A határozat elvi tartalma: Az Alaptörvényben foglalt esélyegyenlőség elvét nem sérti a kampánytámogatás választási eredmények alapján történő utólagos rendezése. A KÚRIA végzése Az ügy száma: Knk.IV.37.120/2016/
- A tanács tagja: dr. Kozma György a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró Kérelmező: Magyar Munkáspárt (cím.) Kérelmező képviselője: dr. Bodor Péter ügyvéd (cím) Kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (Budapest, V. kerület Alkotmány u. 3.) Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott 11/
- számú határozatának felülvizsgálata Rendelkező rész A Kúria – a Nemzeti Választási Bizottság 11/
- számú határozatát helybenhagyja; – elrendeli végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét. Az eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az ügy alapjául szolgáló tényállás [1] A népszavazási kezdeményezés Szervezője
- december 21-én személyesen eljárva összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
- évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdése szerinti hitelesítés céljából. [2] Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden pártlistát állító párt köteles legyen a Magyar Államkincstárnak visszafizetni a számára közpénzből juttatott kampánytámogatást, ha a pártlista nem szerezte meg az országos listákra leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át?” [3] A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel, ezért a kérdést az Nsztv. 11. §-a alapján hitelesítette. Kúria IV.Knk.37.120/2016/3-1 2 A felülvizsgálati kérelem [4] A kérelmező az Nsztv. 29. §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Nemzeti Választási Bizottság 11/
- számú határozatával szemben. A kérelmező álláspontja szerint a kérdés sérti az Alaptörvény IX. cikkét és
- cikk
(3)bekezdés a) pontját. Kifejtette, hogy a hitelesített kérdésre adható olyan válasz is, amely alapján kötelezhető lesz a közpénzből juttatott kampánytámogatás visszafizetésére az a párt, amely nem szerzi meg az országos listára leadott szavazatok 2%-át. Ez az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdésében foglalt esélyegyenlőség követelményének nem felel meg, egy ilyen döntés az Alaptörvény e szabályának megváltoztatását eredményezné, így az az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontját sérti. [5] Az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdése feltétel nélkül biztosítja az ingyenességet annak a pártnak, amely választási reklámot szeretne a médiában megjelentetni. A döntés indokolása [6] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [7] Az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdése értelmében „A demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető.” [8] Az Alaptörvény e szabálya a politikai reklám médiaszolgáltatásban történő ellenérték nélküli közzétételéről rendelkezik, míg a népszavazásra feltett kérdés a kampánytámogatás visszafizetési kötelezettségéről. [9] Az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdését a népszavazásra feltett kérdés nem sérti. Az, hogy a közpénzből juttatott választási kampánytámogatást vissza kell fizetni, ha a párt az országos listára leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át nem szerezte meg, nem érinti az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdésben foglalt azon szabályt, amely kampányidőszakban – az esélyegyenlőség biztosítása érdekében – előírja a politikai reklám közlésének ingyenességét. Az Alaptörvény ingyenességi szabálya akkor is alkalmazható rendelkezés marad, ha esetleg a kampányfinanszírozás visszafizetését a népszavazási kérdés szerint rendezi a törvényalkotó. Megjegyzendő, hogy a pártok választási szereplésének a jelenleg hatályos szabályok alapján is jelentősége van a pártok állami támogatáshoz való hozzáférése szempontjából: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 5. §
(2)bekezdése szerint „Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg.” [10] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdés nem járna az Alaptörvény IX. cikk
(3)bekezdése módosításának szükségességével, ezért az nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés a) pontjába. [11] Végezetül a Kúria megjegyzi, hogy a választási eredmények alapján a közpénzből juttatott kampánytámogatások utólagos rendezése alkalmazott megoldás a különböző pártfinanszírozási rendszerekben. A döntés elvi tartalma [12] Az Alaptörvényben foglalt esélyegyenlőség elvét nem sérti a kampánytámogatás választási eredmények alapján történő utólagos rendezése. Záró rész Kúria IV.Knk.37.120/2016/3-1 3 [13] Az illetékekről való rendelkezés az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásán alapul. [14] A Magyar Közlönyben való közzétételt az Nsztv. 30. §
(3)bekezdése írja elő. [15] A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§
(1)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Kozma György sk. a tanács elnöke; dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró, dr. Mudráné, dr. Láng Erzsébet sk. bíró