A határozat elvi tartalma: Perköltség összegében az ügyvédi munkadíj meghatározása. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.432/2023/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: ügyvéd neve1 egyéni ügyvéd ügyvéd címe1 Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd neve2 egyéni ügyvéd ügyvéd címe2 A per tárgya: fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 40.P.20.093/2022/
- A fellebbezést benyújtó fél: alperes Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.432/2023/4 2 Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a perköltség összegét összeg2 (háromszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 40.000 (negyvenezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 31.200 (harmincegyezerkettőszáz) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes a keresetében az alperes Elnökségének határozat száma számú, iktatószám iktatószámú másodfokú fegyelmi határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezni kérte. [2] Az alperes megváltoztatott ellenkérelmében a kereset teljesítését nem ellenezte, azonban a felperes által felszámított perköltség mérséklését kérte. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes Elnökségének határozat száma számú, iktatószám iktatószámú másodfokú fegyelmi határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek összeg1 forint ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget, áfa mentesen. Megállapította, hogy a le nem rótt 36.000 forint illetéket az állam viseli. Az elsőfokú bíróság az ítéletét a Pp.
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint indokolta, a perköltségről való döntése tekintetében a Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdését, a 83. §
(1)bekezdést és
- §-át hívta fel. [4] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének a megváltoztatását, a perköltség összegének összeg2 forintra mérséklését kérte. A felperes részére megállapított perköltség összegét eltúlzottnak tartotta. Kiemelte, hogy a felperes a keresetlevelét formanyomtatványon terjesztette elő, több mint 10 ügyben, Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.432/2023/4 3 így a jelentős mennyiségű munkaóra nem számítható fel, továbbá egy tárgyalásra került sor kevesebb mint egy órában és a per folyamán terjedelmes bizonyításra nem került sor. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a perköltség mérséklésére irányuló kérelmét és azt, hogy a pert megelőző fegyelmi eljárásban felszámolt ügyvédi munkadíj a jelen peres eljárásban perköltségként nem érvényesíthető. Hivatkozott hasonló perekben született döntésekre. A ténylegesen kifejtett tevékenységgel – a formanyomtatványon előterjesztett keresetlevél és hiányos beadványok alapulvételével – arányosnak összeg2 forintot tartott. Másodfokú perköltségét 40.000 forintban számította fel. [5] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. A másodfokú perköltségét összeg3 forintban számította fel. Álláspontja szerint az alperes által kért perköltség csökkentéssel a felperes a pernyertessége ellenére hátrányosabb helyzetbe kerül, mintha nem keresett volna jogorvoslatot, hiszen a pénzbüntetése összeg4 forint volt. Hangsúlyozta, hogy tételesen megjelölte, milyen munkát milyen időráfordítással végzett és igazolta is. Megítélése szerint az alperes nem támadta az óradíjat és a munkaidőráfordítást. Érvelt amellett, hogy a fegyelmi eljárás ügyvédi munkadíja a Pp.
- § szerinti perköltség körébe tartozik, figyelemmel a 39/2002.(III.12.) Korm. rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdésére. Kifejtette, hogy a tárgyalás berekesztéséig keletkezett és az alperes által kikényszerített munkái díját kérte. Álláspontja szerint a mérséklésnek nincs indoka. [6] A fellebbezés alapos. [7] Fellebbezéssel támadott kizárólag az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése volt, a perköltség összegében, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján, a fellebbezési kérelemhez, ellenkérelemhez kötötten. [8] A bíróságnak a perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdés alapján kellett határoznia. A felperes a 32/
- (VIII.22.) IM. rendelet (a továbbiakban: IM. rendelet)
- §
(1)bekezdés alapján számította fel az ügyvédi munkadíját. A felszámított ügyvédi munkadíjat megítélte az elsőfokú bíróság. [9] Az alperes fellebbezése a megítélt perköltség összegének leszállítására irányult, egyrészt a fegyelmi eljárás költségei érvényesíthetőségének kizártsága miatt, másrészt mérsékelni kérte az ügyvédi díjat, vitássá téve az ügyvédi munkaóra mennyiségét, annak indokolatlansága okai megjelölésével. [10] Az alperes a perfelvételi tárgyaláson a felperes által felszámított perköltség mérséklését kérte, rámutatva, hogy a fegyelmi eljárásban felmerült ügyvédi munkadíj a jelen eljárásban nem érvényesíthető. A felperes az általa előterjesztett költségjegyzék szerint az alperes előtt folyamatban volt fegyelmi eljárással összefüggésben felmerült fellebbezés, Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.432/2023/4 4 tárgyalás költségeként 60.000 + 70.000 = összeg5 forint ügyvédi díjat számított fel. Az elsőfokú bíróság elfogadva a felperes által felszámított ügyvédi díjakat, azzal egyezően, a fegyelmi eljárásban végzett tevékenység ügyvédi munkadíját is megítélte. Az alperes az elsőfokú eljárásban előterjesztettel egyezően a fellebbezésében is vitatta a fegyelmi eljárás ügyvédi munkadíja felszámíthatóságát. Ezért azt a másodfokú bíróság érdemben vizsgálta. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. §
(2)bekezdése alapította meg a felperes keresetindítási jogosultságát az alperes másodfokú fegyelmi határozatával szemben. Ebből következően az alperes előtti fegyelmi eljárásban felmerült költség nem hozható okozati összefüggésbe a felperes bírósághoz fordulási jogának érvényesítésével, hiszen csak a másodfokú fegyelmi döntéssel szemben nyílt meg a bírósághoz fordulás joga. Ezért a Pp. 80. §-ában meghatározott feltétel hiányában az első- és másodfokú fegyelmi eljárásban felmerült költségeit a felperes a jelen perben perköltségként nem számíthatta fel. Ezen túlmenően a 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet 12. §
(1)bekezdése szabályozza az alperesnél lefolytatott fegyelmi eljárásban felmerült költségek viselését. Mindezek alapján a felperes a fegyelmi eljárásban, a fegyelmi eljárással összefüggésben felmerült költségei összesen összeg5 forint megtérítésére nem tarthatott igényt. [11] Ezen túlmenően a felszámított és az elsőfokú bíróság által megítélt felperesi ügyvédi munkadíj vonatkozásában a felszámított perköltséget nem tartotta a másodfokú bíróság a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állónak az alábbiak miatt: Az elsőfokú eljárásban egy tárgyalás került megtartásra, amelyen az alperes nem ellenezte a kereset tárgyát képező határozatok hatályon kívül helyezését. Ezért bizonyítási eljárás lefolytatása szükségtelenné vált. A per ezen túlmenően is egyszerű megítélésű volt. A felperes a keresetlevélen és annak kiegészítésén kívül 3 beadványt terjesztett elő és iratokat csatolt. A felperesi jogi képviselő több azonos tárgyú perben lát el képviseletet, amelyekben lényegében azonos a tény- és jogállítás, az ellenkérelem, melyre figyelemmel a kifejtett ügyvédi tevékenység sok tekintetben fedi egymást, nem igényel külön munkát. Ez alapvetően kihat az egyes peres ügyekben kifejtett külön ügyvédi tevékenység mértékére. Mindezek alapján a felperes által megjelölt ügyvédi óradíj elfogadása mellett is a felszámított ügyvédi munkadíj nem áll arányban a kifejtett képviseleti tevékenységgel. A más azonos tárgyú, tényállású, ugyancsak felperesi jogi képviselő által vitt hasonló perekben megítélt ügyvédi munkadíjra is tekintettel a másodfokú bíróság a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban állónak összeg2 forint ügyvédi munkadíj mint perköltség megállapítását tartotta indokoltnak az IM. rendelet 2. §
(2)bekezdés alkalmazásával. [12] Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdés alapján megváltoztatta és a perköltség összegét összeg2 forintra leszállította. [13] Az alperes fellebbezése a per érdemét nem érintette, a perköltség összegét támadta, mely tekintetben alapos volt. A fellebbezési pertárgyérték a vitatott perköltség összege, azaz 390.000 forint. A másodfokú bíróság a Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján határozott a perköltség viseléséről. A felszámított ügyvédi munkadíj az IM. rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján elfogadható volt, ezért a felszámított ügyvédi munkadíjjal egyező összegű másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az ítélőtábla a felperest. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.432/2023/4 5 [14] Az alperes illetékmentessége folytán az 1990. évi XCIII. tv. 46. §
(1)bekezdés szerinti fellebbezési pertárgyérték alapján le nem rótt fellebbezési illeték, a felperes illetékmentességére is tekintettel, a Pp. 102. §
(6)bekezdés szerint az állam terhén marad. Budapest,
- október
- Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó s.k. előadó bíró Dr. Molnár Ágnes s.k. bíró