Bf.78/2022/6 – Győri Ítélőtábla

(1)egy nap szabadságvesztésnek 5 (öt) nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] Terhelt1 vádlottat a Győri Törvényszék

1. május
2. napján kihirdetett B.128/2022/
3. számú ítéletében bűnösnek mondta ki kábítószerbirtoklás bűntettében [Btk.
4. §

(1)bekezdés V. fordulat és

(2)bekezdés c) pont], és ezért őt 2 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő büntetésbe történő beszámításáról, a szabadságvesztésből lehetséges feltételes szabadságról, a bűnjelekről. Az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetésére is kötelezte a vádlottat. [2] Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és a védője elsődlegesen enyhítésért, másodlagosan helyebhagyás érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.10/2022/5-I. számú átiratában az elsőfokon eljáró ügyész fellebbezését fenntartotta. Jelezte, hogy a felülbírálat a vádlott és védője fellebbezése folytán korlátozott. Az elsőfokú bíróság vádlott bűnösségére vont következtetése okszerű, a bűncselekmény minősítése törvényes. Kiemelte, hogy az ügyész az előkészítő ülésen tett beismerése esetére – enyhítő szakasz alkalmazásával – 4 év fegyházbüntetést és 4 év közügyektől eltiltást indítványozott, ezzel szemben az elsőfokú bíróság az alsó határhoz közelítő mértékű szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabott ki. Ez a szankció eltúlzottan enyhe, és nem szolgálja a büntetéssel elérni kívánt célt. Az enyhítő körülmények sorából az időmúlást mellőzni kérte, mert a 2020. szeptemberi tetten éréstől eltelt idő jelentősége a bűncselekmény elévülési idejéhez képest elenyésző. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.78/2022/6/II 2 [4] Álláspontja szerint a törvényszék a büntetés kiszabása során teljes egészében az enyhítő körülményekre helyezte a hangsúlyt, azonban túlzásba is esett, amikor azt rögzítette, hogy a vádlott büntetlen előéletére és a mások rábírására elkövetett alkalomszerű bűncselekményre figyelemmel a személyének társadalomra veszélyessége az átlagosnál jóval kisebb fokú. A bűncselekmény tárgyi súlya, a különösen jelentős mennyiségű kábítószerre történt elkövetés ugyanis ezt a megállapítást árnyalja, a vádlottat a rendezett személyi körülményei sem tartották vissza a bűncselekmény elkövetésétől. [5] Rámutatott arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének meghatározásánál a Btk. 38. §

(3)bekezdése szerint különös méltánylást érdemlő körülményként a vádlott tettenérése miatt a beismerés és a megbánás nem értékelhető. A fentiekre tekintettel indítványozta az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás súlyosítását, továbbá a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban kérte megállapítani, a feles kedvezményre vonatkozó rendelkezés helyett a kétharmados kedvezmény alkalmazását is kérte. [6] A védő a fellebbezésének írásbeli indokolásában kiemelte, hogy a vádlott a nyomozás során és a törvényszék előtt együttműködő volt, a vádlott társai ellen folyamatban lévő eljárást tanúvallomásával kívánja segíteni. A vádlott alkalomszerű bűnelkövető volt, aki hozott egy rossz döntést, de ahogy korábban sem, úgy a jövőben sem fog összeütközésbe kerülni a törvénnyel. Az ügyben sem ötletgazda, sem kezdeményező nem volt egyszerűen sodródott az eseményekkel. A feles kedvezmény lehetőséget ad a vádlott számára arra, hogy mielőbb rendezni tudja a rendezett életét. [7] A nyilvános ülésen mind az ügyész, mind a védő fenntartotta a fellebbezését és az átiratban foglalt indítványát, továbbá a fellebbezés írásbeli indokolásában előadottakat. [8] Az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában a vádlott kiemelte, hogy egyszeri hiba volt, becsületes ember volt. Mindig a jóra nevelte a gyermekeit, akik most látták ezt a nagyon csúnya botlást. Ahogy tudott munkába állt, építőiparban dolgozik, korábban is ott dolgozott, szakmunkákat bíznak rá. Szeretne elvégezni egy tanfolyamot. [9] A bejelentett fellebbezés tartalmára és Be. 580. §

(2)bekezdésében rögzített felülbírálati korlátra figyelemmel, az ítélőtábla a törvényszék ítéletének felülbírálata során a Be. 591. §

(2)bekezdése és Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdései szerint járt el, melynek eredményeképpen a vádlott és védő fellebbezése nem, míg az ügyész fellebbezése és a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványa részben megalapozott. [10] A korlátozott felülbírálat keretében az ítélőtábla vizsgálta a fellebbezéssel sérelmezett büntetőjogi joghátrányt, az elsőfokú bírósági eljárást, az abszolút és relatív hatályon kívül helyezési okokat. Hivatalból vizsgálta emellett az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ugyanakkor - a fellebbezés terjedelme és a Be. 580. §

(2)bekezdésében írt korlátaira tekintettel - nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a bűnösség megállapítására és a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést, határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra, bűnösség és minősítés körében tett döntésre alapította. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.78/2022/6/II 3 [11] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság eljárásában nem észlelt olyan Be. 607. §

(1)bekezdésben és a Be. 608. §

(1)bekezdésben rögzített hibát, hiányosságot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezhette volna, és mely a felülbírálatot gátolta volna. [12] A jogi indokolást csupán az alábbiakkal egészíti ki az ítélőtábla. A kábítószerben lévő kokain bázis mennyisége 576 g, ami a jelentős mennyiség felső határának 1440 %-a, vagyis a különösen jelentős mennyiség alsó határának 144 %-a. [13] Túlnyomó részt helyesen vette számba és értékelte az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket is. Az ítélőtábla megítélése szerint a büntetéskiszabási szempontok közül a 2 éves időmúlás nem jelentős, főként a cselekmény elévülési idejéhez képest, ezért azt az ítélőtábla az enyhítő körülmények sorából mellőzte. [14] A bűncselekmény tárgyi súlya, a különösen jelentős mennyiségű kábítószerre történt elkövetés miatt és az állandóan követett bírósági gyakorlatnak megfelelően a szabadságvesztés tartalmának – az ügyészi mértékes indítványhoz közeli tartamban történő felemelése indokolt. Az így kiszabott büntetés tettarányos és a büntetési célok elérésére is alkalmas. [15] Az ítélőtábla egyetértett azzal a főügyészségi állásponttal, hogy a cselekmény társadalomra veszélyességét a végrehajtási fokozatnak tükröznie kell. Ezért az ítélőtábla az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazását nem látta indokoltnak, a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára figyelemmel fegyházra változtatta meg. [16] Az ítélőtábla megítélése szerint helytállóan rendelkezett az elsőfokú bíróság a Btk. 38. §

(3)bekezdése alapján a feles kedvezményről. Az e körben rögzített indokokkal az ítélőtábla egyetértett, az újrakezdés esélyét a tettét megbánó vádlottnak meg kell adni. [17] A mellékbüntetésben és a járulékos kérdésekben is helyesen döntött a törvényszék azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának megváltoztatása miatt is szükségessé vált a beszámításra vonatkozó rendelkezés módosítása. Az ítélőtábla a beszámítási kulcs meghatározását a Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pont első fordulat alapján pótolta. [18] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdés alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdés értelmében helybenhagyta. Győr,

1. december
2. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke dr. Élő András sk. előadó bíró dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. bíró Győri Ítélőtábla III/P.Bf.78/2022/6/II 4 A Győri Törvényszék
3. május
4. napján kihirdetett B.128/2022/
5. szám alatti ítélete a másodfokú bíróság ítéletében foglalt változtatással
6. december
7. napján jogerős. dr. Péntek László sk. a tanács elnöke