A határozat elvi tartalma: A bíróságnak a sajtó-helyreigazítási perben a törvényi határidő betartásán túl nincs olyan kötelessége, hogy a tárgyalási időköz hosszát meghatározza és erről a felet előtezesen tájékoztassa. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.168/2024/
- A felperes: Felperes1 (cím2.) A felperes képviselője: Melléthei-Barna Ügyvédi Iroda (cím4 ügyintéző: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (cím1) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda (cím6, ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Győri Törvényszék 12.P.20.301/2024/
- Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.168/2024/6 2 A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
- sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyja. Kötelezi a cég1 Zrt-t (cím7 cégjegyzékszám: cégjegyzékszám1), hogy fizessen meg 15 napon belül a felperes részére 812,8,- (nyolcszáztizenkettőegész-nyolctized) € másodfokú ügyvédi munkadíjat és 60 napon belül a Magyar Állam javára, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára történő teljesítéssel 48.000,(negyvennyolcezer) Ft feljegyzett illetéket. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság nevét és a határozat ügyszámát, valamint az illetékfizetésre kötelezett személy adóazonosító jelét/adószámát. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] A felperes
- augusztus
- napján terjesztett elő sajtó-helyreigazítás iránti kereseti kérelmet. Az elsőfokú bíróság a
- augusztus
- napján kelt, a felperes részére ugyanezen a napon, az alperes részére
- augusztus
- napján kézbesített idézésével
- augusztus
- napjára tűzött ki tárgyalást. A felperes kérelmére az elsőfokú bíróság a tárgyalást a
- sorszám alatti végzésével
- szeptember
- napjára halasztotta. Az újabb idézést a felperes
- augusztus
- napján, az alperes
- augusztus 30.napján vette kézhez. [2] Az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, a
- szeptember
- napján megtartott perfelvételi tárgyaláson képviseletében nem jelent meg senki. Az elsőfokú bíróság az e tárgyaláson meghozott ítéletével helyt adott a sajtó-helyreigazítási kérelemnek, és a keresetnek megfelelő tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte az alperest. Kötelezte az alperes kiadóját, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.438,4 € perköltséget, az állam javára 36.000,- Ft feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket. [3] Az alperes kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalára utasítása iránt előterjesztett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása megsértette a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdését és 497. §
(1)bekezdését. Előadta, hogy a
- szeptember
- napjára halasztott perfelvételi tárgyalásra szóló idézést
- augusztus
- napján vette kézhez, a tárgyalási időköz lerövidítésére vonatkozó tájékoztatást az idézés nem tartalmazott. A Pp.
- §-ának utaló rendelkezése folytán alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdése nem rendelkezik arról, hogy a sajtóperekben a tárgyalási időköz 3 nap. A bíróság a tárgyalási időközt szabadon határozza meg a 3 és 15 nap közti intervallumban. A tárgyalási időközre általánosan irányadó Pp. 189. §
(2)bekezdése szerinti 15 napos tárgyalási Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.168/2024/6 3 időköz lerövidítése nélkül – az általános szabályok szerint irányadó legalább 15 napos tárgyalási időköz hiánya miatt –
- szeptember
- napján a perfelvételi tárgyalás nem lett volna megtartható, és az elsőfokú bíróság nem hozhatott volna ítéletet. A törvényszék garanciális eljárási szabály megsértésével, az alperes védekezésének ismerete hiányában hozta meg döntését, ez az eljárási hiba pedig a másodfokú eljárás során nem orvosolható. Kérte a felperes másodfokú perköltségben marasztalását. [4] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és másodfokú perköltsége megtérítését kérte. Perköltségigényét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontjára, valamint a felperessel kötött megállapodásra alapítva négy munkaórában 160,- € + ÁFA/óra ügyvédi munkadíj alapulvételével összesen 640,- € + ÁFA összegben számította fel. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megsértése nélkül hozta meg ítéletét. A sajtóperekre irányadó 3 napos kötelező tárgyalási időköz a bíróság számára csupán azt a kötelezettséget rója, hogy a felek részére történő idézés felek általi kézhezvétele és az első perfelvételi tárgyalás között legalább 3 napnak kell eltelnie. Sem a Pp. 189. §
(2)bekezdéséből, sem a Pp. 497. §
(1)bekezdéséből nem következik, hogy az elsőfokú bíróságnak kötelezettsége lenne a tárgyalási időköz lerövidítése tárgyában külön határozatot hoznia. A jogalkotói cél a legalább 3 napos tárgyalási időközzel az volt, hogy az általános 15 napos tárgyalási időközre vonatkozó szabálytól eltérő, speciális szabályt rögzítve egyértelmű legyen, hogy a feleknek az általánoshoz képest jelentősen rövidebb tárgyalási időközzel kell számolni. Ennek a törvényi minimuma a 3 nap, ami egyúttal garantálja az alperes számára azt a minimális felkészülési időt, amely szükséges ahhoz, hogy az első perfelvételi tárgyaláson nyilatkozatot tudjon tenni. [5] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy ha szükség is lenne a tárgyalási időköz külön végzéssel történő megállapítására és lerövidítésére, ennek elmaradása – a 3 napos tárgyalási időköz megléte esetén – nem az ügy érdemére kiható lényeges eljárási szabálysértésként lenne értékelhető. Az alperes fellebbezésében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy egy garanciális eljárási szabály megsértése miatt védekezésének ismerete hiányában hozott ítéletet az elsőfokú bíróság. Az alperes nem volt elzárva attól, hogy írásbeli ellenkérelmet nyújtson be, vagy hogy az első perfelvételi tárgyaláson megjelenjen. Mindezek elmulasztása alperesi érdekkörbe tartozik, a bíróság részéről hatályon kívül helyezésre okot adó eljárásjogi szabálysértésként nem értékelhető. Kiemelte, hogy a tárgyalási időközt nem a bíróság, hanem a jogszabályi rendelkezés rövidíti le. [6] Az alperes fellebbezése nem alapos. [7] Az ítélőtábla a Pp. 370. §
(1)bekezdése és Pp. 371. §
(1)bekezdése korlátai között kizárólag abban a vonatkozásban bírálta felül az elsőfokú ítéletet, hogy az alperes fellebbezésében megjelölt eljárási szabálysértés fennáll-e, s ha igen, megalapozza-e a Pp.
- §-a alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését. [8] A Pp.
- §-a értelmében a Pp. általános szabályai [ideértve a tárgyalási időközre vonatkozó általános szabályként a Pp.
- §
(2)bekezdését is] a Pp. XXXVIII. fejezetébe tartozó perekben, az e fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazandóak. A jogalkotó eltérően határozta meg az általános szabályok szerint zajló eljárásra irányadó Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.168/2024/6 4 tárgyalási időköz minimumát és a különleges eljárásnak minősülő sajtó-helyreigazítás iránt indított perben irányadó tárgyalási időköz minimumát. Erre figyelemmel a sajtóperben az általános szabályok szerinti 15 napos általános tárgyalási időköz [Pp. 189. §
(2)bekezdés] a Pp. 497. §
(1)bekezdése speciális rendelkezése folytán - a Pp. 494.§-ára is figyelemmel - nem irányadó, így nincs sem szükség, sem lehetőség a tárgyalási időköz bíróság által történő meghatározására (lerövidítésére). A sajtóperekre előírt legalább 3 napos tárgyalási időköz követelménye [Pp. 497. §
(1)bekezdés] pedig mind az eredeti időpontra, mind a halasztásnál kitűzött időpontra – az alperes által sem vitatottan – teljesült. [9] A Pp.
- §-a alapján a sajtó-helyreigazítás iránt indított perben is alkalmazandó Pp.
- §-a értelmében, ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét nem érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Eljárási szabálysértés hiányában az alperes fellebbezése alaptalannak bizonyult, ezért az ítélőtábla a hivatkozottak szerint járt el. [10] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(5)bekezdése alapján a saját másodfokú perköltségét maga viseli. Miután az alperesi sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, az ítélőtábla a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a szerkesztői felelősséget viselő jogi személy kiadót kötelezte a felperes ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége és a Pp. 102. §
(1)bekezdése alkalmazásával a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére. A felperest megillető ügyvédi munkadíj mértékét a keresetlevél F/
- alatti mellékleteként csatolt nyilatkozat és a felperes által felszámított munkaóra alapján határozta meg. Győr,
- november
- Dr.Szalay Róbert s.k. a tanács elnöke Dr.Mészáros Zsolt s.k. előadó bíró Dr.Konarik Attila s.k. bíró