← Magyarország

Bfv.933/2025/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kizárólagos illetékesség megsértésében megnyilvánuló feltétlen hatályon kívül helyezést kiváltó eljárási szabálysértést jelent, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó közérdekű üzem megzavarásának vétsége miatt emelt vád tárgyában nem a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság jár el. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.933/2025/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmények Terhelt: … Elsőfok: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, 5.B.XIX.1006/2021/100., ítélet, tárgyalás,
  4. április
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 22.Bf.9227/2024/20., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a védő Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára hatályon kívül helyezés iránt Rendelkező rész A Kúria a közúti veszélyeztetés bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 5.B.XIX.1006/2021/100., illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 22.Bf.9227/2024/
  8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által bűnügyi költség címén eddig esetlegesen megfizetett összegnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 2 A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasítja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a
  9. április 25-én kihirdetett 5.B.XIX.1006/2021/
  10. számú ítéletével a terheltet közúti veszélyeztetés bűntette [Btk.
  11. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], rongálás bűntette [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont], rongálás bűntette [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont] és közérdekű üzem megzavarásának vétsége [Btk. 323. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés I. fordulat] miatt halmazati büntetésül 3 év 6 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre, végleges hatályú közúti járművezetéstől eltiltásra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztés büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] Az ítélet ellen a terhelt és a védő által bejelentett fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. május 21-én meghozott 22.Bf.9227/2024/
  2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 3 évre enyhítette azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből a büntetés fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható, egyebekben pedig a kerületi bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
  3. A jogerős ügydöntő határozattal szemben a védő nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt felülvizsgálati okra való hivatkozással. [4] Indítványában részletesen kifejtett indokai mentén a terhelt két rendbeli rongálás bűntettében történt marasztalását kifogásolta, hiányolva a károkozásra irányuló szándék fennállását. Erre tekintettel elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és – a Be. 663. §
(4)bekezdés b) pontjának megjelölésével – a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatására, és a terhelt ellen két rendbeli rongálás bűntette miatt felmentő rendelkezés hozatalára és a büntetés lényeges enyhítésére tett indítványt. [5] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1123/2025/2. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát törvényben kizártnak tartotta, ugyanakkor a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okot is megtestesítő, a Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést kiváltó eljárási szabálysértést észlelve maga is felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a jogerős ítélet ellen. [6] A védő indítványát megvizsgálva azt tartalma alapján – a Kúria Bfv.II.26/2024/9. számú határozatának [51] bekezdésében írtakra utalással – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont I. fordulata, illetve a
  3. c)pontja alapján látta elbírálhatónak, mert a marasztalás alapjaként szolgáló bűncselekmények nem anyagi, hanem alaki halmazatot alkotnak egymással. Okfejtése szerint az irányadó büntetési tételkeret a jogerős ítéleti minősítés esetlegesen törvénysértő jellege mellett sem változik, mert az indítványban nem sérelmezett közúti veszélyeztetés bűntettében és közérdekű üzem vétségében történő marasztalás mellett is ugyanúgy 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható a terhelttel Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 3 szemben. Változatlan büntetési tételkeret mellett azonban a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati ok fogalmilag nem teljesül, amiként – értelemszerűen – törvénysértő, a büntetési tétel kereteinek figyelmen kívül hagyásával kiszabott, és ezért a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont első fordulata szerinti törvénysértő büntetésről sem lehet szó. [7] Rámutatott ugyanakkor, hogy az ügy elsőfokú bíróságra érkezésekor, az első- és másodfokú eljárás idejében és az indítvány előterjesztésekor is hatályos Be. 21. §
(5)bekezdés
  1. pontja alapján közérdekű üzem működésének megzavarása miatt – kivéve a Be.
