Debreceni Ítélőtábla Bf.I.812/2024/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- március
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék
- november
- napján kihirdetett 13.B.22/2023/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az Egri Törvényszék a rendelkező részben írt ügydöntő határozatában Terhelt1 vádlottat költségvetési csalás bűntette [a Büntető Törvénykönyvről szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
- §) és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont] miatt halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre és 3 év gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggesztette, megállapítva, hogy a büntetést a végrehajtás elrendelése esetén börtönben kell végrehajtani, továbbá rögzítve, hogy a szabadságvesztésből a végrehajtás elrendelésekor legkorábban a kétharmad rész kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a vádlottat 29 660 Ft bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen a kihirdetését követően nyomban az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére a büntetés súlyosítása érdekében (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). Indokai szerint a bűncselekmény tárgyi súlyára is tekintettel nem álltak fenn a büntetés enyhítésének és a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének törvényi előfeltételei, az elbírált bűntett szigorúbb megítélést igényel, arra is tekintettel, hogy az időmúlás a hasonló jellegű ügyekhez mérten nem jelentős, másfelől súlyosító körülményként értékelni kell az Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.812/2024/8/I 2 adott vármegyében a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodott voltát is (Heves Vármegyei Főügyészség B.194/2020/46.). [3] A vádlott és a védő tudomásul vették a határozatot (
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal). [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.438/2024/
- számú átiratában az ügyészségi fellebbezést és indokait fenntartva tanácsülésen történő elbírálás mellett az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására, a szabadságvesztés tartamának felemelésére, a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésére és közügyektől eltiltás kiszabására, egyéb részekben helybenhagyására tett indítványt. [5] Az ítélőtábla az ügyészségi perorvoslatot a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(2)bekezdése értelmében az ügyészségi indítvánnyal egyetértve a törvényi feltételek maradéktalan teljesülése folytán tanácsülésen bírálta el. [6] A fellebbezés nem alapos. [7] Figyelemmel arra, hogy az ügyészség a perorvoslatot kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján jelentette be, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül a Be. 590. §
(3)bekezdése szerint. [8] A Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, ha a vádlottat fel kell menteni vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezésre [Be. 590. §
(5)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontok –
- c)pont,
(5a)bekezdés]. Értelemszerűen a mértékes fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban foglaltak jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen túl a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezést is. [9] A Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében ugyanakkor a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta, és nem is vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mivel a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be. Ebben az esetben az első fokon megállapított tényállás rögzül, azaz a tényálláshoz kötöttség teljes. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.812/2024/8/I 3 [10] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a perjogi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be. 608. §
(1)bekezdés a-h) pont], sem olyan relatív eljárási hibát [Be. 609. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a-d) pont], ami az érdemi felülbírálatot kizárta volna. [11] Az elsőfokú bíróság – büntethetőségi akadály hiányában – törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére. Nem volt észlelhető olyan körülmény, amely a terhelt felmentését vagy az eljárás megszüntetését tette volna szükségessé. [12] A vádlott a cselekményeinek minősítése is törvényes, a költségvetést károsító bűncselekmény az ítéletben írtak szerint a közbizalmat sértő bűncselekményekkel valódi bűnhalmazatot alkot. [13] A büntetés kiszabásakor irányadó bűnösségi körülményeket a törvényszék döntően helyesen feltárta és a vádlottal szemben az enyhítő és súlyosító tényezőket a nyomatékuknak megfelelően értékelve a büntetési célok elérésére alkalmas, a büntetés kiszabási elvekkel összhangban álló és megfelelő tartalmú szabadságvesztés büntetést szabott ki, amelynek súlyosítására az ítélőtábla nem látott törvényes lehetőséget. A büntetlen, megromlott egészségi állapotú és korábban személyes családi tragédiát is átélő vádlottnál alkalmazott büntetés tettarányos, kifejezi az elbírált bűncselekmény tárgyi súlyát és az elkövető társadalomra veszélyességét is. Ezen okok miatt nem kifogásolható és nem igényel változtatást a büntetés egyfokú enyhítésével kiszabott és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés (ún. feltételes elítélés) és annak tartamához igazodó, szintén indokoltan alkalmazott foglalkozás eltiltás. A bűnösségi körülmények kapcsán viszont megjegyzendő, hogy a költségvetést károsító bűncselekmények számának növekedése az érintett időszakban valóban súlyosító tényező, ellentétben az indokolás [18] bekezdésében foglaltakkal és e körben osztva az ügyészség érveit. A másodfokú bíróság előtt hivatalból ismert, hogy az Egri Törvényszéken az utóbbi években igen nagyszámú terhelt ellen folyt hasonló bűncselekmények miatt büntetőeljárás, melyek száma az ügyek – egyébként az elintézést rendkívül megnehezítő – nyomozási egyesítése folytán ugyan nem kirívó, de ez közömbös is az adott bűncselekmények számát érintően. Az időmúlás viszont valóban enyhítőként értékelendő. [14] Az ítélet kitért az előzetes mentesítés kérdésére is és kifogástalan indokokkal mellőzte azt. [15] A törvénynek megfelelnek a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a végrehajtás elrendelése esetén a feltételes szabadságra bocsáthatóságra és a bűnügyi költség viselésére – az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező – rendelkezések is. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.812/2024/8/I 4 [16] A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a fellebbezés alaptalansága miatt a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján – helyes indokainál is fogva – helybenhagyta. [17] Ellentétes döntés hiányában a másodfokú végzés ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek. Debrecen,
- március
- Dr. Háger Tamás a tanács elnöke, Dr. Bakó József előadó bíró, Dr. Diószegi Attila bíró Záradék: Az Egri Törvényszék 13.B.22/2023/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.812/2024/
- számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- március
- Dr. Háger Tamás sk. a tanács elnöke