Kfv.37326/2026/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz kapcsolódó indokolást nem ad elő. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.326/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Mihály Rita ügyvéd (cím2) Az I. rendű felperesi érdekelt: érdekelt1 (cím3) A II. rendű felperesi érdekelt: érdekelt2 (cím4) A III. rendű felperesi érdekelt: érdekelt3 (cím4) A IV. rendű felperesi érdekelt: érdekelt4 (cím1) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (cím5) Az alperes képviselője: Dr. Váradi-Tornyos Bálint kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: érdekelt5 (cím6) Az alperesi érdekelt képviselője: Kúria VII.Kfv.37.326/2026/4 2 Dr. Peszeki Péter ügyvéd (cím7) A per tárgya: építési üggyel összefüggő közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 12.K.700.640/2025/23. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (28. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt kérelmére az alperes a GY/ETDR-1/1222-8/2025. számú határozatával építési engedélyt adott a Település1 belterület hrsz1 helyrajzi számú, természetben a cím8 szám alatti ingatlanon (a továbbiakban: perbeli ingatlan) 12 lakást tartalmazó lakóépület építésére. A felperes a Település1 belterület hrsz2 helyrajzi számú, természetben a cím9 szám alatti ingatlan tulajdonosa. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozatát közigazgatási perben támadta. Az elsőfokú bíróság a 2026. február 10-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával elutasította. [3] Indokolásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 31. §

(1)bekezdés a) pontját és 37.§

(2)bekezdését idézve Kúria VII.Kfv.37.326/2026/4 3 kifejtette, hogy felperesnek a kereshetőségi joga alátámasztására olyan konkrét, a saját ingatlana vonatkozásában egyértelműen bekövetkező hatásokat kellett volna valószínűsítenie, amelyek megalapozzák a perbeli igény érvényesítését. A felperes azonban a keresetében egyetlen – a saját ingatlana vonatkozásában – bekövetkező hatást sem jelölt meg, a perbeli ingatlanban várhatóan kialakuló konfliktushelyzet nem minősül ilyennek. A felperes továbbá nem fejtette ki, hogy a szemle során milyen információhoz nem jutott hozzá. A közérdekre való hivatkozása és a perbeli ingatlan leendő lakóinak érdeksérelme szintén nem jelenti a felperes közvetlen érdeksérelmét. A felperes keresetében előadott kifogások a felperes jogának, illetve érdekének közvetlen sérelmét nem alapozzák meg, ezek kapcsán nem adott elő olyan körülményt, amelyre tekintettel a tulajdonát képező ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának sérelme megállapítható lenne. A kereshetőségi jog korlátozottságával, valamint a rendeltetésszerű használhatóság vizsgálatával kapcsolatban a Kfv.II.37.585/2014/4., Kfv.I.37.780/2023/

1. és Kfv.II.37.012/2023/
2. számú kúriai határozatokra hivatkozott. [4] Az érdekeltek szerepe járulékos természetű a közigazgatási perben, jogosultságuk csak a felperes pernyertességének elősegítésére terjed ki. A felperesi érdekeltek nyilatkozatai nem a felperes előadását támasztották alá, az általa megjelölt jogszabálysértéseket nem érintették, ezért azokat érdemben nem vizsgálta meg. Összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által felhozott kifogások nem voltak alkalmasak az alperes határozata megalapozottságának cáfolatára. A felülvizsgálati kérelem [5] A felperes a jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. Jogszabálysértésként a Kp.
3. §

(1)és

(4)bekezdéseinek, 85. §

(1)-

(5)bekezdéseinek, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény
2. §-ának,
3. §-ainak,
4. §

(1)bekezdésének, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 123. §

(1)bekezdés

1. g)és
2. h)pontjainak megsértését állította. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára tekintettel kérte az eljárási joga valószínűsíthető sérelme és az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés okán. A befogadhatósággal kapcsolatban az
3. ad)alponthoz kapcsolódóan semmilyen indokolást nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [8] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VII.Kfv.37.326/2026/4 4
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelemben előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat, a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a Kp. 117. §

(4)bekezdése egyértelműen előírja, hogy a befogadási kérelmet részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az ad) alpontban szereplő befogadási okhoz a kifejezett törvényi rendelkezés ellenére nem fűzött indokolást, nem rendelt konkrét eljárási szabálysértéseket, és azt sem jelölte meg, hogy az eljárási szabálysértés az ügy érdemére miként hatott ki, ily módon a törvényi feltételeknek e körben nem tett eleget. [12] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetében foglalt hivatkozásokat egyenként vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely a tulajdonát képező ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát befolyásolja, ezért az érdekének közvetlen sérelme nem volt azonosítható, illetve az általa előadottak az alperes határozatának jogszerűségét nem kérdőjelezték meg. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felülvizsgálati kérelem befogadását önmagában nem alapozza meg (Kfv.VII.37.807/2023., Kfv.VII.37.007/2024/2.). [13] Miután a felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz kapcsolódóan nem jelölt meg az alperes, illetve a bíróság eljárásával összefüggésben alapvető eljárási jogsérelmet vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegést és ezzel összefüggő indokolást, a Kúria a befogadás feltételeinek vizsgálatát e körben nem tudta elvégezni, a befogadásra pedig ennek hiányában nem kerülhetett sor. [14] A Kúria mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának a feltételei nem állnak fenn, ezért annak befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. [15] Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§

(2)bekezdésére tekintettel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. A döntés elvi tartalma [16] A felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség, ha a kérelmet előterjesztő a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz kapcsolódó indokolást nem ad elő. Kúria VII.Kfv.37.326/2026/4 5 Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [18] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. június
3. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Cséffán József s. k. bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró