A határozat elvi tartalma: A kifogás elkésettsége miatt az eljárás megalapozott megszüntetése. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.III.30.505/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 A felszámoló: felszámoló1.; felszámolóbiztos: M. E. Zs.) A felszámoló jogi képviselője: a Miskolci
- sz. Ügyvédi Iroda cím1 A kifogást előterjesztő hitelező: hitelező1 A kifogást előterjesztő hitelező jogi képviselője: Dr. Szlávik Niké ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kifogást előterjesztő hitelező Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 11.Fpkhf.43.688/2022/
- számú végzés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Fpkh.306/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kötelezi a kifogást előterjesztő hitelezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a felszámolónak 25.400 (huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság az adós felszámolását
- július 19-én benyújtott kérelem alapján
- február 21-i kezdő időponttal rendelte el. [2] A kifogásoló a ... Önkormányzati Hivatallal (a továbbiakban: engedményező) megkötött engedményezési szerződés folytán
- augusztus 13-ától az engedményező jogutódjaként vált az adós hitelezőjévé. A kifogás, felszámoló ellenkérelme [3] A hitelező
- október 27-én a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(1)bekezdés alapján kifogást terjesztett elő a felszámoló intézkedése ellen. Kérte a felszámoló kötelezését az O. Bank Nyrt. Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 3
- július 21-ei hitelezői igénye és egyúttal a jogutódok (a továbbiakban: zálogjogosultak) besorolásának felülvizsgálatára, annak megállapításával, hogy az adósnak mint zálogkötelezettnek nem pénzfizetési kötelezettsége áll fenn a zálogjogosultakkal szemben, hanem kizárólag a cím3 helyrajzi szám alatt felvett ingatlannal felel. A zálogjogosultakat csak abban az esetben illeti meg a zálogtárgyból, illetőleg az értékesítésből befolyt vételárból más követeléseket megelőző sorrendben a kielégítés joga, ha az egyenes adós nemteljesítése miatt a zálogjogosultak kielégítési joga megnyílik és erről bírósági határozattal is rendelkeznek. Előadta, hogy
- szeptember 26-án felhívta a felszámolót a jogszabálysértés orvoslására, aki azonban
- október 1-ei nyilatkozatával elutasította a kérelmét. A felszámoló nyilatkozatát a kifogásoló
- október 11-én vette át, ezért a tudomásszerzését, kifogásolási határidő kezdő időpontját is ez utóbbi naptól kell számítani. Álláspontja szerint a felszámoló jogszabálysértő folyamatos magatartásának megszűnéséig bármikor előterjeszthette a besorolást érintő kifogását. [4] A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kifogásoló elmulasztotta a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidőt, így a kifogás elkésett. A kifogásoló hitelező jogelődje
- május 3-án nyújtott be hitelezői igényt. A felszámolási eljárásban több közbenső mérleg készült, amelyben a kifogásoló által sérelmezett követeléseket és azok besorolását is feltüntették. Ha a jogelőd a jogszabályi határidőben nem élt kifogással, ez a jogosultság az engedményest már nem illeti meg. A jogelőd 10 évig nem kifogásolta az érintett követelések besorolását, így azt már a jogutód sem teheti meg. A kifogást érdemben is megalapozatlannak tartotta. Az első- és a másodfokú határozat [5] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- § a) pontja alapján – utalva a
- §
(1)bekezdés h) pontjára – megszüntette. [6] Határozatának indokolásában idézte a Cstv. 51. §
(1)bekezdést. A felszámolási eljárás adatai alapján megállapította, hogy a kifogást benyújtó hitelező már
- november 15-én, az eljárás során benyújtott egyezségkötés iránti kérelem előterjesztésekor ismerte a zálogjogosultak javára nyilvántartásba vett hitelezői igények összegét és jogalapját, azonban a felszámoló intézkedését nem kifogásolta, a hitelezők követelését nem sérelmezte. Mindezekre tekintettel a kifogásoló
- október 27-én a 15 napos törvényi határidőn túl, elkésetten nyújtotta be a kifogást. [7] A kifogásoló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolása szerint elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a Cstv.
- §
(1)bekezdése alapján a kifogás elkésett. [8] Rögzítette, hogy a kifogásoló fellebbezésében arra hivatkozott, hogy
- augusztus
- előtt nem volt abban a helyzetben, hogy a felszámolási eljárásban a felszámoló egyes intézkedéseit áttekintse, ezért a Cstv.
- §
(1)bekezdés alkalmazásával a felszámoló
- október 11-én közölt nyilatkozatához képest határidőben indította meg az eljárást. Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 4 [9] A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy a kifogásoló figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a már évek óta hitelezőként nyilvántartott engedményező jogutódjaként lépett be
- augusztus 13-án a felszámolási eljárásba. A Cstv.
- §
(7)bekezdés értelmében a felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a jogutód belépésével egyrészt megszerzi az anyagi jogviszonyból eredő jogosultságokat, másrészt az eljárásban betöltött pozíciót illetően a jogelőddel azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Ebből következően a felszámolási eljárásban az engedményezésből és a hitelezői pozíciót érintő jogutódlásból nem keletkeznek többletjogosultságok, a jogutódnak az eljárásba történő belépése nem teremt ténybeli alapot arra, hogy a meghozott intézkedésekkel és elbírált kérdésekkel kapcsolatban a jogelőddel szemben már lejárt határidőn túl újabb eljárásokat indítson. Emellett minden alapot nélkülöz a kifogásolónak az a hivatkozása, hogy az esetleges jogszabálysértés folyamatossága akadályozná a kifogásra irányadó törvényi határidő megnyílását. A hitelezői igények nyilvántartásba vétele a felszámoló egyszeri magatartásával megvalósuló, időben egyértelműen behatárolható az intézkedése, így a tudomásszerzés időpontját ennek közlése határozza meg. [10] A másodfokú bíróság a felszámolási eljárás adatai alapján megállapította, hogy a korábbi felszámoló 2018. május 10-én benyújtotta az elsőfokú bírósághoz az adós I. számú közbenső mérlegét. Ennek melléklete tartalmazta a hitelezői nyilvántartást, amelyben hitelezőként a 2021-ben is irányadó besorolással feltüntette a kifogásoló jogelődjét mint a 2013. január 1-vel alakult ... Önkormányzati Hivatal szervezeti jogelődjét és a zálogjogosultakat is. A Cstv. 50. §
(1)bekezdés alapján a közbenső mérleget és annak mellékleteit a hitelezőkkel is közölni kell, ezért kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kifogásoló jogelődje a kifogással érintett hitelezői besorolást tartalmazó felszámolói intézkedésről már 2018-ban tudomást szerzett. [11] A kifejtett indokok alapján a zálogjogosultak besorolásával kapcsolatos felszámolói intézkedéssel szembeni kifogásnak a Cstv. 51. §
(1)bekezdésében szabályozott határideje a jogelőddel szemben legkorábban már 2018-ban megnyílt, így a kifogásoló
- október 26án benyújtott kifogása elkésett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A kifogást előterjesztő hitelező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzésnek az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára és kifogása érdemi elbírálására történő utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős végzés sérti a Cstv.
- §
(1)bekezdését, továbbá a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseit. [13] Arra hivatkozott, hogy a Cstv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott határidő eljárásjogi határidőnek minősül, amelynek elmulasztása igazolási kérelemmel orvosolható. Álláspontja szerint a konkrét esetben a felszámoló folyamatos jogszabálysértő magatartásának Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 5 megszűnéséig terjeszthette elő a besorolást érintő kifogását. Ezért nem lehet a kérelme elkésett, azt az eljárt bíróságoknak érdemben el kellett volna bírálniuk. [14] Kifejtette azt is, hogy a jelen eljárásra álláspontja szerint a Pp. rendelkezéseit kellett volna alkalmazni, ezért az eljárt bíróságok a Cstv. 6. §
(3)bekezdése alapján tévesen alkalmazták a régi Pp. rendelkezéseit, ami az eljárás érdemre kiható jogszabálysértést valósított meg. [15] A felszámoló felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [16] A Kúria a jogerős végzést a Cstv. 6. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó régi Pp. 275. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [17] Előrebocsátja, hogy a hitelező felülvizsgálati kérelmében tévesen jelölte meg megsértett jogszabályhelyként a Pp. rendelkezéseit, mert az adott eljárásban – ahogyan azt az ügyben eljárt mindkét fokú bíróság helyesen rögzítette – a régi Pp. szabályainak a megfelelő alkalmazásával kellett eljárni. A kifogás elbírálására irányuló eljárás, noha ügyviteli okokból önálló ügyszám alatt folyik, az egységes felszámolási eljárás része, amely eljárás kezdő időpontjának az adós fizetésképtelensége megállapítása és felszámolásának elrendelése iránti kérelem benyújtásának napja minősül. Ez jelen esetben
- július
- napja volt, ezért az eljárásban a Pp. nem alkalmazható. [18] A felülvizsgálati eljárásban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy helytállóan állapította-e meg a jogerős végzés, hogy a kifogás elkésett. [19] Ezzel kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy a hitelező felülvizsgálati kérelmében nem tette vitássá, hogy a jogelődje mikor értesült a kifogásolási eljárással érintett hitelező besorolásáról, azaz az ezzel kapcsolatos felszámolói intézkedésről. Nem vitatta azt sem, hogy a jogutódlás önmagában nem nyithatja meg újra a jogelődje vonatkozásában egyszer már eltelt határidőt. [20] A jogerős végzésben megállapított ezen tények alapján pedig a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezés, azaz a Cstv.
- §
(1)bekezdése megsértése nélkül, helyesen jutottak az eljárt bíróságok arra a következtetésre, hogy a kifogás elkésett. [21] A hitelező ezzel kapcsolatos téves felülvizsgálati érvelésével szemben a Kúria hangsúlyozza, hogy valamely másik hitelező igényének nyilvántartásba vételével és besorolásával kapcsolatos felszámolói intézkedés egymozzanatú, nem pedig folyamatos aktus, még akkor is, ha a kifogásoló megítélése szerint az intézkedés jogszabálysértő volt és az ezzel előidézett jogsértő helyzet még nem szűnt meg. A kifogás előterjesztésére nyitva álló Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 6 határidőt ezért a Cstv. 51. §
(1)bekezdésének egyértelmű rendelkezése értelmében – az eljárt bíróságok helyes álláspontjának megfelelően – a sérelmezett intézkedésről való tudomásszerzéstől kellett számítani. A Kúria ettől függetlenül rámutat, hogy a kifogás előterjesztésének törvényi határidejét az egységes bírói gyakorlat szerint (Gfv.VII.30.364/2012/6., Gfv.VII.30.011/2021/3.) a felszámoló folyamatosan fennálló mulasztása esetén is a mulasztásról való tudomásszerzéstől kell számítani, vagyis a kifogás nem a mulasztás teljes időtartama alatt terjeszthető elő. Az a körülmény, hogy a mulasztás esetlegesen e határidő elteltét követően is folyamatosan fennáll, a kifogás előterjesztésének határidejét (lehetőségét) ismételten nem nyitja meg. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős végzést a régi Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A határozat alapjául szolgáló jogszabályok és joggyakorlat [23] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (régi Pp.)
- § a) pont. A határozat elvi tartalma [24] A kifogás elkésettsége miatt az eljárás megalapozott megszüntetése. Záró rész [25] A kifogásoló hitelező felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a régi Pp.
- §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felszámoló felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült áfával növel összegben felszámított ügyvédi munkadíjból áll. Ennek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)-
(6)bekezdése alapján a kifejtett jogi képviseleti tevékenységgel arányosan állapította meg. [26] A végzés ellen a felülvizsgálatot a régi Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [27] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát. Budapest,
- szeptember
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró Kúria III.Gfv.30.505/2022/6 A kiadmány hiteléül: 7