  2. §
(2)bekezdés c) pontja és a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő közérdekű üzem megzavarását – a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el kizárólagos illetékességgel. Álláspontja szerint az előbbiekre tekintettel a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság olyan ügyet bírált el, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartozott. [8] Indokai alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és a Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. [9]
  1. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében csatlakozott a Legfőbb Ügyészség indítványához a feltétlen hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés fennállását illetően. [10] Vitatta ugyanakkor, hogy az indítványban kifogásolt 2 rendbeli rongálás bűntette alaki halmazatban állna a közúti veszélyeztetés bűntettével, mert a káros következményeket a terhelt – legalább – két szabályszegő magatartása, nem pedig ugyanazon két közlekedési szabályszegő cselekménye okozta. Az egyik szabályszegő magatartás a megengedett sebességhatár túllépése volt, míg a másik az ijesztés szándékával történt, a forgalommal ellentétes irányba közlekedés. „A védelem álláspontja szerint mindkét magatartás kellett ahhoz, hogy a káros következmények bekövetkezzenek, így valójában heterogén anyagi halmazat valósult meg.” Kifejtette végül, hogy a
  2. július 7-én benyújtott indítványában nem lehetett képes megjelölni a felülvizsgálat Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjában írt,
  1. szeptember 1-jétől hatályba lépett törvényi okát. [11] III. A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványa alapos, míg a védő felülvizsgálati indítványa törvényben kizárt. [12]
  2. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  3. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
  4. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [13]
  5. A Kúria elsőként a Legfőbb Ügyészség indítványában megjelölt felülvizsgálati ok megvalósulását tett vizsgálat tárgyává, azaz, hogy az eljárt bíróságok vétettek-e olyan, a Be.
  6. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértést, amely szükségképpen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. Az ilyen eljárási szabálysértés következménye, a jogerős határozat hatályon kívül helyezése ugyanis a büntető anyagi jog szabályainak megsértését érintő, a védő indítványában igényelt vizsgálódást okafogyottá teszi – a hatályon kívül helyezett, ezért nem létező határozatban írt tényállás büntető anyagi jogi következtetések levonásának alapjaként sem szolgálhat. Feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés hiányában válhat(na) csak lehetségessé a büntető anyagi jog szabályainak megsértésére alapított felülvizsgálati okok fennállásának megítélése. [14] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 4 Ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést érdemlő eljárási szabálysértés, ha a bíróság más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el [Be. 608. §
(1)bekezdés c) pont]. [15] A Kúriának a megtámadott határozat meghozatala (jogerőre emelkedésének időpontja) szerint hatályos szabályok alapulvételével kellett megítélnie, hogy az indítványban állított feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés megvalósult-e. [16] Az illetékesség Be. 21. §
(1)-
(4)bekezdésében rögzített általános szabályai közül kiemelt kizárólagos illetékesség szabályait a Be. 21. §
(5)bekezdése rögzíti. Ennek megfelelően a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a főváros területére kiterjedő illetékességgel – egyebek mellett, egyúttal a Be. 323. §
(2)bekezdés c) pontja és a
(3)bekezdés c) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása kivételével – közérdekű üzem működésének megzavarása miatt is [Be. 21. §
(5)bekezdés
  1. pont]. [17] A jogerős ítélet pedig pontosan a törvény alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékessége alá tartozó közérdekű üzem működésének megzavarása vétsége [Be.
  2. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés I. fordulat] miatt állapította meg a terhelt bűnösségét. Ezt azt jelenti, hogy a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság más bíróság – a Pesti Központi Kerületi Bíróság – kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, ezzel a Be. 608. §
(1)bekezdés c) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést vétve, egyszersmind megvalósítva a felülvizsgálat Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott törvényi okát is. [18]
  1. A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés az előbbiekben kifejtettek szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértését kifogásoló védői indítvány érdemi elbírálását kizárttá teszi. [19] Az indítvány azonban a Legfőbb Ügyészség átiratában írtak szerint a Be.
  2. §
(5)bekezdése szerinti érdemi felülbírálat lefolytatására eleve nem lehet alkalmas. [20] Az indítványozó védő a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában írt törvényi ok alapján igényelte a felülvizsgálatot. Az észrevételben kiegészített okfejtésének lényege szerint a terhelt két rendbeli rongálás bűntette miatt történt marasztalásának kérdése a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben azért a bűnösség törvénysértő megállapítása – és nem a törvénysértő minősítés – körében igényel vizsgálódást, mert a jogi értékelés tárgyává tett cselekmények egymással nem alaki, hanem anyagi halmazatban állnak. [21] A rendkívüli perorvoslat folytán eljáró Kúria által hozandó döntés szempontjából nem kétségesen alapvető jelentőségű, hogy a felülbírálat alaki (a terhelt által egy cselekménnyel megvalósított) vagy anyagi (a terhelt több cselekményét magába foglaló) halmazatban álló bűncselekményekre terjed ki. A törvénysértő felmentés, eljárásmegszüntetés és a bűnösség megállapítása kizárólag az anyagi halmazatban álló bűncselekmény kapcsán jelent felülvizsgálati okot. Ezzel szemben az alaki halmazatban álló bűncselekmény esetében valójában egyazon magatartás jogi értékelésének változatairól, ekként minősítésről van szó. Éppen ezért az ilyen jogi értékelés (illetve annak megléte vagy hiánya miatti kifogás) helyesen a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)– vagy 2025. szeptember 1-jétől a
  2. c)– pontja, és nem az
(1)bekezdés
  1. a)pontja szerint képezheti felülvizsgálat tárgyát [Bfv.III.933/2016/6. (BH 2017.109.I.)]. Ez azt jelenti, hogy az alaki halmazatban álló bűncselekmények eltérő megítélése nem eredményez a bűnösség kérdésében eltérő döntést, csupán a megállapított cselekmény eltérő minősítését [Bhar.I.690/2018/12. (EBH 2018.B.27.IV.), BH 2019.73.], ami – a döntés irányának függvényében – sem felmentő, sem bűnösséget megállapító ítélet hozatalát nem vonhatja maga után. [22] Alaki halmazatba ekként az azonos magatartással megvalósított több, egy eljárásban elbírált bűncselekmények vonhatók. Az azonos magatartás jelenthet egy vagy több részcselekményt is, a lényeg csupán az, hogy az egyazon részcselekmény(
  2. ek)egyetlen vagy Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 5 egyszerre több bűncselekmény törvényi tényállási elemeit merítsék ki. A jelen esetben pedig a Legfőbb Ügyészség helytállóan mutatott rá, hogy a terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény megállapítására egyazon terhelti magatartássor szolgált alapul, ezért a terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény alaki halmazatot alkot egymással. Pontosan ugyanazok a terhelti közlekedési szabályszegések okozták a közúti veszélyeztetés törvényi tényállásában megkívánt eredményt (mások testi épségének közvetlen veszélyét), mint amelyek rongálás bűntettének a törvényi tényállásában meghatározott eredményt (az idegen vagyontárgyban okozott kárt), illetve amelyek a közérdekű üzem működésének megzavarásához szükséges eredményt (a közérdekű üzem működésének jelentős mértékű zavarát) kiváltották. A terhelti cselekvéssor ekként a felsorolt különböző bűncselekmények törvényi tényállásában rögzített elkövetési magatartásokat egyaránt kimerítette, miközben az e bűncselekmények törvényi tényállásának teljességéhez szükséges eredmény okozására is vezetett. Következésképpen: a terhelt terhére megállapított valamennyi bűncselekmény alaki halmazatban állt egymással. [23] Ekként a felülvizsgálati indítvány a büntető anyagi jog megsértését kifogásoló részében benyújtásának időpontjában – helyesen – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjának I. fordulatában írt felülvizsgálati ok alapján, és nem a bűnösség törvénysértő megállapítása címén volt elbírálandó. [24] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt azonban – a fentebb már kifejtettek szerint – főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez ugyanakkor csak azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során – értelemszerűen – a támadott határozatnak a meghozatalakor hatályos jogszabályoknak megfelelőségét kell vizsgálni. A felülvizsgálat azonban maga is a büntetőeljárás része, ezért az eljárást e részében is az aktuálisan hatályos eljárási szabályok szerint kell lefolytatni. Az indítvány elbírálása során alkalmazandó eljárási szabályok megválasztása során tehát nem az indítvány előterjesztésének, hanem az elbírálásának az időpontja a meghatározó. [25] Ezért jelentősége van annak, hogy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény 211. §-a a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjának
  1. szeptember 1-i hatállyal történt módosításával új felülvizsgálati okként határozta meg, ha a bíróság jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [26] Erre tekintettel a Be.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. c)pontjában írt törvényi okot is alapul kellett venni, hogy a védői indítvány nyomán helye van-e (abszolút eljárási szabálysértés hiányában helye lenne-
  3. e)az érdemi felülvizsgálatnak. [27] A hatályos törvény alapján pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont első fordulatában és a
  2. c)pontban írt felülvizsgálati ok szempontjából a jogerős ítélettel elbírált cselekmény törvénysértő minősítése a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának szükséges, de nem elégséges feltétele. A felülvizsgálati ok ugyanis a törvénysértő minősítés mellett is csak akkor áll be, ha a jogerős ítélettel kiszabott büntetés a törvényes minősítéshez tartozó büntetési tételkereten kívül esik [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont első fordulat], avagy azon belüli ugyan, de a törvényes minősítés mellett a jogerős ítéletben alapul vett minősítéshez tartozó büntetési tételkerettől eltérő büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe [Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont]. Következésképpen, ha az irányadó büntetési tételkeret a jogerős ítélettel elbírált cselekmény törvénysértő minősítésének orvoslása után is változatlan marad, egyik felülvizsgálati ok sem áll be, a jogerő feltöréséhez megkívánt törvényi feltétel nem teljesül. [28] A jelen ügyben is ez a helyzet. Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 6 [29] A jogerős ítélet a terhelt cselekményeit egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közúti veszélyeztetés bűntetteként [Btk. 234. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont], az ugyancsak egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő rongálás bűntetteként [Btk. 371. §
(4)bekezdés a) pont], a három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett rongálás bűntetteként [Btk. 371. §
(3)bekezdés a) pont] és az ugyancsak három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt közérdekű üzem megzavarása vétségeként [Btk. 323. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés első fordulat] értékelte. Ennek megfelelően büntetését a halmazati büntetéskiszabás [Btk. 81. §
(1)-
(3)bekezdés] szabályaira figyelemmel az egy évtől hét év hat hónapig terjedő büntetési tétel keretei között határozta meg három év szabadságvesztésben. [30] Ehhez képest a védő által benyújtott felülvizsgálati indítvány az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett közérdekű üzem működésének megzavarása vétségének minősítését nem kifogásolta, kizárólag az alaki halmazatban álló cselekmények rongálás bűntetteként való minősítését támadta. Az irányadó büntetési tételkeret azonban – a Legfőbb Ügyészség helyes érveivel egyezően – a cselekmény két rendbeli rongálás bűntetteként is való minősítésének mellőzése mellett, továbbra is egy évtől hét év hat hónapig terjed, egyezően a jogerős ítélet szerinti minősítés alapulvételével megállapított tételkerettel. [31] A jogerős ítélettel kiszabott három év szabadságvesztés tehát e büntetési tételkereten belüli, így a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában megkívánt törvénysértő büntetésről nem lehet szó. A Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában írt feltételek pedig azért nem teljesülhetnek, mert az eljárási törvény a jogerős ítélettel kiszabott büntetés aránytalanul súlyos jellegét éppen az indítvány szerint törvényes minősítésből eredő eltérő büntetési tételkerethez társítja. Az eltérő minősítés mellett is azonos büntetési tétel keretei között kiszabott büntetés esetén ezért a jogerő feltörésére a hatályos törvény nem biztosít lehetőséget. [32] Mindezek alapján a védői indítvány nyomán a felülvizsgálat a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában és a
  3. c)pontjában írt okból egyaránt kizárt. [33] 4. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványával támadott jogerős ítéletet a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, egyidejűleg a védő törvényben kizárt felülvizsgálati indítványát a Be. 656. §
(2)bekezdés a) pontja alapján elutasította. [34] A megismételt elsőfokú eljárást a hatáskörrel és a vád tárgyát képező közérdekű üzem működésének megzavarása vétségének [Btk. 323. §
(1)bekezdés,
(5)bekezdés első fordulat] elbírálására kizárólagos illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságnak kell lefolytatnia. [35] 5. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. [36] A határozat elvi tartalma A kizárólagos illetékesség megsértésében megnyilvánuló feltétlen hatályon kívül helyezést kiváltó eljárási szabálysértést jelent, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó közérdekű üzem Kúria 2.Bfv.933/2025/15-I 7 megzavarásának vétsége miatt emelt vád tárgyában nem a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság jár el. [37] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.933/2025/
  3. számú végzése
  4. április
  5. napján végleges. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.