A határozat elvi tartalma: A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontjában meghatározott közérdekű adatnak. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.527/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Bordás Vilmos Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Bordás Vilmos ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 48.Pf.630.009/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 25.P.51.223/2024/9-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet – a perköltség viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 2 Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 137.160 (százharminchétezer-százhatvan) forint másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 25-én közérdekű adat kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél a elektronikus levélcím1 e-mail címre küldve, amelyben elektronikus úton kérte kiadni – egyebek mellett – az arra vonatkozó adatot, hogy a elektronikus levélcím1 végződésű e-mail címen kívül hány e-mail címet kezel/használ a hivatal, továbbá adja ki ezen e-mail címek listáját, továbbá
- szeptember hónapban hány email érkezett a hivatalhoz/dolgozóihoz és mely email címre (teljes email cím, darab), valamint ebben a hónapban hány emailt küldött/küldtek a hivatal/dolgozók és mely e-mail címről (teljes email cím/darab). [2] Az alperes a
- február 7-én kelt levelében azt a választ adta, hogy nem rendelkezik az általa használt e-mail címek listájával, ilyen adatkezelést nem folytat, ebből adódóan azok teljes számáról sem tud tájékoztatást adni. Egyúttal tájékoztatta a felperest, hogy a kerületi hivatalok elérhetőségei milyen linken találhatók. Az az adatigénylés további részét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(2a)bekezdés b) pontjára hivatkozással elutasította, mivel azok nem szolgálják a közügyek átláthatóságát. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes – az alperes részbeni teljesítésére tekintettel – megváltoztatott keresetében a következő adatigény teljesítését kérte: az alperes a elektronikus levélcím1 email címen kívül hány e-mail címet kezel/használ, adja ki ezen e-mail címek listáját. [4] A felperes arra hivatkozott, hogy a keresetében megjelölt adat közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősül, amely egyértelműen az alperes közfeladata ellátása körében keletkezett, ezért a kezelésében lévő adatot/információt hordoz. Állította, hogy az alperes kezeli a nála dolgozó kormánytisztviselők közfeladat ellátása során kezelt/használt egyedi email címeit is. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 3 [6] Álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §-ban rögzített jogalkotói célt figyelembe véve, az email címek listája a közügyek átláthatósága szempontjából lényegtelen, az nem a nyilvánosan megismerhető tevékenységére vonatkozik, ezért nem tartozik az Infotv.
- §
- pontja szerinti fogalomkörbe. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Az alperes kezelésében/használatában lévő e-mail címek listájának kiadására vonatkozó kereset tekintetében azt vizsgálta, hogy a felperes által kért email-lista közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. [9] Kiemelte, hogy az Alaptörvény
- cikke alapján a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Infotv.
- §-ában meghatározott cél alapján a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatok körébe csak olyan adatok sorolhatók, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak és az adat a közfeladatok ellátásával összefüggésben keletkezik. [10] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a kiadni kért email címek listájának ismerete nem alapoz meg közérdeket, hiszen a közérdekű információt – az ügyfélfogalom számára nyilvános és az alperes honlapján közzétett email címek kivételével – nem az email cím és annak számadata hordozza az elektronikus levelezés kapcsán. Az ügyfélkapcsolati email címek a https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/budapest-3 elérési útvonalon elérhetők, ezért a keresetet elutasította. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest a elektronikus levélcím1 e-mail címen kívül a hivatal által kezelt/használt email címek listájának kiadására. [12] A másodfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes már nem vitatta, hogy kezeli a kiadni kért e-mail címek listáját, azok számát 129 darabban jelölte meg. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes nem vitatta, hogy az adatigénylés időpontjában általa kezelt/használt email száma közérdekű adatnak minősül (Infotv.
- §
- pont), ezért az email címek listája is közérdekű adatnak minősül. Rögzítette, hogy az alperes az ellenkérelmében elismerte, hogy a nyilvánosan közzétett négy email címen kívül vannak olyan email címek is, amelyeket az egyes munkatársak egyénileg használnak. A másodfokú bíróság megítélése szerint ezek a hivatal e-mail címeinek tekintendők, mert megfelelnek az Infotv.
