A határozat elvi tartalma: Az Ákr. 8. §
(1)bekezdése szerinti kivételszabályok alá nem tartozó közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.35.444/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Jobbágy Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd cím2 Az alperes: Agrárminiszter cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kovács Kond ügyvéd cím4 A per tárgya: agrártámogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék
- október
- napján kelt 3.K.702.443/2021/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 2 Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 3.K.702.443/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- május 12-én a
- évi egységes területalapú támogatás (SAPS) iránti kérelmet terjesztett elő. [2] A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- április 16-án kelt 966/4901/13236/3/
- számú határozatával a felperes kérelmének részben helyt adott, 11.241.931 Ft támogatási összeget állapított meg. A döntés jogorvoslati kioktatása szerint a kézhezvételtől számított 15 napon belül az agrárpolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezésnek van helye, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályához cím
- címre kell benyújtani, az elektronikus kapcsolattartást választóknak - vagy arra jogszabály alapján kötelezetteknek - elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül. A tájékoztatás arra is kitért, hogy 2020-tól az egységes kérelemre indult eljárásban az ügyfél vagy meghatalmazottja a kamarai meghatalmazott által képviselt ügyfél kivételével – ideértve a bírósági felülvizsgálat és a felügyeleti eljárás kivételével a jogorvoslati eljárást is - kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kapcsolattartás módját az határozza meg, hogy az adott kérelemhez utoljára beadott iratot az ügyfél saját maga vagy meghatalmazottja nyújtotta be (ebben az esetben a fellebbezést elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kell benyújtania) vagy pedig kamarai meghatalmazott útján (ebben az esetben postai úton kell benyújtani a fellebbezést, kivéve, ha egyébként az elektronikus kapcsolattartást választotta). [3] A határozat szerint a fellebbezés lehetőségét a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tám.tv.) 57/A. §, 57/C. § biztosítja. [4] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes személyesen,
- május
- napján ajánlott küldeményként postára adott fellebbezést terjesztett elő a jogorvoslati kioktatásban megjelölt postacímre. [5] Az elsőfokú hatóság
- május
- napján kelt 966/4901/13236/5/
- számú végzésével a felperes fellebbezését visszautasította. Döntését az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egységes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/
- (IV. 05.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet)
- §
(1)bekezdésére alapította arra hivatkozással, hogy az egységes kérelemre indult eljárásban az ügyfél vagy meghatalmazottja kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A végzést postai úton kézbesítette a felperesnek. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 3 [6] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2021. szeptember 22-én kelt EUJF/34881/2021. számú végzésével az elsőfokú döntést helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, a Tám.tv. 56. §
(2)bekezdés b) pontja, az FM rendelet 27. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül vissza kellett utasítani figyelemmel arra, hogy az egységes kérelemre indult eljárásban az ügyfél kizárólag elektronikus úton tarthat kapcsolatot az elsőfokú hatósággal, mely a jogorvoslati eljárásra is kiterjed. Erről az elsőfokú határozat megfelelő tájékoztatást tartalmazott, jogszabályszerű és megalapozott. A kereseti kérelem és védirat [7] A felperes keresetében az első- és másodfokú végzések megsemmisítését kérte. [8] Megsértett jogszabályként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §
(2)bekezdését jelölte meg, amely alapján a nem előírt formában előterjesztett fellebbezés nem eredményezi az automatikus visszautasítást. Kifogásolta az elsőfokú végzés érdemi indokolásának hiányát, az Ákr. 46. §
(2),
(3)bekezdéseiben foglalt kedvezményről a tájékoztatás elmaradását. Utalt az Ákr. 50. §
(6)bekezdésére, 43. §
(1)bekezdésére, a fellebbezés 8 napon belüli elbírálásának elmaradására, a Kúria BH 2021.2013 számú eseti döntésére, a Kúriának a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról szóló 7/2010. (XI. 8.) KK véleményére. Álláspontja szerint az Ákr. 7. §
(1)bekezdése, 8. §
(1)-
(3)bekezdései és a Tám.tv. szabályai értelmében az Ákr. rendelkezésétől csak akkor lehet eltérni, amennyiben azt maga az Ákr. lehetővé teszi. [9] Sérelmezte, hogy megtévesztő volt a hatóság jogorvoslati kioktatása, mivel elsőként a postacímet rögzítette, és csak ezt követte az elektronikus kapcsolattartásról szóló tájékoztatás. A jogorvoslat lehetőségei közül az egyiket választva nyújtotta be a fellebbezést, azonban azt a hatóság jogszabályellenesen visszautasította, végzését postai úton kézbesítette, megsértve a Tám.tv. 55/A. §-ában foglaltakat. [10] A Kúria Kfv.II.35.033/2013/7., Kfv.I.35.285/2011/4. számú döntéseire utalással előadta, hogy az alperes eljárása sérti a Tám.tv. 57/C. §
(1)bekezdését, mivel a fellebbezésében előadott érveit - a fellebbezést visszautasító végzés megtévesztő jogorvoslati kioktatására hivatkozását - nem bírálta el. [11] Az alperes védiratában a végzésében foglalt indokok fenntartása mellett a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint az Ákr. 46. §
(2)bekezdése alapján a fellebbezést akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha a felperes azt 5 napon belül ismételten, az előírt formában előterjeszti, azonban ezt elmulasztotta. Az elsőfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az első- és a másodfokú végzéseket megsemmisítette, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 4 [13] Döntését az Ákr. 7. §
(1),
(2)bekezdéseire, 8. §
(1)-
(3)bekezdéseire alapította, megállapítva, hogy az alperes eljárására - figyelemmel a Kúria BH 2021.213 számú döntésére - az Ákr. is irányadó volt. A Tám.tv. 55. §
(4b)bekezdés
- d)pont
- da)alpontja, az Ákr. 81. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú végzés jogorvoslati kioktatása nem volt egyértelmű, mellyel összefüggésben utalt a Kúria Kpkf.I.40.175/2021/2. számú eseti döntésére, az Ákr. 1. §-ára, Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk
(1)bekezdésére, XXVIII. cikk
(7)bekezdésére. [14] Álláspontja szerint az alperes jogszabálysértően alapította döntését a Tám.tv. 56. §
(2)bekezdés b) pontjára, mivel a fellebbezéssel kapcsolatos általános szabályokat a Tám.tv. 57/A.-57/C. §-ai tartalmazzák. A Tám.tv-el szembeni speciális szabály hiányában a fellebbezés visszautasítására az Ákr.
- §-a alapján alkalmazandó a
- §, mely döntés meghozatalához mérlegelés szükséges, azonban az elsőfokú és az alperesi végzés ilyen mérlegelést egyáltalán nem tartalmaz. A Tám.tv. 55/A. §
(1)bekezdésének, 57/C. §
(1)bekezdésének megsértésére vonatkozó keresetet nem értékelte alaposnak. [15] A Kp. 89. §
(1)bekezdés b) pontja, 92. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezés jogszabálysértő visszautasítása miatt a végzéseket megsemmisítette. A megismételt eljárásra előírta, hogy a jogorvoslati kérelem visszautasításának jogkövetkezményét a postai benyújtás miatt az elsőfokú hatóság ne alkalmazza. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte a Kp. 121. §
(1)bekezdése alapján. Előadása szerint a Tám.tv.
- december 31-ig hatályos
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően támogatási eljárásokban az Ákr. rendelkezéseit háttérjogszabályként alkalmazni kell. Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló
- évi CCV. törvény
- § d) pontja
- január 1-vel ezt a bekezdést hatályon kívül helyezte, így az eddigiektől eltérően az Ákr.-t háttérjogszabályként nem kell alkalmazni. A jogalkotói szándék szerint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási eljárás elkülönül a többi hatósági eljárástól, melyet a Tám.tv.
- §-ának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló
- évi LX. törvény (a továbbiakban: Mód.tv.)
- §-ával kiegészített szövege is rögzít, kimondva az egységes, önálló, különös eljárási rendszerben szabályozást. A Mód.tv. indokolása egyértelművé teszi, hogy az Ákr. alkalmazása a támogatási eljárásokban fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott kúriai határozat meghozatalakor a Mód.tv. még nem volt hatályban, így rendelkezéseit a Kúria nem vehette figyelembe a Tám.tv. és Ákr. viszonyát vizsgálva. [17] Álláspontja szerint a fellebbezést visszautasító végzés megfelel a jogszabályi előírásoknak, a Tám.tv.
- §
(4b)bekezdés
- d)pontja
- da)alpontjának és
(4c)bekezdésének megfelelő jogorvoslati kioktatást tartalmaz, az Ákr. rendelkezéseit nem kellett alkalmazni, így az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes, jogszabálysértő. [18] A jogerős ítéletben foglaltakkal szemben a jogorvoslati kioktatás nem csupán jogszabályhelyre hivatkozással, hanem szövegszerűen is tartalmazza, hogy az egységes területalapú támogatás kifizetése iránti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás kötelező. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 5 Figyelemmel arra, hogy az eljárási szabályok betartásával került sor a fellebbezés visszautasítására, a döntés nem sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdését, a felperesnek lehetősége volt jogorvoslatra, jogorvoslati joga nem sérült. Téves a jogerős ítéletének az a megállapítása, hogy a Tám.tv. 56. §
(2)bekezdés b) pontja nem volt alkalmazható, mivel a Tám.tv. 57/A. §
(1)bekezdése lehetővé teszi, hogy a fellebbezés visszautasítása körében az 57/A. §
(2a)bekezdésében megjelölt eseteken túl az 56. §
(2)bekezdésében felsorolt esetek, mint kiegészítő visszautasítási okok is alkalmazhatók legyenek. [19] A Tám.tv. 12. §
(6)bekezdése, 38. §
(2)és
(3)bekezdései, továbbá az FM rendelet 27. §
(1)bekezdése alapján a felperesi kérelem benyújtásának időpontjában (
- 12.) hatályos rendelkezések szerint a fellebbezést elektronikus úton kellett benyújtani. [20] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Kúria korábbi (Kfv.37.598/2020/4., Kfv.35.493/2020/7., Kfv.35.350/2022/2., Kpkf.40.192/2021/2., Kpkf.40.175/2021/2.) döntéseiben kifejtett jogértelmezésétől nem kívánt eltérni. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [22] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálhatja felül. A Kp. 120. §
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [23] A Kúria eljáró tanácsa teljeskörűen egyetért a Kúria Kfv.VI.35.394/2022/
- számú jog- és tényazonos ítéletében foglaltakkal, ezért attól sem a döntése rendelkezésében, sem indokolásában nem kíván eltérni. [24] A per tárgyát az alperes - fellebbezést visszautasító elsőfokú végzés helybenhagyása tárgyában hozott - másodfokú végzésének a jogszerűségi felülvizsgálata képezte. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletének törvényességét vizsgálta a felülvizsgálati kérelem keretei között, amelynek elbírálandó kérdése volt, hogy az alperes végzése az irányadó eljárási és anyagi jogszabályoknak megfelel-e, illetőleg megállapítható-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemére kihatással volt. [25] A Kúria mindenekelőtt az alkalmazandó jogot határozta meg. [26] Az Ákr.
- §
(1)bekezdése szerint a hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben (a továbbiakban: ügy) és a hatósági ellenőrzés során e törvény rendelkezéseit alkalmazza. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 6 [27] Az Ákr. 7. §
(2)bekezdése alapján e törvény alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti. [28] A közigazgatási szerv állami támogatást odaítélő egyoldalú döntésével az ügyfél jogát és kötelezettségeit állapítja meg, tehát hatósági ügyről határoz. [29] Az Ákr. 8. §
(1)bekezdése szerint e törvény hatálya nem terjed ki
- a)a szabálysértési eljárásra,
- b)a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,
- c)az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,
- d)a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint - az állampolgársági bizonyítvány kiadásának kivételével - az állampolgársági eljárásra,
- e)a versenyfelügyeleti eljárásra, és
- f)a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. §
(2)és
(5)-
(9)bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük szabályairól szóló
- évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra. [30] Az Ákr.
- §
(2)bekezdése kimondja az
(1)bekezdésben nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. [31] Az Ákr. 8. §
(3)bekezdése értelmében miniszteri rendelet kivételével jogszabály e törvény szabályaival összhangban álló, kiegészítő eljárási rendelkezéseket állapíthat meg. [32] Az Ákr. idézett 8. §
(1)bekezdése sorolja fel a kivett eljárásokat, amelyekre az Ákr. hatálya nem terjed ki, melyekben az Ákr. szabályaitól eltérést enged. A mezőgazdasági támogatási ügycsoport nem szerepel a kivett eljárások között, ezért ezekben az ügyekben az Ákr-t, mint általános eljárási szabályt a törvény erejénél fogva alkalmazni kell az Ákr. szabályaival összhangban, az idézett 8. §
(2)bekezdésének megfelelően a 8. §
(3)bekezdése szerinti kiegészítő eljárási rendelkezésekkel együtt. [33] A Tám.tv.
- §-a szerint a törvény célja, hogy az eljárás törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a közösségi és a nemzeti forrásból folyósított mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedéseiben való részvétel rendjét, az ügyfél, továbbá az irányítási, valamint a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, illetve szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen, önálló különös eljárási rendszerben szabályozza. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 7 [34] Az „önálló különös eljárási rendszerben” fordulat az alperes értelmezésével ellentétben nem jelenti, hogy az agrártámogatási ügyek az Ákr.
- §
(1)bekezdése szerinti kivett ügyként lennének értelmezhetők. A különös eljárás nem lehet külön eljárás, csak az Ákr. keretei közötti, melytől eltérés csak akkor megengedett, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi. [35] Alperesnek a Mód.tv. indokolására hivatkozásával kapcsolatban a Kúria utal a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §
(4)–
(5)bekezdéseire, amelyek értelmében: „A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”. A Mód.tv. 20.-
- §-aihoz fűzött indokolásában „a támogatási eljárás sui generis eljárás típus, azaz még szubszidiárius jelleggel sem merülhet fel az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény alkalmazása” szövegrész kétséget kizáróan a Jat.
- §
(4)–
(5)bekezdéseinek a hatálya alá is tartozik, és mivel ellentétes a jogszabály szövegével, nem lehet értelmezni, illetve figyelmen kívül kell hagyni. [36] Az Alaptörvény
- cikke szerint: „A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.” Ezen alaptörvényi cikk nem értelmezhető úgy, hogy a jogszabályi indokolás felülírhatná a törvény szövegét, vagy azt akként tágítaná, mint ami önálló tartalmat hordoz, illetve kifejezetten ellentétes lehetne a törvényi rendelkezésekkel. Erre az esetre ugyanis a Jat. idézett
- §
(4),
(5)bekezdései az irányadók, és elsődlegesen azok alkalmazási kötelezettsége merül fel. [37] A Kúria a Jat. 18. §
(5)bekezdése alapján ezért az ügyben a Mód.tv.-nek a Tám.tv.
- §-a változásához fűzött indokolása mellőzéséről döntött. [38] A közigazgatási eljárásban alkalmazandó Ákr.
- §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. Ha azonban a kérelmező a kérelmét öt napon belül az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani. Az Ákr. 46. §
(3)bekezdése alapján, ha az ügyfél a
(2)bekezdés szerint ismételten terjeszti elő kérelmét, és a jogszabály határidőt vagy határnapot állapít meg, a kérelem előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő. [39] A Tám. tv. 55. §
(4b)bekezdés da) alpontja kimondja, hogy a határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, közigazgatási per esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást. Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 8 [40] A kifejtett jogértelmezés alapján – a kérelem visszautasítása esetén - a hatóságnak figyelemmel kellett volna lennie az Ákr. 46. §
(2)bekezdésében előírtakra is, fel kellett volna hívnia a felperes figyelmét arra, hogy fellebbezését öt napon belül az előírt formában ismételten előterjesztheti. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a hatóságnak tájékoztatnia kellett volna a felperest a fellebbezés ismételt benyújtásának e törvényhelyben foglalt lehetőségéről, ami következik az Ákr. 5. §
(2)bekezdés a) pontjából, a hatóságot terhelő tájékoztatási kötelezettségből is. [41] A tájékoztatási kötelezettség nyilvánvaló megsértésének tekinthető az is – figyelemmel a Kúria Kpkf.V.40.192/2021/
- számú végzésére -, ha a jogorvoslati kérelem benyújtásának módjára vonatkozó előírás félrevezető. Ilyennek minősül jelen esetben a fellebbezés benyújtási módjaként első helyen megadott postafiók cím, mivel valójában a kapcsolattartás módja az egységes kérelemre induló eljárásokban kötelezően elektronikus. [42] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszerű, nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kp.
- §
(2)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [43] Az Ákr. 8. §
(1)bekezdése szerinti kivételszabályok alá nem tartozó közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét. Záró rész [44] A pernyertes felperes a felülvizsgálati eljárásban költségei megtérítését nem kérte, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [45] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték - a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megillető illetékmentességre tekintettel - a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §
(6)bekezdése szerint az állam terhén marad. [46] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése szerint –erre irányuló kérelem hiányában -– tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- Kúria VI.Kfv.35.444/2022/7-1 9 Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...