Bf.175/2022/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettének törvényi tényállási elemeit. Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 6.Bf.175/202/

1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapesten
2. október
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A befolyással üzérkedés bűntette miatt Terhelt1 vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
4. április
5. napján kihirdetett 214.B.83/2021/
6. számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
7. április
8. napján kihirdetett 214.B.83/2021/
9. számú ítéletében Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki befolyással üzérkedés bűntettében [Btk.
10. §

(1)bekezdés], ezért őt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. A 150.000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. Megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztésből – annak végrehajtása esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon, de legkevesebb három hónap kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a vádlottat 92.360 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélettel szemben a tárgyaláson jelenlévő ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette. [3] Az ügyész előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását. Ebben kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogi minősítése megfelelő, azonban a vádlottal szemben kiszabott büntetés eltúlzottan enyhe, nem felel meg a Btk. szerinti büntetési céloknak, különösen a speciális prevenció körében. Rámutatott, hogy a törvényszék helyesen értékelte a vádlott terhére a büntetett előéletét és a korrupciós bűntettek elszaporodottságát, Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.175/2022/7/III 2 míg javára a betegségét, az időmúlást, azt, hogy kiskorú gyermek eltartásához járul hozzá, és hogy kisebb mértékben gyengeelméjű. Álláspontja szerint az időmúlást kisebb nyomatékkal kell figyelembe venni, mivel az elévülési időhöz még távoli időmúlás következett be. Ugyanakkor – bár az erkölcsi bizonyítványban már nem szerepel, de – a Ráckevei Járásbíróság által kiszabott közérdekű munka büntetést a büntetett előélet vizsgálatakor figyelembe kell venni, mivel a jogerős elítélés 2016. február 25. napja, a jelen ügy alapjául szolgáló cselekmény elkövetése pedig 2018-2019, amely időszakban a vádlott még nem mentesült az előbbi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Érvelt azzal, hogy mivel a vádlott többször volt büntetve, a vele szemben korábban csalás bűntette és más bűncselekmények miatt kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés nem bírt visszatartó erővel, így a végrehajtandó szabadságvesztés indokolt. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.357/2022/3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést módosítással, a szabadságvesztés tartamának és a felfüggesztés próbaidejének felemelése érdekében tartotta fenn. Utalt rá, hogy az elsőfokú ítélet felülbírálata a Be. 590. §

(3)bekezdés szerint korlátozott. Álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok megtartásával teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, ezek alapján megfelelően rögzítette a történeti tényállást és helyesen következtetett a vádlott bűnösségére. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság megfelelően minősítette a vádlott cselekményét és indokolási kötelezettségét teljesítette, a vádlott javára és terhére értékelendő bűnösségi körülményeket számba vette és értékelte, ugyanakkor a szabadságvesztés büntetés mértékét indokolatlanul enyhe, a törvényi minimumot csekély mértékben meghaladó tartamban szabta ki, amely nem tükrözi az elbírált cselekmény tárgyi súlyát és a kriminológiai értelemben bűnismétlő vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség magasabb fokát. A főügyészség a próbaidő tartamát sem tartotta alkalmasnak a Btk. 79. §-ban írt büntetési célok, különösen a speciálprevenció elérésére, álláspontja szerint annak meghatározása a törvényi maximumban szükséges. Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit a főügyészség törvényesnek ítélte. Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki felemelt tartamú, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést, a próbaidőt pedig ugyancsak hosszabb időtartamban állapítsa meg. [5] A másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helyben hagyását, egyben az ügyészségi indítvány elutasítását, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a vádlottnak a farkastorok miatt rossz a beszédkészsége, megromlott az egészségi állapota. [6] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú tanács által megállapított tényállásra alapította. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.175/2022/7/III 3 [7] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [8] A Fővárosi Ítélőtábla a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat nagyrészt betartotta, és nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. Az érdekeltek eljárási szabálysértésre egyébként nem hivatkoztak. A törvényszék törvényesen járt el, amikor az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Ugyanakkor megsértette a Be. 499. §

(2)bekezdésében előírtakat, amikor a vádiratnak a vádlott részére történt kézbesítésétől számított három hónapon túl tartott előkészítő ülést. Ezen eljárási szabálysértés azonban az ügy érdemére kihatással nem volt. Az elsőfokú bíróság a folytatólagos előkészítő ülésen a Be.