- §
(5)bekezdésében foglalt definíciónak. [13] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy ezek az email címek miért nem tartoznak az alperes nyilvánosan megismerhető tevékenységéhez, nem hivatkozott arra, hogy az egyes dolgozók személyéhez kapcsolódó email címek csupán az alkalmazottak egymás közötti „belső” levelezését szolgálják. [14] A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy nem kíván eltérni a Kúria jogértelmezésétől abban a kérdésben, hogy az Infotv. célját is figyelembe kell venni a közérdekű adat fogalmának meghatározásához, a konkrét ügyben azonban az alperes nem Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 4 jelölt meg olyan indokot, hogy ez az adat miért nem szolgálja a működésének az átláthatóságát. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 5. és 6. pontját és az Infotv. 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6., Pfv.IV.20.554/2023/
- és a Pfv.IV.20.269/2023/
- számú közzétett határozataitól. [16] Felülvizsgálati álláspontja szerint a felperes keresete nem közérdekű adat megismerésére vonatkozik, az Infotv.
- §-ában meghatározott cél és a Kúria precedens határozatai alapján nem minősül közérdekű adatnak. [17] Sérelmezte a másodfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az elsőfokú eljárásban nem vitatta, hogy a felperes keresete közérdekű adatigénylés teljesítésére irányul. Állította, hogy lényegtelen a közügyek átláthatósága szempontjából az elektronikus levelezés listája, illetve bizonyos szempontok szerint csoportosított email lista, ezért jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését. [18] Hangsúlyozta, hogy csak létező és általa kezelt adat kiadására kötelezhető {13/
- (IV. 8.) AB határozat; Kúria Pfv.IV.21.767/2019/6.}, a felperes által megjelölt tartalommal nem gyűjti, kezeli az elektronikus levelezését. [19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme hatálytalan. A Kúria Pfv.
- sorszámú felhívást a jogi képviselő
- május 23-án töltötte le, a határidő hosszabbítás iránti kérelem elutasítására tekintettel a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére meghatározott határidő
- június 3-án lejárt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmét elkésetten,
- június 10-én terjesztette elő, amely a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatálytalan. A Kúria döntése és jogi indokai [20] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság jogszabályt sértve, a közzétett kúriai határozatoktól eltérve kötelezte-e az alperest – az eljárás részbeni megszüntetésére tekintettel – a megjelölt adatok kiadására. [22] Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített gyakorlata értelmében az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog (összefoglaló néven: információszabadság) „[a]z informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az Alaptörvényben védett alapjogok esetén a bíróságnak a jogszabályok által kijelölt értelmezési kereteken belül kell azonosítaniuk az eléjük kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 5 valamint a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmezniük {3112/
- (III. 23.) AB határozat [25]}. [23] Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű {34/
- (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 185, megerősítve: 13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [27]}. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek {13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}. Mindezek mögött alapvetően két, egymással összefüggő indok áll: egyrészt a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek a megteremtése, másrészt a demokratikus és hatékony működés külső kontrollja és ösztönzése {3/
- (IV. 7.) AB határozat, Indokolás [44]}. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/
- (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. [24] Az alapjogi igény alapján a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e {3252/
- (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], megerősítve: 3077/
- (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]}. [25] Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatminőség vizsgálata körében megállapította, hogy az Alaptörvény értelmében az adatnyilvánosság a közérdekű adatokra vonatkozik, de az Alaptörvény – a
- cikk
(2)bekezdését kivéve – nem határozza meg, hogy mely adatok tartoznak ebbe a körbe. Ezért az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésének alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban, az Infotv. vonatkozó rendelkezései alapulvételével kell az érintett adatkört behatárolni. Tehát adatigénylés esetében az Infotv.
- §
- pontjának értelmezésére és megfelelő alkalmazására van szükség. {13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [40]}. A közérdekű adat meghatározása során alapvetően az Infotv. fogalom-meghatározásából kell kiindulni {3233/
- (VI.2.) AB határozat, Indokolás [27]}. [26] Az Alaptörvény
- cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontrendszer alapján pedig annak megítélésekor, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv.
- §
- pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. [27] Az Infotv.
- §-a szerint e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. [28] Az Infotv.
- §
- pontja értelmében közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 6 [29] A Kúria a közérdekű „adatminőség” megítéléséhez jelen perben is irányadónak tartja a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott precedens határozataiban [Kúria Pfv.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.419/2021/6., Pfv.IV.20.047/2023/4., Pfv.IV.20.203/2023/9., Pfv.IV.20.554/2023/8., Pfv.IV.20.340/2024/6.] kifejtett jogértelmezését, amely szerint azok az adatok minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak, amelyek hozzájárulnak az Infotv.
- §-ában deklarált cél érvényesüléséhez. [30] A perben az nem vitatott, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv. Azonban a fent kifejtettek szerint a közérdekű „adatminőség” megállapításához az is szükséges, hogy az adatigénylés útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja. Az alperes ugyanis – eltérően a másodfokú bíróság megállapításától –már az írásbeli ellenkérelmében vitatta, hogy az email címek listája – kivéve a már megadott, a közigazgatási tevékenységgel összefüggő, központi email címek listáját – közérdekű adatnak minősül. [31] A másodfokú bíróság ítéletében kiemelte, hogy nem kíván eltérni a Kúria jogértelmezésétől, azonban úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetében megjelölt adatigénylés – figyelemmel arra is, hogy az alperes kiadta az általa használt email címek számadatát – megfelel a fenti követelményeknek. [32] Az adatigény előterjesztésekor hatályos, a kormányzati igazgatásról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.)
- §
(1)és
(2)bekezdése szerint a kormányhivatal a főispán által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll. A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal egyedi ügyében a kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik. A Kit. 49. §
(2)bekezdés szerint a fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatalra a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. [33] Az alperes közfeladatát a Kit. 281. §
(2)bekezdés 1.,
- pontjában és a
- §
(5)bekezdés
- pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotott, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/
- (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §-a a következőkben határozza meg: a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. A Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése értelmében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a főispán irányítása mellett közreműködik a
- §-ban meghatározott feladatok ellátásában. [34] A Kúria nem értett egyet a másodfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy az alperes közfeladatának ellátására szolgáló közpénzből létrehozott és fenntartott levelező rendszerhez tartozó valamennyi email címének ismerete szolgálja az alperes működésének átláthatóságát azokon az email címeken kívül, amelyek nyilvánosan elérhetőek. A Kúria jogértelmezése szerint az alperes belső – a dolgozók által használt – elektronikus címeknek nincs ilyen közérdekű adattartalma; az alperes közfeladata ellátásának szempontjából ugyanis lényegtelen, hogy az ügyfelek számára közzétett elektronikus levélcímeken kívül az egyes munkatársakhoz milyen elektronikus cím kapcsolódik. [35] A Kúria több döntésében már kifejtette, hogy a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatnak, vagyis közérdekből nyilvános adatnak nem a teljes személyi kör, hanem a fővárosi kerületi hivatal feladat- és hatáskörében eljáró személyek hivatalos e-mail címe minősül (Kúria Pfv.IV.20.007/2025/5.,Pfv.IV.21.269/2022/5., Pfv.IV.20.008/2023/4., Pfv.IV.20.047/2023/4., 20.575/2023/6., 20.578/2023/6.), az egyes dolgozókhoz közvetlenül köthető email címek nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. A felperes adatigénylése tárgyában ugyanis hiányzik a közügyek átláthatóságához fűződő Kúria IV.Pfv.20.527/2025/9 7 közérdek. Ezért a megismerni kívánt adatok nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontja szerinti közérdekű adatnak, nem tartoznak az Infotv. tárgyi hatálya alá. Az alperes – a másodfokú bíróság jogértelmezésével szemben – jogszerűen tagadta meg az adatigénylés teljesítését. [36] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [37] A közfeladatot ellátó szerv belső elektronikus levelezésének címadatai nem minősülnek az Infotv.
- §
- pontjában meghatározott közérdekű adatnak. Záró rész [38] A Kúria ítélete alapján az alperes a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásban is pernyertes lett. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a Kúria a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét eljárási szakaszonként (a másodfokú eljárásban 2 munkaóra, a felülvizsgálati eljárásban 8 munkaóra) a fellebbezési eljárásban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése; a felülvizsgálati eljárásban a 17/
- (XII. 9.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és
- §-a valamint a
- évi XC. törvény
- §
(4)bekezdése alapján határozta meg. [39] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [40] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- július
- Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró