Bhar.55/2022/11 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő szexuális kényszerítés bűntettében, 2 rendbeli, a Btk. 212/A. §

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő kapcsolati erőszak bűntettében, és 3 rendbeli, a Btk. 208. §

(1)bekezdése szerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. [2] Az elsőfokú bíróság ezért halmazati büntetésül 7 év szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a vádlott legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte. [3] Megszüntette a vádlott szülői felügyeleti jogát a

1. május
2. napján született név2 kettős utónevű, és a
3. december
4. napján született név1 utónevű gyermekek felett. [4] Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és az eljárás alatt felmerült bűnügyi költség viseléséről. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.55/2022/
5. 2 [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője elsősorban felmentés, másodsorban téves minősítés és ezzel összefüggésben enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [6] A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság
6. május
7. napján kihirdetett 1.Bf.171/2021/
8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. [7] A vádlottat az ellene szexuális kényszerítés bűntette [Btk.
9. §

(1),

(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Továbbá a vele szemben zaklatás bűntette [1978. évi IV. törvény 176/A. §

(2)bekezdés a) pont

(3)bekezdés a) pont], és a folytatólagosan elkövetett kényszerítés bűntette (

1. évi IV. törvény
2. §) miatt indult eljárást megszüntette. Ezenkívül a terhén megállapított 2 rendbeli kapcsolati erőszak bűntettéből [Btk. 212/A. §

(2)bekezdés a) pont] 1 rendbelit a Btk. 212/A. §

(2)bekezdés b) pontja szerint minősítette. [8] A szabadságvesztés mértékét 3 év 5 hónapra mérsékelte, míg a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre enyhítette. Az előzetes fogvatartás beszámításánál feltüntette annak első és utolsó napját, valamint a szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az első-, és a másodfokú ítélet kihirdetése közti időt. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. [9] A másodfokú bíróság ítéletével szemben a kihirdetését követően a vádlott, és védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanapot tartott fenn, majd a vádlott felmentés miatt, míg a védője elsődlegesen ugyancsak felmentés, másodlagosan eltérő minősítés, enyhítés céljából jelentett be fellebbezést. [10] A Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.267/2021/3. számú végzésével a vádlott és védője fellebbezését, mint törvényben kizártat elutasította. A Kúria Bfkf.II.1.313/2021/2. számú végzésével az ítélőtábla ezen végzésének a védő által benyújtott másodfellebbezést elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Ítélőtáblát a védő által benyújtott fellebbezés elbírálására utasította, egyebekben az ítélőtábla határozatát helybenhagyta. [11] A védő a Be. 617. §-a alapján alkalmazandó Be. 548. §

(6)bekezdésének rendelkezése szerint benyújtott írásban indokolt fellebbezésében már kizárólag a harmadlagos, enyhítést célzó fellebbezését tartotta fenn. E körben hangsúlyozta a sértetti közrehatást sértett1 részéről, a tekintélyes időmúlást, védence rendezett életkörülményeit, büntetlen előéletét, együttműködő magatartását. Mindezeken túl enyhítő körülményként kérte értékelni a megállapított személyiségzavarát. Hangsúlyozta továbbá, hogy védence rendőrként, a köz javát szolgálja. Összességében a másodfokú bíróság által kiszabott büntetés jelentős enyhítését kérte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.55/2022/

1. 3 [12] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.838/2020/
2. számú átiratában a másodfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [13] Álláspontja szerint a védő által bejelentett, már kizárólag a büntetés enyhítését célzó fellebbezés ugyan joghatályos, azonban alaptalan. Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, hatályon kívül helyezést megalapozó eljárási szabálysértést nem követett el, továbbá az első-, és másodfokú bíróság ügyfelderítési kötelezettségének is eleget tettek, majd a beszerzett bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelve megalapozottan állapították meg a történeti tényállást. [14] Véleménye szerint a másodfokú bíróság a büntetéskiszabás során figyelembe vehető körülményeket teljeskörűen értékelte, majd a vádlottal szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést, a részbeni felmentésére, és egyes bűncselekmények tekintetében az eljárás részbeni megszüntetésére figyelemmel, arányosan enyhítette. Mindezek alapján a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [15] A védő fellebbezése nem alapos. [16] A Kúria
3. május
4. napján kihirdetett Bhar.III.111/2019/
5. számú végzésében a harmadfokú eljárás vonatkozásában kifejtett iránymutatása alapján az ítélőtábla elsőként azt vizsgálta meg, hogy a bejelentett fellebbezések alapján van-e helye a harmadfokú eljárásnak, ugyanis a Be.
6. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésre kizárólag a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén van lehetőség. [17] A Be. 615. §

(2)bekezdés b) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az elsőfokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. Jelen esetben a Budapest Környéki Törvényszék Terhelt1 vádlottat felmentette szexuális kényszerítés bűntette miatt emelt vád alól, amely tény a másodfokú ítélet elleni fellebbezés lehetőségét kétségkívül megnyitotta. [18] A Kúria a már hivatkozott határozatában ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a Be. 615. §

(3)-

(5)bekezdése meghatározza a másodfellebbezéssel támadható másodfokú ítéleti rendelkezések körét, így joghatályos csak az a fellebbezés lehet, amely valóban megnyílt fellebbezési jog esetén, a másodfokú ítélet másodfellebbezéssel támadható részét, illetve rendelkezését kifogásolja. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.55/2022/11. 4 [19] A Be. 615. §

(3)bekezdés

1. a)pontja szerint a fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve a hivatkozott törvényhely
2. b)pontja szerint kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. [20] Amint azt a Kúria a végzésében leírta, az eltérő rendelkezés, mint törvényes fellebbezési ok rendeltetése nyilvánvalóan az, hogy lehetőség nyíljon az eltérést eldöntő új eljárási fokra. A hatályos Be. ehhez, a korábbi eljárási törvényben is meglévő feltételhez hozzárendelte, hogy nem önmagában az eltérés (objektíve), hanem annak fájlalása, sérelmezése (szubjektíve) adja ki együtt a harmadfokú eljárás megnyitását. [21] A másodfokú ítélet ellen a védője kizárólag a büntetés enyhítésért tartotta fenn fellebbezését. [22] Mindez azt jelenti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja, valamint
3. b)pontja értelmében a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, továbbá az elsőfokú és másodfokú bírósági eljárást bírálta felül. [23] Ennek során az ítélőtábla megállapította, hogy az eljárt bíróságok az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartották, nem vétettek olyan eljárási szabálysértést, ami a Be. 625. §

(1)és

(2)bekezdése alapján az első-, illetve másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [24] A továbbiakban az ítélőtábla felülbírálati jogkörét a Be. 618. §

(3)bekezdés a) pontja határolta be, ami a Be. 590. §

(5)bekezdés a)-c) pontjában foglaltak felülbírálatát csak a Be. 615. §

(3)bekezdés szerinti, az ellentétes döntést, illetve a büntetés mértékét támadó fellebbezések alapossága esetén teszi lehetővé. [25] A Fővárosi Ítélőtábla ezért azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság által enyhített szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés mellett törvényes-e, melynek során arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok nem törvénysértők, megváltoztatásuk nem indokolt. [26] A joghátrány megválasztása körében a másodfokú bíróság hiánytalanul és a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a vádlott terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.55/2022/
2. 5 [27] A súlyosító és enyhítő körülményeket megfelelően értékelte, amikor a járásbírósággal egyezően úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a Btk.
3. § I. fordulata szerinti határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása indokolt. [28] Az általa enyhített szabadságvesztés tartama arányban áll a vádlott személyében és cselekményében megnyilvánuló társadalomra veszélyességgel. A harmadfokú bíróság egyetértett a másodfokú bírósággal abban, hogy Terhelt1nal szemben szükséges, de egyben elégséges 3 év 5 hónap szabadságvesztés kiszabása, így annak mérséklésére nem látott lehetőséget. A védő által hivatkozott büntetéskiszabási körülményeket a másodfokú bíróság kellő alapossággal és helyes indokok alapján már értékelési körébe vonta, az általa e tárgykörben kifejtett érveket a harmadfokú bíróság is osztotta. [29] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása és az előzetes fogvatartásban, való beszámítása is törvényes. A szabadságvesztés tekintetében a harmadfokú bíróság annyiban egészíti ki, hogy e büntetés törvényhelyeként feltünteti a Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pontját, valamint a Btk.

1. §-át annak I. fordulatára és a Btk.
2. §

(1)bekezdését annak II. fordulatára szűkíti. [30] A harmadfokú bíróság a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamának 4 évben történt meghatározásával is egyetértett, azonban a törvényszéknek a mellékbüntetés törvényhelyét ki kellett volna egészíteni a Btk. 33. §

(2)bekezdésével. [31] Továbbá az ítélőtábla a másodfokú határozatot szükségesnek tartja kiegészíteni azzal, hogy a Ptk. 4:191. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a szülő felróható magatartása miatt meg kell szüntetni a vádlott szülői felügyeleti jogát, ha felróható magatartásával gyermeke javát, különösen a testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti. Ugyanis a családjogi kódex ezen rendelkezése teremti meg a törvényi alapot a büntetőjogban alkalmazandó szülői felügyeleti jog megszüntetéséhez, a vádlott kiskorú gyermekei sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt. [32] A másodfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [33] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletét – a Be. 617. §-ára tekintettel – a Be. 621. §

(2)bekezdésében írt tanácsülésen a Be.

1. §-a alapján helybenhagyta. Budapest,
2. év június hó
3. napján Fővárosi Ítélőtábla 1.Bhar.55/2022/
4. 6 Dr. Rédei Géza s.k., a tanács elnöke Dr. Kertész Andrea s.k., előadó bíró Dr. Patassy Bence s.k., bíró A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bf.171/2021/
5. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 1.Bhar.55/2022/
6. számú végzése által
7. év június hó
8. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
9. év június hó
10. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke