← Magyarország

M.70104/2023/34 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék a Név1 meghatalmazott (Cím1) által képviselt Felperes1 (Cím1) felperesnek – a Maklári Ügyvédi Iroda (Cím2; eljáró ügyvéd: ifj. Dr. Maklári László) által képviselt Alperes1 (alperesi cím) alperes ellen fegyelmi határozat semmissé tétele iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A bíróság megállapítja, hogy a
  2. november
  3. napján kelt, 2023/HR számú szóbeli figyelmeztetés semmis. A bíróság a keresetet egyebekben elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 10.000.- (tízezer) forint feljegyzett kereseti illetéket az állami adóés vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. A perben feljegyzett 270.000.- (kettőszázhetvenezer) forint kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, a felperesnek papír alapon, az alperesnek az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha az alperes a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtja be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtott volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás Tényállás [1] A bíróság a felek nyilatkozataiból és a peres iratokból az alábbi tényállást állapította meg. [2] A felperes
  4. november
  5. napján határozatlan időtartamú munkaszerződést kötött a Cégnév1 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: Munkáltató), munkaerő-kölcsönzés céljából. A munkaszerződéssel egyidőben kelt Tájékoztatás szerint a felperes kölcsönvevője az alperes volt. A felperes raktáros munkakörben volt foglalkoztatva, közvetlen felettese Név2 raktárvezető volt. [3] Az alperes
  6. november
  7. napján Szabálytalansági jegyzőkönyv-et vett fel amiatt, hogy a felperes a gépkezelői jogosítványát nem tudta bemutatni. A felperes munkaviszonya alatt ez volt a második szabálytalansági jegyzőkönyv. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 2 [4] Az alperes
  8. november
  9. napján, a munka törvénykönyvéről szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  11. §, valamint a Kollektív Szerződés
  12. pontja alapján meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes a munkaviszonyából eredő kötelezettségét megszegte, ezért vele szemben a Szabálytalansági jegyzőkönyv által meghatározott következményt alkalmazta, azaz szóbeli figyelmeztetésben részesítette. A határozat indokolása szerint a felperes
  13. november
  14. napján a gépkezelői jogosítványát nem tudta bemutatni, mert nem tartotta magánál. A felperes a határozatot
  15. november
  16. napján vette kézhez. [5] Az alperes és a Munkáltató
  17. március
  18. napján megállapodást kívánt kötni a felperessel, melynek tartalma szerint az alperes a szóbeli figyelmeztetést visszavonja, amelyhez a felperes hozzájárul, és kijelenti, hogy a figyelmeztetéssel kapcsolatban semmilyen követelése az alperessel és a Munkáltatóval szemben nincs, valamint vállalja, hogy ellenük eljárást nem indít és legkésőbb a megállapodás megkötését követő napon intézkedik a megindított eljárások megszüntetése iránt. A felperes a megállapodást nem írta alá. Az alperes
  19. március
  20. napján az írásbeli figyelmeztetést egyoldalúan visszavonta. [6] A Munkáltató
  21. április
  22. napján e-mailben, felmondással, az Mt.
  23. §

(2)bekezdése alapján megszüntette a felperes munkaviszonyát. Az indokolás szerint a kölcsönvevő munkáltató a kikölcsönzés megszüntetését kezdeményezte, emiatt a kölcsönbeadó a felperest az általa betöltött munkakörben nem tudja a továbbiakban foglalkoztatni. A kikölcsönzés megszűnése az Mt. 220. §
(1)bekezdése alapján a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül, mely jogszerű indoka a felmondásnak. A kölcsönbeadó munkáltató a felmondást még aznap - e-mailben - visszavonta, téves kiküldésre hivatkozással. A felmondás visszavonásához kérte a felperes hozzájárulását, mely megállapodást a felperes nem írt alá. [7] A Munkáltató a felperes munkaviszonyát a
  1. április
  2. napján kelt felmondással, ugyanazon indokolás mellett megszüntette, melyről e-mailben értesítette a felperest. A felperes keresete [8] A felperes
  3. december
  4. napján keresetet terjesztett elő a Balassagyarmati Törvényszéken, melyben a fegyelmi határozat tisztázását és semmissé tételét kérte arra hivatkozással, hogy az alperes a fegyelmi eljárásból kizárta, nem biztosította, hogy a bizonyítási eljárásban személyesen részt vehessen, a bizonyítékokra észrevételt tehessen. [9] A felperes előadta, hogy a munkáltatói intézkedést jogtalanul kapta, mert a munkáltatóhoz való belépéskor lefénymásolták a jogosítványát, amellyel igazolta a targonca-kezelő jogosultságát, mely a munkába állás feltétele volt. A munkáltató nem hívta fel a figyelmét arra, hogy a jogosítványt magánál kell tartania. A jegyzőkönyv a munkáltató részéről aláírást nem tartalmaz, és az auditorok sem hitelesítették az aláírásukkal. Sérelmezte, hogy a bizonyítási eljárásban észrevételt nem tehetett, mert szabadságát töltötte. [10] A felperes a munkáltatói intézkedés előzményeként előadta, hogy
  5. szeptember
  6. napján egy ötoldalas írásbeli észrevételt intézett az igazgatóhoz, melyben a munkaterületén tapasztalt hiányosságokról tájékoztatta. Innen datálhatóak Név2 raktárvezető megváltozott megnyilvánulásai a felperessel szemben, melyek a következők voltak.
  7. szeptember
  8. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 3 napján a felperes a KITTING-nek nevezett munkaterületen dolgozva, a műszak megkezdése előtt a vészkijárati ajtót egy komissziós dobozzal kitámasztotta, hogy a helyiséget kiszellőztesse. Név2 a helyiségbe belépve, a dobozt berúgva számonkérte, hogy miért szellőztet, majd szólt a műszakvezetőnek, Név3-nak, hogy írjon egy szabálytalansági jegyzőkönyvet a szellőztetés miatt. Gúnyosan megjegyezte, hogy „menni fogsz sírni Név4hoz” (aki a szakszervezetnél tisztségviselő). A felperes jelezte, hogy vannak még észrevételei, mire Név2 úgy válaszolt, hogy „biztosan meg fogom kapni azokat is”. A felperes előadta, hogy a jelzett hiányosságok kijavítását az alperes azóta elkezdte. [11] A felperes a keresetében sérelmezte, hogy a szabálytalansági jegyzőkönyv több hiányosságot tartalmaz, úgy mint: nem tartalmazza, hogy kik hozták a határozatot, sem Név3, sem az auditorok nem írták alá, és helytelen az a mondat, hogy „a munkavállaló a szabálytalanságot nem ismerte el”, helyesen a „vitatta” kifejezést kellett volna használni. Továbbá senki sem hívta fel a felperes figyelmét, hogy az öltöző szekrényében kellett volna tartania a gépkezelői jogosítványt. A felperes a keresetében jelezte, hogy az öltöző szekrények állapotáról és biztonságosságáról további bizonyítékot kíván benyújtani. [12] Felperes a cselekmény súlyával kapcsolatban előadta, hogy a vétkesség feltételei nem állnak fenn, mert nem kapott tájékoztatást arról, hogy magánál, illetve az öltöző szekrényben kell tartania a vezetői engedélyét, ezért a határozat mögött Név2 „közbenjárását” feltételezte, holott korábban meg is dicsérte a munkáját. A beadványát követően felperes egy hónapon belül két szabálytalansági jegyzőkönyvet kapott. [13] A felperes a keresetében kihangsúlyozta, hogy nem a kölcsönvevő céggel, az alperessel van tisztázandó problémája, hanem Név2-vel, az irányában tanúsított ellenséges viselkedésével. Az írásbeli ellenkérelem [14] Az alperes a határidőben benyújtott nyilatkozatában az írásbeli figyelmeztetést visszavonta. Perfelvételi szak [15] A felperes a keresetét az intézkedés visszavonása ellenére továbbra is fenntartotta. Előadta, hogy az alperes részéről Tanú1 és Név2
  9. február
  10. napján ismét ellenőrzést tartott, amikor is a targoncavezetői engedély felmutatását kérték, amit személyeskedésnek élt meg. Majd az alperes
  11. március
  12. napján a felperes elé tárta a háromoldalú megállapodást, amelyet a felperes - tartalmi kifogásai miatt - nem írt alá. [16] A felperes a
  13. március
  14. napjától április
  15. napjáig terjedő időszakban több eseményt is kifogásolt. Előadása szerint Név2 újabb szabálytalansági jegyzőkönyvet kívánt felvetetni Név3-mal amiatt, hogy a felperes a rakodó felület borulásgátló ütköző vasait elhajlította. A jegyzőkönyv felvételét Név3 megtagadta. Felperes csatolta a rámpáról készült fényképfelvételeket. Felperes
  16. április
  17. napján észlelte, hogy Név5 felesége a raktárban lett elhelyezve, miután a termelésből elküldték, annak ellenére, hogy már korábban kijelentették, hogy sokan vannak. Felperes a vele
  18. április
  19. napján közölt írásbeli felmondás visszavonásához nem járult hozzá, tekintve, hogy fizetést nem fog kapni, és máshol sem tud elhelyezkedni. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 4 [17] A felperes a
  20. április
  21. napján közölt felmondását követően keresetet változtatott (
  22. számú irat), melyet a perben a következők szerint tartott fenn: Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a szóbeli figyelmeztetés semmisségét. A felmondás jogellenessége miatt kérte alperestől 4,5 millió forint összegben a 12 havi munkabére megfizetését. Sérelemdíj megfizetésére kérte alperes kötelezését. Tanúként kérte meghallgatni Tanú2t, Tanú1t, Tanú3át. Kérte bizonyítékként figyelembe venni az általa telefonon rögzített beszélgetéseket, kép-és videó felvételeket. [18] A felperes álláspontja szerint az alperes csak a szóbeli figyelmeztetést vonta vissza, a fegyelmi határozatot nem, amely meghozatala során nem történt meg a meghallgatása. A szóbeli figyelmeztetés visszavonása nem zárja ki a fegyelmi határozat érvényességét. A felmondás jogellenességét a vele
  23. április
  24. napján - e-mailben - közölt felmondással szemben arra alapozta, hogy a munkaszerződést írásban, papír alapon kötötték. A sérelemdíj tekintetében előadta, hogy Név2 magatartása akkor változott meg az irányában, amikor beadta az észrevételeit a cégvezetőnek. Az alperes azért szüntette meg a munkaviszonyát, mert a szóbeli figyelmeztetés visszavonásáról szóló megállapodást nem írta alá, valamint az alperes a kikölcsönzés megszüntetését nem indokolta meg, és a próbaidő kivételével nem lehet indokolás nélkül felmondani. [19] Az alperes előkészítő irata szerint téves az a felperesi állítás, hogy különálló intézkedés a szóbeli figyelmeztetés és fegyelmi határozat. Az általa visszavont intézkedés mellett nincs más fegyelmi határozat. E körben hivatkozott az Mt.
  25. §
(4)bekezdésére. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban előadta, hogy arra azért került sor, mert leépítésre került a kölcsönzött állomány a termelési volumen csökkenése miatt, de ez nem hozható összefüggésbe a felperes által tett észrevételekkel. Az Mt. 220. §
(1)bekezdés alapján, az Mt. 66. §
(2)bekezdése alkalmazásában, a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése. A munkaviszony atipikus jellegére tekintettel az Mt. 220. §
(1)bekezdése a felmondás összefoglaló indokai közül a munkáltató működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését. Ez a kölcsönző cég egyoldalú jognyilatkozata, mely önmagában alapot ad a munkaviszony felmondással történő megszüntetésére. A döntés célszerűségét és megalapozottságát a bíróság nem vizsgálhatja. Az alperes észrevételezte, hogy a keresetből nem állapítható meg a károkozó magatartás, annak jogellenessége, a kár mibenléte, valamint az okozati összefüggés. Nem értelmezhető továbbá a 12 havi munkabér meghatározása sem, a felperesnek a munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatos igényét elsősorban a kölcsönbeadó munkáltatójával szemben kellene érvényesíteni, ugyanis az Mt. 217. §
(1)bekezdése alapján a munkaviszony megszüntetésnek a jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. [20] A felperes a válasziratban továbbra is hangsúlyozta, hogy a pert Név2 viselkedése miatt indította. A sérelemdíj tekintetében további tényállítást tett, mely szerint sérelmezte, hogy sehol sem hallgatták meg, nem tudta magát megvédeni, és az érveit előadni az ellene hozott szankciókkal szemben. A szankciókkal megalázták a kollégái előtt. Az alperes megsértette a becsületét és jó hírnevét azzal, hogy egyes kollégák „kis köcsög” -nek, „bolond” -nak és „taknyos gyerek” -nek hívták, és ezen megnyilvánulásokat nem követték szankciók, pedig jelezte a műszakvezető és Név2 felé, hogy „vannak pikírt magatartással rendelkező kollégák”. Az alperes továbbá hátrányos megkülönböztetésben részesítette azzal, hogy egyes kollégái óránként tartottak cigaretta- és kávészünetet, melyet a munkáltató nem szankcionált. Előadta Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 5 továbbá, hogy Név5 felesége az utána elküldött Név6 kollégájának a pozícióját kapta meg. Így az ő megjelenésével két raktári dolgozótól vált meg Név2. Az éves teljesítményértékelő lapok becsatolásával előadta, hogy a szabálytalanságok időpontjában pozitív értékelést kapott Név2tól és Név3-tól. [21] A felperes a perfelvételi tárgyaláson további tényállításokat tett. A sérelemdíj vonatkozásában megnevezte azon kollégáit, akik sértő megnyilvánulásokat tanúsítottak vele szemben. A bíróság által figyelembe vett jogszabályok [22] Az Mt. 56. § alapján
(1)a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.
(2)Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.
(3)A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása során a 78. §
(2)bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4)Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.
(5)A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. [23] Az Mt.
  1. § alapján e törvény alkalmazásában munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a
  2. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. [24] Az Mt.
  3. § alapján
(1)Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.
(2)A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában biztosított elállási jog gyakorlása a megállapodást a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszünteti. Elállás esetén a felek egymással elszámolnak.
(3)Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4)Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható vagy vonható vissza.
(5)A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében a 20–26. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. [25] Az Mt. 27. § szerint
(1)Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.
(2)A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.
(3)A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 6 [26] Az Mt. 29. §
(4)bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. [27] Az Mt. 217. §
(1)bekezdés kimondja, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. [28] Az Mt. 64. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a munkaviszony megszüntethető felmondással. [29] Az Mt. 65. §
(1)értelmében a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. [30] Az Mt. 66. § szerint
(1)A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(2)A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. [31] Az Mt. 220. § alapján
(1)A 66. §
(2)bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.
(2)A felmondási idő tizenöt nap.
(3)A kölcsönbeadó felmondása esetén – eltérő megállapodás hiányában – a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.
(4)A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. §
(1)bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja.
(5)A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. §
(2)bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik.
(6)A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli. [32] Az Mt. 9. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  2. §
(1)bekezdése alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A
(2)bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. [33] Az Mt. 166. § alapján
(1)A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.
(2)Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
  1. a)a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
  2. b)a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. [34] Az Mt. 167. § szerint
(1)A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.
(2)Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 7 kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(3)A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. [35] A Ptk. 2:43. § d) pontja szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti a becsület és a jóhírnév megsértése. A 2:45. §
(1)-
(2)bekezdése értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. [36] Az Mt. 12. § alapján
(1)A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. [37] Ptk. 2:42. §
(2)általánosságban védi a személyiségi jogokat, megsértésének esetei között nevesíti a személy hátrányos megkülönböztetését. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) rögzíti a részletszabályokat. [38] Az Ebktv. 7. §
(1)bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti – különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint – a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. [39] Az Ebktv. 8. § alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt
  1. a)neme,
  2. b)faji hovatartozása,
  3. c)bőrszíne,
  4. d)nemzetisége,
  5. e)nemzetiséghez való tartozása,
  6. f)anyanyelve,
  7. g)fogyatékossága,
  8. h)egészségi állapota,
  9. i)vallási vagy világnézeti meggyőződése,
  10. j)politikai vagy más véleménye,
  11. k)családi állapota,
  12. l)anyasága (terhessége) vagy apasága, Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 8
  13. m)szexuális irányultsága,
  14. n)nemi identitása,
  15. o)életkora,
  16. p)társadalmi származása,
  17. q)vagyoni helyzete,
  18. r)foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
  19. s)érdekképviselethez való tartozása,
  20. t)egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne [40] Az Ebktv. 9. § szerint közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. 19. §
(1)Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy
  1. a)a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és
  2. b)a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy az eljárás alá vont személy feltételezése szerint – rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. A
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik félnek kell azt bizonyítania, hogy
  1. a)a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy
  2. b)az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. [41] Az Ebktv. 19. §
(1)bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy az eljárás alá vont személy feltételezése szerint – rendelkezett a 8. §-ban meghatározott valamely tulajdonsággal. A
(2)bekezdés kimondja, hogy az
(1)bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik félnek kell azt bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. [42] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 199. §
(6)bekezdése értelmében, ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a
(2)
(5)bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 9 [43] A Pp. 203. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, ha a fél az e törvényben vagy a bíróság felhívásában meghatározott valamely perfelvételi nyilatkozatot nem tüntet fel a perfelvételi iratban, úgy kell tekinteni – mindaddig, amíg nyilatkozatot nem tesz –, hogy a fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához nem kíván, illetve nem tud az érintett perfelvételi nyilatkozat szerinti tényállítást, jogállítást, kérelmet, bizonyítékot vagy bizonyítási indítványt előterjeszteni. [44] A Pp. 247. § alapján
(1)A félnek a keresetlevélben, a viszontkereset-levélben, a beszámítást tartalmazó iratban és az írásbeli ellenkérelemben az e törvény szerint kötelező tartalmi elemek közül nem kell feltüntetni a jogalapot és a jogi érvelést.
(2)A félnek az érvényesíteni kívánt jogot és az anyagi jogi kifogást az annak alapjául szolgáló tények előadásával kell megjelölni.
(3)A keresetlevél záró részében a per tárgyának az értékét, a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a bíróság joghatóságát – megalapozó adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a keresetlevél érdemi részében feltüntetett adatok alapján nem állapíthatóak meg. [45] A Pp. 263. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a perben – törvény eltérő rendelkezése hiányában – alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas. [46] A Pp. 265. §
(1)bekezdése szerint, törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. [47] A Pp. 276. §
(5)bekezdése alapján a bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását, ha az a jogvita szempontjából szükségtelen. [48] Az ítélet a Pp. 347. §
(1)bekezdés d) pontja, azaz a felek hozzájárulása alapján rövidített indokolást tartalmaz. A
(2)bekezdés alapján a rövidített indokolás kizárólag a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat, és a rövidített indokolás törvényi feltételére történő utalást tartalmazza. [49] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §
(5)bekezdés szerinti mértékű feljegyzett kereseti illetéket a Pp. 101. §
(1)bekezdés és a 102. §
(1)bekezdése alapján a felek a következőképpen kötelesek megfizetni a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésében foglaltak szerint. A szóbeli figyelmeztetés semmisségének megállapítása a nem meghatározható pertárgy-érték miatt, az Itv. 43. §
(5)bekezdése alapján 10.000.- Ft illetékfizetési kötelezettséget von maga után, melyet az alperes köteles megfizetni. A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt érvényesítendő 4.500.000.- Ft pertárgy-érték alapján fizetendő illeték mértéke 270.000.- Ft, melyet a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az állam visel. A felek perköltség igényt nem terjesztettek elő. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.104/2023/34-II 10 [50] A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy az illeték megfizetésére az Itv. 78. §
(4)bekezdésében előírt 60 napos határidő a határozat jogerőre emelkedése napjától kezdődik [Pp. 358. §
(3)-
(6)bekezdés]. Az illetéknek a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére történő megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Balassagyarmati Törvényszék, mint az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot (3.M.70.104/2023/34.), valamint a fizetésre kötelezett adóazonosítási számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés e) pont]. [51] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
  1. november
  2. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró Szoó Irén s.k. ülnök Szabó Tiborné s.k. ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.