül, még egyszer nem kezdeményezhet bírósági eljárást, mert az ítélt dolog lesz. Fellebbezéséhez csatolta a 273/
5. (X. 19.) Kormányrendelet
6. számú mellékletét és arra hivatkozott, hogy aszerint ráutaló magatartással is megszerezhető a vagyoni értékkel bíró jog. Ennek kapcsán arra utalt, hogy az ... cégei eltüntetik az előzményiratokat és rendszeresen az új tulajdonostól kérik a bizonyítást, annak ellenére, hogy kötelességük minden tulajdonosváltozáskor újra rögzíteni a rendelkezésre álló teljesítményt és az iratokat megőrizni. A III. rendű alperesnek ennek körében kötelessége lett volna ellenőrzést lefolytatni és az egyetemes szolgáltatóval szemben szankciót alkalmazni. [8] Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte a Kp.
7. §

(1)bekezdése alapján. Arra hivatkozott, hogy a tényállás tisztázása érdekében új eljárást indított

1. április 9-én, amelyről tájékoztatta a védirattal együtt az elsőfokú bíróságot, és a felperest. [9] A II. rendű alperes nem tett nyilatkozatot a fellebbezési eljárás során. [10] A III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Előadta, hogy a felperes által a keresetlevelében sérelmezett határozat visszavonására tekintettel, felülvizsgálandó döntés hiányában az eljárás okafogyottá vált, így az eljárás megszüntetése jogszerű volt. Kúria II.Kpkf.40.472/2021/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [11] Az elsőfokú végzés érdemi felülbírálatra alkalmatlan. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
2. §

(3)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. [13] A perbeli eljárásban a felperes három alperessel szemben nyújtott be keresetet az elsőfokú bíróságra, és valamennyi alperes tekintetében megjelölte kereseti kérelmeit: az I. rendű alperes határozatának megváltoztatását, vagy megsemmisítését kérte, kérte a II. rendű alperes kötelezését egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésére, végül kifogásolta, hogy a III. rendű alperesnél eljárást kezdeményezett, azonban az az eljárási kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a három kereseti kérelem egy közigazgatási perben vizsgálható-e, indokolt-e az egyes kérelmek elkülönítése, illetve mindegyik kereseti kérelem közigazgatási jogvitának minősül-e. [14] A közigazgatási per kezdeményezését követően az I. rendű alperes perben támadott határozatát visszavonta, amely a Kp. 81. §

(1)bekezdés g) pontja alapján az eljárás megszüntetésére okot adó körülmény, azonban kizárólag az I. rendű alperes tekintetében, a határozat visszavonása esetén ugyanis a Kp. ezen rendelkezése mérlegelést nem tűrő, kógens módon írja elő az eljárás megszüntetését. [15] Figyelmen kívül hagyta azonban az elsőfokú bíróság, hogy a felperes nemcsak az I. rendű alperessel, hanem két másik alperessel szemben is pert kezdeményezett, amelyekről azonban az elsőfokú bíróság jogsértő módon nem döntött, de azt sem indokolta, hogy az I. rendű alperes eljárása, határozatának visszavonása miként érinti a II. és III. rendű alperessel szembeni felperesi kérelem sorsát. Az elsőfokú végzés indokolása tartalmaz ugyan e körben tájékoztatást a felperes részére, e tájékoztatás azonban nem jelenti azt, hogy az elsőfokú bíróság a felperes ezen kereseti kérelmeiről akár érdemi, akár nem érdemi döntést hozott volna. A felperes a II. és III. rendű alperessel szemben a kereseti kérelemmel megindította az eljárást, annak megszüntetésére csak a II. és III. rendű alperessel szembeni igényre vonatkozó szabályok szerint van helye, ilyen okot a végzés nem tartalmaz. Az eljárás megindítását követően és jogszerű megszüntetés hiányában téves az a bírói tájékoztatás, hogy a felperesnek ismét külön eljárást kell kezdeményeznie a II. és III. rendű alperessel szemben. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna – a megszüntetés előtt – az elkülönítés és áttétel kérdését. [16] Tévedett tehát akkor az elsőfokú bíróság, amikor a felperes három alperessel szemben megindított közigazgatási peres eljárását az I. rendű alperessel szemben fennálló megszüntetési ok meglétére tekintettel a II. és III. rendű alperessel szemben is megszüntette, anélkül azonban, hogy a felperes II. és III. rendű alperessel szemben benyújtott kereseti kérelmeiről döntött volna. Az I. rendű alperes keresettel támadott határozatának visszavonása folytán a peres eljárás a Kp. 81. §

(1)bekezdés g) pontja alapján ugyanis csak akkor szüntethető meg, ha nincs a perben olyan további alperes, akivel szemben a felperesnek követelése van. [17] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó, 121. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az I. rendű alperessel szemben indított közigazgatási peres eljárás csak akkor szüntethető meg, ha nincs olyan további alperes, akivel szemben a felperesnek kereseti követelése van. Kúria II.Kpkf.40.472/2021/2 5 A döntés elvi tartalma [18] Nem szüntethető meg a peres eljárás a Kp. 81. §

(1)bekezdés g) pontja alapján olyan alperessel szemben, akivel szemben a felperesnek el nem döntött kereseti követelése van, és akivel szemben a Kp. ezen rendelkezése szerinti megszüntetési ok nem áll fenn. Záró rész [19] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A Kúria a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 110. §

(3)bekezdésére tekintettel megállapította, hogy az I. rendű alperes ugyan kérte a másodfokú eljárás során felmerült perköltségének megtérítését, azt azonban elmulasztotta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 81. §

(1)és

(2)bekezdései szerint felszámítani, a felperes és a III. rendű alperes a másodfokú eljárásra perköltségigénnyel nem éltek, a II. rendű alperesnek pedig a másodfokú eljárás során költsége nem merült fel, így a Kúria a másodfokú eljárás során felmerült költségek tekintetében a határozathozatalt mellőzte. [21] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. július
3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró