← Magyarország

Bfv.734/2020/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A törvénysértő minősítés nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem csak abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. Az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott 6 év szabadságvesztés pedig törvénysértőnek nem tekinthető. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.734/2020/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terheltek: I. rendű Első fok: Győri Járásbíróság, B.246/2019/12., ítélet, előkészítő ülés,
  4. június 27., jogerő:
  5. december
  6. Az indítvány előterjesztője: Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt terhére Kúria 3.Bfv.734/2020/9 2 Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.246/2019/
  7. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Győri Járásbíróság a
  8. június
  9. napján előkészítő ülésen meghozott és kihirdetett B.246/2019/
  10. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli rablás bűntettében [Btk.
  11. §

(1)bekezdés a) pont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és
  3. bc)alpont], 4 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és
  3. bc)alpont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. Ezért őt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 6 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a feltételes szabadság megszüntetéséről, a bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költségről. [2] A védelmi fellebbezés visszavonására tekintettel az elsőfokú ítélet az I. rendű terhelt tekintetében 2019. december 4-én emelkedett jogerőre. II. [3] A jogerős határozat ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.261/2020/1. számú átiratában terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozva. A Legfőbb Ügyészség BF.627/2020/3. számú nyilatkozatában fenntartotta a felülvizsgálati indítványt. Kúria 3.Bfv.734/2020/9 3 [4] Az indítvány szerint a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése folytán törvénysértő büntetést szabott ki. [5] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás tartalmazza, hogy a 80. életévét már betöltött és mozgásszervi panaszokkal küzdő 1. számú sértett (5. tényállási pont) és a 69 éves és szintén mozgásszervi betegségben szenvedő 2. számú sértett (8. tényállási pont) a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy. Az eljárt bíróság ennek ellenére ezen két sértett sérelmére elkövetett bűncselekményeket egy rendbeli, a Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő rablás bűntettének és egy rendbeli, a Btk. 370. §
(1)bekezdésbe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és
  3. bc)alpont szerint minősülő lopás vétségének minősítette. [6] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt cselkeményei az irányadó tényállás alapján egy rendbeli, a Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pontba ütköző és a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősülő, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntettét (5. tényállási pont) és egy rendbeli, a Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett kifosztás bűntettét (
  1. tényállási pont) valósítják meg. [7] Kifejtette továbbá, hogy az I. rendű terhelt
  2. tényállási pontban leírt cselekménye helyesen a Btk.
  3. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
  1. bb)alpontjára és
  2. bc)alpontjára figyelemmel a
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint minősül. [8] Mindezekből megállapítható, hogy törvényes minősítés esetén az I. rendű terhelt terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés. A halmazati büntetési tétel felső határa 22 év 6 hónap, annak középmértéke pedig 13 év 9 hónap lenne. Ekként a járásbíróság által kiszabott 6 év szabadságvesztés törvénysértően enyhe büntetés. [9] Mindezek alapján az ügyész a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, egyben az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [10] A védő a felülvizsgálati indítványt elsődlegesen elkésettnek, másodlagosan alaptalannak tartotta. [11] Kifejtette, hogy a Be. 652. §
(3)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A felülvizsgálati indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló eljárásjogi határidő számítása szempontjából tehát nem a jogerőnek, hanem az ügydöntő határozat közlésének van relevanciája. [12] Álláspontja szerint a Be. 455. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítélet közlése az előkészítő ülésen jelenlévőkkel az ítélet kihirdetésével,
  1. június
  2. napján megtörtént. Így jelen ügyben az ügyészség számára a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nyitva álló hat hónapos határidő
  3. december 27-én járt le. Mivel a főügyészség a felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.734/2020/9 4 indítványát
  4. június 3-án terjesztette elő, az a hat hónapos határidő letelte után érkezett a járásbíróságra, azaz elkésett. [13] Mindezek alapján a védő indítványozta, hogy a Kúria az I. rendű terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt mint elkésettet, a Be.
