← Magyarország

Kpkf.40768/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kapcsolattartás megváltoztatásáról szóló gyámhatósági határozattal kapcsolatos közigazgatási jogvitában az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásánál is a gyermek mindenek felett álló érdekéből kell kiindulni. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: (cím1.) A felperes képviselője: (cím5) ügyintéző: Az alperes: (Cím2) Az alperes képviselője: (Cím6) Az alperesi érdekelt: (cím7) Kpkf.IV.40.768/2021/

  1. Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Felperes1 Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda Ügyvédi Iroda, Dr. Szűcs A. Gábor ügyvéd Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatala Dr. Dávid Zsófia kamarai jogtanácsos egyéb érdekelt1 A per tárgya: gyermekvédelmi ügyben hozott PE-03/GYAM/00822-16/
  2. számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 5.K.701.364/2021/
  3. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
  4. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 5.K.701.364/2021/
  5. számú végzését megváltoztatja és elrendeli a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát az alperes PE03/GYAM/00822-16/
  6. számú határozatának végrehajtása tekintetében. A fellebbezési illetéket az állam viseli. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A Ceglédi Járásbíróság 11.P.20.930/2017/
  7. szám alatt meghozott,
  8. december 1-jén jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta a felperes és az alperesi érdekelt által kötött egyezéget, amelyben a
  9. november 19-én született, személy1 kettős utónevű közös kiskorú gyermekük feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról, gyermektartásdíj Kúria IV.Kpkf.40.768/2021/2 2 fizetéséről, továbbá az apa és a gyermek közötti kapcsolattartás módjáról állapodtak meg egymással. [2] Az alperes a
  10. április
  11. napján kelt, PE-03/GYAM/00822-16/
  12. számú határozatával az alperesi érdekelt kérelmére megváltoztatta a fenti végzéssel meghatározott, felperes és gyermeke közötti kapcsolattartás szabályozását. [3] A felperes keresetet terjesztett elő, amelyben az alperes határozatának jogszerűségét vitatta, egyben azonnali jogvédelem iránti kérelmével halasztó hatály elrendelését is kérte. A felperes ezen kérelmével kapcsolatban azt adta elő, hogy mind a kiskorú gyermeknek, mind pedig a különélő szülőnek joga van a kapcsolattartásra, azonban ezt a jogot a perbeli határozat olyan mértékben lecsökkentette, hogy az a per folyamata alatt, az eljárás esetleges elhúzódása esetén helyrehozhatatlan kárt okoz apa és gyermeke kapcsolatában, amely ezáltal felületessé válhat és nyilvánvalóan nem szolgálja a gyermek legfőbb érdekét. [4] Az alperes a védiratában az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását kérte, és kifejtette, hogy a felperes tényszerűen nem indokolta kérelmét, nem nevesített olyan hátrányokat, amelyek a határozat jellegéből fakadó szükségszerű hátrányokon túlmutatnak. Az alperes a bírói gyakorlatra hivatkozva kiemelte, hogy az nem alapozza meg az azonnali jogvédelem elrendelését az a körülmény, hogy maga a határozat hátrányos a félre nézve. [5] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes kérelme nem tartalmazott kellően részletes indokolást, általános állításait nem támasztotta alá olyan konkrét tényelőadással, illetve bizonyítékokkal, amelyek alapján az elsőfokú bíróság ténylegesen vizsgálhatta volna, hogy a kapcsolattartás rendjének alperes általi megváltoztatása, illetve a keresetlevél halasztó hatályának elrendelése milyen hatással lehet a felperes és a gyermek kapcsolatára. Kifejtette, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem kapcsán nem elegendő általános feltételezéseket meghatároznia a felperesnek, hanem részletesen be kell mutatnia, milyen volt a kapcsolata a gyermekkel perbeli határozat meghozatala előtt, és ehhez képest milyen hátrányok bekövetkezése várható a határozatban foglaltak érvényesülése okán. [6] Az elsőfokú bíróság végzésének jogorvoslati tájékoztatója kizárólag a fellebbezés előterjesztésének helyére, idejére és módjára terjedt ki, annak tartalmára nem tartalmazott rendelkezést. A fellebbezés [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a halasztó hatály elrendelését kérte. [8] Kérelmében megismételte az azonnali jogvédelem iránti kérelmében foglaltakat, és kifejtette, hogy a halasztó hatály elrendeléséről szóló döntés során a bírói gyakorlat szerint azt kell vizsgálni, hogy mi okoz nagyobb jogsérelmet: ha a keresettel támadott határozat hatályában fennmarad, vagy, hogyha a halasztó hatály elrendelésével a korábbi állapot marad fenn. Hivatkozott arra, hogy a halasztó hatály elrendelése a gyermek legfőbb érdekét védené. Arra is rámutatott, hogy a gyermeket összezavarhatja, ha a kapcsolattartás rendje gyakran változik. [9] A felperes fellebbezésében jogszabálysértést nem jelölt meg. Kúria IV.Kpkf.40.768/2021/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  13. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [12] A Kúria töretlen gyakorlata szerint, ha a fellebbezéssel támadott végzésben a bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a fellebbezésben konkrétan meg kell jelöni a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést és a fellebbező fél a fellebbezésében ennek ellenére nem jelöli meg az elsőfokú bíróság által megsértett jogszabályhelyet, úgy a fellebbezést vissza kell utasítani. [Kpkf. VI. 40.376/2021/2.] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzése azonban ilyen tartalmú tájékoztatást nem tartalmazott, ezért a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének hiánya nem volt a fellebbező felperes terhére értékelhető. [13] A Kúria előrebocsátja, hogy a közigazgatási per tárgya az alperes közigazgatási cselekményének jogszerűsége, vagyis a határozatának törvényessége. A perben előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásakor a bíróság ebben a kérdésben – az ügy érdemében – nem dönthet. A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelme és a fellebbezési kérelme alapján csak azok a hivatkozások értékelhetők, amelyek az alperes közigazgatási perben támadott határozata végrehajtásához kötődnek és olyan összefüggésben, amelyet a Kp. az azonnali jogvédelem jogintézményének kereteiként kijelöl. [14] Az alperes határozata és annak következményei kapcsán ugyanakkor a felperes a fellebbezésében helyesen emelte ki, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekéből kell kiindulni. Ennek mérlegelése azonban nem jelent meg az elsőfokú bíróság végzésében, amely összegezte ugyan a felperes kérelmét és az arra vonatkozó alperesi nyilatkozatot, de nem tartalmazta a Kp. 51. §
(3)bekezdése szerinti vizsgálathoz szükséges szempontokat maradéktalanul, figyelemmel speciálisan az ügy gyámhatósági jellegére. [15] A Kúria egyetértett a fellebbezésben foglalt azon érveléssel, hogy az elsőfokú bíróság tévesen minősítette olyannak a kérelmet, mint amely nem tartalmazza a konkrét érdeksérelem megjelölését, mivel mind a felperes a maga szempontjából, mind a gyermek érdekét tekintve előadta, hogy álláspontja szerint a határozat végrehajtása miért sérelmes. A kérelemből a felperes indokai kitűnnek, az már egy további kérdés, – és a kérelem érdemi elbírálására tartozik – hogy ezek elegendőek-e a súlyos, hátrányos következmény valószínűsítéséhez. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a kapcsolattartás megváltoztatása azonnal, az alperes határozatának véglegessé válásával, vagy csak a határozat jogszerűsége bizonyossá válása esetén, az azt esetleg megerősítő ítélet jogerőre emelkedésével valósuljon meg. [16] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhatóság, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat), más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. [17] Ez a Gyvt. egészét átható alapelv. A Gyermekjogi Egyezmény alapján felálló Gyermekjogi Bizottság az Egyezmény
  1. cikkéhez fűzött – 2006-ban megjelent –
  2. számú átfogó kommentárjában kiemeli: „A legfőbb érdek figyelembevételekor tekintettel kell lenni a gyermekeket érintő rövid és hosszú távú szempontokra egyaránt. A legfőbb érdek bárminemű értelmezésének összhangban kell lennie a teljes Egyezmény szellemiségével.” Miként a Gyvt. Kúria IV.Kpkf.40.768/2021/2 4 Kommentár (Kommentár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
  3. évi XXXI. törvényhez Szerkesztette: Mattenheim Gréta) is rögzíti: „A gyermek mindenekfelett álló érdekének tételét, jogági és jogágazati határoktól függetlenül minden eljárásban és döntéshozatalban kötelező alkalmazni, és ekkor figyelemmel kell lenni a gyermekeket érintő rövid és hosszú távú szempontokra egyaránt.” [18] Ennek mérlegélését elvégezve a Kúria arra az álláspontra jutott, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva nyomósabb érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermek és szülei között a kapcsolattartás a megszokott rendben történjen mindaddig, amíg a közigazgatási per le nem zárul és e perben döntés nem születik arról, hogy az alperes kapcsolattartás megváltoztatása tárgyban hozott határozata jogszerű-e vagy sem. Ez felel meg annak az elvnek is, hogy addig maradjon változatlan a kapcsolattartás a gyermek által megszokott már rögzült és stabil rendje, amíg a közigazgatási jogvita el nem dől. [Hasonlóan ld. Kpk. V. 39074/2020/2.] [19] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta a Kp.
  4. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében és elrendelte a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát az alperesi határozat végrehajtása tekintetében. A döntés elvi tartalma [20] A kapcsolattartás megváltoztatásáról szóló gyámhatósági határozattal kapcsolatos közigazgatási jogvitában az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálásánál is a gyermek mindenek felett álló érdekéből kell kiindulni. Záró rész [21] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [22] A felperes fellebbezése eredményes lett, ugyanakkor a fellebbezési eljárásban perköltséget nem kért, azt költségjegyzéken nem számította fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [23] A Kúria a fellebbezési illetékről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. §
(6)bekezdése alapján rendelkezett, figyelemmel az alperesnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti személyes illetékmentességére. [24] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés elleni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Dobó Viola a tanács elnöke Kúria IV.Kpkf.40.768/2021/2 Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.