1. § a) pontja alapján törvényesen tért át tárgyalásra, ezt követően a tárgyalásra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta, a vádlottat és a tanút a törvényes figyelmeztetéseket alkalmazva megfelelően kioktatta. [9] Az ítélőtábla megjegyzi, hogy az elsőfokú ítélet szerkesztése – a sorszámozott bekezdések hiányában – nem felel meg a bíróságok egységes iratkezelési szabályzatáról szóló 17/
2. (XII.23.) OBH utasítás (Beisz.) 27/A. §

(13)bekezdésének. Ezen ügyviteli szabálysértés azonban az eljárás lefolytatására nem volt hatással. [10] Az elsőfokú bíróság a vádirattal egyezően az ítélet

1. oldal utolsó bekezdésétől a
2. oldal ötödik bekezdéséig terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. A törvényszék a váddal egyezően, törvényesen minősítette a vádlott korrupciós cselekményét. A vádlottal azzal a magatartásával, hogy arra hivatkozva, hogy a NAV állományába tartozó ismerősén keresztül tanú1nak, valamint tanú1 cégének, a Kft. neve Kft.-nek az adótartozását töröltetni tudja, 15.000.000 forint jogtalan előnyt kért, megvalósította a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettének törvényi tényállási elemeit. [11] alapos. Az ügyésznek a büntetés súlyosítása érdekében előterjesztett fellebbezése nem [12] A Btk.

1. §-a szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A Btk.
2. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a büntetést a törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.175/2022/7/III 4 [13] A törvényszék a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete 4. oldalának 2-3. bekezdésében helyesen tárta fel és értékelte. A Btk. 80. §

(2)bekezdése szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele (3 év). A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a korábban írtak szerinti középmértéktől eltérő mértékben, a cselekmény tárgyi súlyára, a vádlott alanyi bűnösségének fokára és az enyhítő körülmények nyomatékára figyelemmel a vádlottat – helyesen utalva még a Btk. 33. §

(1)bekezdés a) pontjára, a Btk.

1. §-ára és a Btk.
2. §-ára is – 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. [14] A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását a Btk.
3. §

(1)bekezdése alapján törvényesen függesztette fel, mert - különösen a vádlott személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A Btk. 85. §

(2)bekezdésére figyelemmel a próbaidő tartama ugyancsak törvényesen, a kiszabott szabadságvesztéssel arányos mértékben került megállapításra. [15] A vádlott ugyan volt büntetve, de a cselekmény tárgyi súlyára és az elkövetés időpontjára figyelemmel a fellebbviteli bíróság a büntetés megváltoztatását nem tartotta indokoltnak. A bírói gyakorlat alapján az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés kis mértékű módosításának nincs helye. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy osztja az elsőfokú bíróság ítélete 2. oldalának 3. bekezdésében foglaltakat, a Ráckevei Járásbíróság 2014. március 31. napján kelt és 2016. február 25. napján jogerőre emelkedett 10.B.242/2012/35. számú ítéletével kiszabott 300 óra közérdekű munka végrehajthatósága a Bv. tv. 28. §

(2)bekezdése alapján elévült, a vádlott

1. február
2. napján mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól ezen ítélet vonatkozásában. [16] Az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát a Btk.
3. §

(2)bekezdés a) pontja, végrehajtás esetére a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a Btk. 38. §

(1)bekezdés és a

(2)bekezdés a) pontja alapján törvényesen határozta meg. [17] A törvényszék a jogtalan haszonszerzésre törekvő célzatra tekintettel a Btk. 50. §

(1)-

(3)bekezdésére alapítottan törvényesen szabott ki pénzbüntetést a vádlottal szemben. A pénzbüntetés napi tételszáma igazodik a vádlott által elkövetett cselekmény tárgyi súlyához, a napi tételhez a törvényi minimumban rendelt összeg pedig az alkalmi munkákból élő vádlott anyagi teherbíró képességéhez, így az méltányos. [18] A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék által kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és a pénzbüntetés együttesen megfelelően szolgálja a Btk. 79. §-ában írt büntetési célok elérését, ezért a súlyosításra Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.175/2022/7/III 5 irányuló ügyészségi fellebbezés nem vezethetett eredményre, és annak enyhítésére sem látott törvényes lehetőséget. [19] Az elsőfokú bíróság okszerűen tekintett el a Btk. 102. §

(1)bekezdésében foglaltak alkalmazásától, a vádlott előzetes bírósági mentesítéséről, mert arra a vádlott érdemtelen. [20] Az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viselésére a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján törvényesen kötelezte a vádlottat. [21] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [22] A Fővárosi Ítélőtábla végzése a Be. 605. §

(1)és

(4)bekezdésén alapul. Budapest,

1. október
2. Dr. Török Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Szabó Éva s.k. Dr. Belovai Henriette s.k. előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 214.B.83/2021/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 6.Bf.175/2022/
4. számú végzése folytán
5. október
6. napján jogerőre emelkedett és – a szabadságvesztés kivételével – végrehajtható. Budapest,
7. október
8. Dr. Török Zsolt s.k. Fővárosi Ítélőtábla 6B.Bf.175/2022/7/III 6 a tanács elnöke