  5. §
(2)bekezdés c) pontja alapján utasítsa el. [14] Továbbá rámutatott a védő az indítványában arra, hogy nincs helye felülvizsgálatnak, ha a terhelt bűnössége nem a jogerős ügydöntő határozatban szereplő, hanem más bűncselekményben állapítható meg, és a törvénysértő minősítés nem eredményezte törvénysértő büntetés kiszabását. [15] Kifejtette, hogy jelen ügyben az előkészítő ülésen az ügyész 6 év börtönbüntetés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha az I. rendű terhelt a bűnösségét a vádirattal egyezően beismeri. Az ügyészség az általa vád tárgyává tett tényállás alapján tette meg mértékes indítványát mérlegelve azt, hogy az I. rendű terhelt beismerése esetén – az adott tényállás mellett – milyen mértékű szabadságvesztés kompenzálja a bűnösség be nem ismerése következtében a bizonyítási eljárás várható elhúzódását. [16] Az I. rendű terhelt a Be. 500. §
(2)bekezdésében írt kioktatás után úgy nyilatkozott, hogy a tárgyaláshoz való jogáról lemond, bűnösségét beismeri. Ezért az elsőfokú bíróság az I. rendű terhelt beismerő nyilatkozatát végzésével elfogadta, majd ítéletet hozott. A bíróság a Be. LXXVI. Fejezete szerinti eljárásban a Be. 565. §
(1)bekezdésére és
(2)bekezdésére figyelemmel nem szabhat ki hátrányosabb büntetést, mint amilyet a vádirat, illetve az ügyésznek a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványa tartalmaz. [17] Rámutatott, hogy az I. rendű terhelt a bűnösség beismerését és a tárgyaláshoz való jogáról történő lemondást annak tudatában tette meg, hogy a vádirati tényállás szerinti cselekmények elkövetése miatt 6 év börtönbüntetés a maximális büntetés, melyet az ügyészség elfogad, és a bíróság kiszabhat vele szemben. [18] Álláspontja szerint az I. rendű terhelttel szemben jogerősen kiszabott 6 év börtönbüntetés az eltérő minősítés szerint is törvényes keretek között került kiszabásra, az megfelel az esetlegesen súlyosabban minősülő bűncselekményekhez tartozó büntetési tételkeretnek és az azt emelő rendelkezéseknek. [19] Mindezek alapján csorbulna a tisztességes eljárás Alaptörvényben deklarált joga, ha a bűnösségét a vádirat szerint beismerő, a tárgyalás jogáról lemondó, a vádirati tényállásban leírt cselekményekben bűnösnek kimondott és az esetlegesen eltérő minősítés törvényes keretein belüli büntetésre ítélt I. rendű terhelttel szemben a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont I. fordulat
  2. ba)alpontjában meghatározott okból kerülne sor a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére. [20] A Legfőbb Ügyészség a BF.627/2020/5. számú átiratában a védő észrevételei kapcsán kifejtette, hogy az elsőfokú határozatot 2019. június 27-én hozta meg a bíróság, és 2019. december 4. napján emelkedett jogerőre, amikor a másodfokú bíróság előtt az I. rendű terhelt Kúria 3.Bfv.734/2020/9 5 és védője visszavonták a fellebbezésüket. A jogerőre emelkedésről az ügyész a másodfokú nyilvános ülésen értesült 2019. december 4-én, vagyis innen számítható a 6 hónapos határidő az I. rendű terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány számára. Ezért a 2020. június 3án a bíróságra érkezett felülvizsgálati indítvány nem késett el. Egyebekben fenntartotta a korábbi nyilatkozatában foglaltakat. [21] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [22] A főügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos. [23] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős (a vádról rendelkező) ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. A Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [24] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. Emiatt az ügyész jogosult a jogerős határozat közlésétől számított hat hónapon belül a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt előterjeszteni [Be. 651. §
(1)bekezdés, Be. 652. §
(3)bekezdés]. [25] A Győri Járásbíróság a
  1. június 27-én kihirdetett B.246/2019/
  2. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli rablás bűntettében [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont], lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és
  3. bc)alpont], 4 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont és
  3. bc)alpont] és kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. Védelmi fellebbezés folytán az ügy felterjesztésre került a Győri Törvényszékhez mint másodfokú bírósághoz. Az iratokból kitűnően a
  1. december
  2. napján megtartott másodfokú nyilvános ülésen jelen volt az ügyész, az I. rendű terhelt és a védő. A nyilvános ülésen az I. rendű terhelt és a védő visszavonták a fellebbezésüket, ezért a másodfokú bíróság végzésben megállapította, hogy az elsőfokú ítélet
  3. december 4-én jogerőre emelkedett. [26] A Be.
  4. §
(3)bekezdése alapján felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. [27] Figyelemmel arra, hogy az ügydöntő határozat
  1. december 4-én emelkedett jogerőre, a jogerős ügydöntő határozat közlésének időpontja nem lehet ettől korábbi időpont. Téves a védő okfejtése, mely szerint a terhelt terhére történő felülvizsgálati indítvány előterjesztésére rendelkezésre álló eljárásjogi határidő számítása szempontjából nem a jogerőnek, hanem az ügydöntő határozat közlésének van relevanciája (vö. 1/
  2. BJE határozat). Kúria 3.Bfv.734/2020/9 6 [28] A törvényi rendelkezés szerint a jogerős ügydöntő határozat közlésétől kell számítani a hat hónapos határidőt. Rámutat a Kúria, hogy az ügydöntő határozat közlése nem azonos a jogerős ügydöntő határozat közlésével. Az ügyészség csak az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően lesz abban a helyzetben, hogy tudomást szerezzen arról, hogy a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványra nyitva álló hat hónapos határidő mikor kezdődik. Ellenkező esetben olyan tényt kellene számonkérni az ügyészségen, amiről nem volt és nem is lehetett tudomása. [29] Jelen ügyben az ügydöntő határozat a
  3. december 4-én megtartott nyilvános ülésen emelkedett jogerőre, melyet a másodfokú bíróság végzésben állapított meg. A nyilvános ülésen jelen lévő ügyésszel a bíróság szóban közölte az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésének tényét, ezért innen kell számítani a hat hónapos határidőt, ami
  4. június 4én végződött. [30] Az iratok alapján megállapítható, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség Bfel.261/2020/
  5. számú felülvizsgálati indítványa
  6. június
  7. napján érkezett a Győri Járásbíróságra. [31] Ekként a felülvizsgálati indítvány joghatályos. [32] A felülvizsgálati eljárásban a Be.
  8. §
(5)bekezdése alapján a Kúria főszabályként a megtámadott határozathoz kötött, azaz csak az indítvánnyal megtámadott részében, és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [33] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [34] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. Felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [35] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [36] Az irányadó tényállás
  1. és
  2. pontja egyértelműen rögzíti a következőket: – az I. rendű terhelt
  3. október 2-án 16.35 óra körül egy sétányon a sértettet hátulról átkarolta, majd mindkét füléből az összesen 96.000 forint értékű arany fülbevalókat kitépte és azokkal elfutott. A sértettnek 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A bűncselekmény Kúria 3.Bfv.734/2020/9 7 elkövetésekor a
  4. életévét már betöltött sértett mozgásszervi panaszaira is figyelemmel a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy (elsőfokú ítélet
  5. oldal utolsó bekezdés). – Az I. rendű terhelt
  6. október 12-én 08.25 óra körül az egy padon ülő sértetthez lépett, megkérdezte tőle, hogy „mennyi az idő”, majd a sértett nyakában lévő, medálos nyakláncot kitépte a sértett nyakából, és a nyakláncon lévő aranyból készült 40.000 forint értékű kereszttel elfutott. A mozgásszervi betegségben szenvedő, 69 éves sértett nehezen mozog, ezért a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy (elsőfokú ítélet
  7. oldal
  8. bekezdés). [37] A jogerős tényállás – mely a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadása folytán teljes egészében megegyezik a vádirati tényállással és minősítéssel – rögzíti, hogy a
  9. életévét már betöltött és mozgásszervi panaszokkal küzdő sértett (elsőfokú ítélet
  10. tényállás), és a 69 éves és szintén mozgásszervi betegségben szenvedő sértett (elsőfokú ítélet
  11. tényállás) a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személyek. Ezt a minősítő körülményt azonban a bíróság – mint ahogy az ügyészség is a vádiratban – figyelmen kívül hagyta az I. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítése során. [38] A Btk.
  12. §
(1)bekezdésébe ütköző rablás bűntette összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon elleni, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. [39] Az irányadó tényállás 5. pontjában szereplő cselekmény tekintetében helytállóan állapította meg bíróság, hogy az I. rendű terhelt megvalósította a rablás bűncselekményét, azonban annak minősítése téves. [40] A Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző és a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősülő a rablás, ha azt az elkövető a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követi el. A tényállás 5. pontjában a bíróság tényként állapította meg, hogy a sértett ilyen személynek minősül. Ennek ellenére az I. rendű terhelt cselekményét a bíróság nem a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősítette. [41] A Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a kifosztás bűntettét követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére, vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz. [42] A tényállás
  1. pontja tekintetében is tényként állapította meg a bíróság, hogy a sértett a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy volt. Ezért tévesen minősítette a bíróság az I. rendű terhelt ezen cselekményét kifosztás bűntette helyett lopás vétségének. Kúria 3.Bfv.734/2020/9 8 [43] Ekként az I. rendű terhelt – váddal egyezően megállapított tényállás szerinti – cselekményeit az
  2. és
  3. tényállási pontok tekintetében a bíróság törvénysértő módon minősítette. [44] Ezen túlmenően, ami a védő észrevételét illetti az előkészítő ülésen tett terhelti beismerő nyilatkozat kapcsán, a következőkre mutat rá a Kúria. [45] Az I. rendű terhelt előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatot, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amit a bíróság a Be.
  4. §
(2)bekezdése alapján elfogadott. A Be. 580. §
(2)bekezdés b) pontja szerint, ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a váddal egyező tényállás és minősítés miatt. [46] Jelen esetben az ügyész a Be. 652. §
(3)bekezdésében foglalt hat hónapos határidőn belül terjesztett elő az I. rendű terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt. [47] A vád ténybelisége a bizonyítás alapja. A vádirati tényállás és az azzal egyező ítéleti tényállás 5. és 8. pontja kétségtelenül a Btk. 365. §
(1)bekezdésbe ütköző és a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősülő rablás bűntettének, és a Btk. 366. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettének felel meg. [48] Így az ítéleti minősítés – független a vád szerinti minősítéstől, ami nem köti a bíróságot – az
  1. és
  2. tényállási pontok tekintetében törvénysértő. [49] Az I. rendű terhelt beismerése a vádra, a vád ténybeliségére vonatkozó. Eszerint a terhére rótt bűncselekményeket a vádirati tényállásban leírt módon követte el. Ha pedig a vádirati tényállás – vád szerinti – minősítése törvénysértő (mint jelen ügyben), az nem teremt, nem teremthet alapot a beismerésre, illetve az ilyen beismerés nem teszi törvényessé a minősítést. Törvény ellenében nem lehet beismerni. Ezért a terhes felülvizsgálati indítvány folytán nincs akadálya annak, hogy a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadását követően az előkészítő ülésen hozott ítéletnek a jogerejét – a váddal egyező, azonban törvénysértő minősítés miatt – a Kúria a felülvizsgálati eljárásban felbontsa. [50] Ugyanakkor a Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [51] A törvénysértő minősítés tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik. [52] Jelen ügyben viszont erről nincs szó. Kúria 3.Bfv.734/2020/9 9 [53] A halmazati büntetést a Btk. 81. §
(2)bekezdés szerint a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Az I. rendű terhelt által elkövetett bűncselekmények közül a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősülő rablás bűntettének a büntetési tétele a legsúlyosabb, 5-10 évig terjedő szabadságvesztés. Így az I. rendű terhelttel szemben kiszabott 6 év szabadságvesztés büntetés nem tekinthető törvénysértő büntetésnek. A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy adott esetben mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Anyagi jogi felülvizsgálat tárgyát a büntetéskiszabási tényezők értékelése sem képezi, így felülvizsgálatban az nem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. IV. [54] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatásra a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [55] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja kizárja. [56] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria 3.Bfv.734/2020/9 BÉ 10

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.