A határozat elvi tartalma: Az alapszabály konkrét rendelkezésének megsértése adhat alapot az egyesület szerve határozata hatályon kívül helyezésére. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/
- A Fővárosi Ítélőtábla a felperesi jogi képviselő neve ügyvéd (felperesi ügyvéd címe) által képviselt felperes (felperes címe.) felperesnek – a alperesi jogi képviselő neve ügyvéd (alperesi ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- január
- napján meghozott 28.P.23.129/2020/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, az alperes
- április
- napján tartott megismételt közgyűlésén meghozott határozat2 sz. és az határozat3 sz. alperes Kgy. határozat tekintetében a keresetet elutasítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak külön felhívásra 24.000 (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket, míg a további 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes
- augusztus
- napján terjesztett elő keresetlevelet, melyben az alperes
- április
- napján tartott közgyűlésén hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. A módosított keresetében a
- április
- napján tartott, megismételt közgyűlésen hozott határozat1, határozat2, határozat3, határozat4 és határozat5 számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:
- §-a alapján. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 2 [2] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt nem vitatta, hogy nem volt könyvvizsgálója és, hogy a könyvelő beszámolóját hallgatták meg és fogadták el. Elismerte, hogy nem titkos szavazáson döntött a közgyűlés a felperes felfüggesztéséről, azonban arra is hivatkozott, hogy a felperes szavazatával maga is hozzájárult a határozatok meghozatalához, így perindításra nem jogosult. Egyebekben vitatta, hogy alapszabálysértőek a határozatai. [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes
- április
- napján tartott, megismételt közgyűlésen hozott határozat1, határozat2, határozat3, határozat4 számú határozatokat hatályon kívül helyezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította és kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 116.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a felperes az alperesi egyesület tagja, az alperesnek könyvvizsgálója nincs. Az alperes elnöke
- március
- napjára összehívta a közgyűlést, azonban az határozatképtelen volt, a megismételt közgyűlés időpontjaként
- április
- napja került kitűzésre, így
- április
- napján megismételt közgyűlést tartott az alperes, amelyen több határozatot hozott, így a határozat1 számú határozatával elfogadta az elnök beszámolóját a
- gazdasági és egyéb tevékenységről, az határozat2 számú határozatával a
- évi gazdasági tevékenységről szóló könyvvizsgálói jelentést fogadta el, az határozat3 számú határozattal a
- évi költségvetési terv került elfogadásra, az határozat4 számú határozattal felperes egyesületi tagságát az etikai ellenőrző bizottság jelentése alapján az elnökség állásfoglalását figyelembe véve egy évre felfüggesztette. Az határozat5 számú határozattal elnökségi tagokat választottak és ennek megfelelően módosították az alapszabályt. Az elsőfokú bíróság felhívta a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés c) pontját, 3:
- §-át, 3:
- §
(1)és
(3)bekezdését, 3:74. §
(3)bekezdését. Rögzítette, hogy a per tárgyát képező határozatokat nem egyhangú szavazással fogadták el és a jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy a felperes melyik szavazatot adta le, így az sem, hogy szavazatával hozzájárult volna a határozatok meghozatalához. Az 1/3/
- számú alperes Kgy. határozat tekintetében megállapította, hogy az Etikai és Ellenőrző Bizottság nem tett az Alapszabály XI.
- pontja szerinti írásbeli jelentést a közgyűlésnek, a határozatot ezért alapszabály-sértő módon fogadta el a közgyűlés. Az határozat2 alperes Kgy. határozat tekintetében megállapította, hogy az alperesi egyesületnek nincs könyvvizsgálója, így könyvvizsgálói jelentést sem fogadhatott el. A meghívóban feltüntetett napirendi pont tárgyában a közgyűlés tehát nem határozott, könyvvizsgáló hiányában nem is tehette, ezzel szemben olyan napirendi pontot tárgyalt, amely a meghívóban nem szerepelt, nevezetesen a könyvelő jelentésének elfogadását, ezért a határozat sérti a Ptk. 3:
- §
(4)bekezdését. Az határozat3 számú alperes Kgy. határozat megítélése szerint sérti az alperes Alapszabályának X.
- pontját. Kiemelte, hogy ehhez a napirendi ponthoz írásos melléklet tartozik, amely a közgyűlésen ismertetésre került. Az Alapszabály X.
- pontja értelmében az elsőfokú bíróság megítélése szerint, ha a napirendi ponthoz mellékletek tartoznak, azokat meg kell küldeni. A meghívó szerint a mellékletek terjedelmük miatt elektronikus levélcímre kerülnek megküldésre, azonban ezt nem teljesítette az alperes. Az határozat4 számú alperes Kgy. határozatot az Alapszabály X.
- pontjába ütközőnek minősítette az elsőfokú bíróság. Az ehhez kapcsolódó napirendi pont címe alapján legfeljebb a jelentés meghallgatását, tudomásul vételét jelenthette volna és ha a közgyűlésnek a jelentésben szereplő bármely javaslat elfogadásáról is döntenie kellett volna, akkor ezt a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése és az Alapszabály X.
- pontja szerint kellő részletességgel fel kellett volna tüntetni a meghívóban. A napirendi pont személyi kérdést érint, így az Alapszabály X.
- pontja alapján titkos szavazással kellett volna dönteni. Mindezek alapján a 3., 4., 5.,
- számú határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkezett az elsőfokú bíróság. Az Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 3 határozat5 számú határozat vonatkozásában a keresetet elutasította. A perköltségről a Pp.
- § alapján határozott. [4] Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az ítélet teljes megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan részbeni megváltoztatást, a 3., 4., 5.,
- számú határozatok esetében a jogsértés tényének megállapítása mellett a hatályon kívül helyezésre irányuló kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ítélet a 3., 4., 5.,
- számú határozatokat hatályon kívül helyező része, valamint a perköltség vonatkozásában jogszabálysértő, egyebekben megfelel a jogszabályoknak. Hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla hasonló ügyben hozott 4.Pf.20.776/2021/
- számú ítéletének indokolásában foglaltakra, az Alapszabály X.
- pontja és a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése vonatkozásában. Kiemelte, hogy a mellékletek megküldése alapszabályi és jogszabályi kötelezettsége nem volt, a felperes pedig maga is elismerte, hogy a közgyűlésen ismertetésre került a költségvetési terv. A felperes részt vett a közgyűlésen, a hangfelvétel is igazolja a több órás közgyűlést, az iratismertetéseket, mindezekből következően a résztvevők tudták, tudhatták, hogy miről szavaznak. Nem volt jogszabályi, alapszabályi előírás a mellékletek előzetes megküldése az elnöki beszámolóhoz sem. Az elnök beszámolója nem azonos egy jogi személy éves pénzügyi beszámolójával, annak elfogadásához, az Alapszabály és a Ptk. sem írja elő az Etikai és Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentésének beszerzését. A 4. számú határozattal kapcsolatban pedig nem volt vitatott, hogy az alperesnek nincs könyvvizsgálója, így megítélése szerint e körben csupán elírás történt, ténylegesen mindenki által tudottan a könyvelő jelentését ismertették és annak elfogadásáról határozott a közgyűlés. Ez pedig a határozat érvényességére nem hat ki és nem is ütközik a Ptk. 3:74. §
(4)bekezdésébe. A
- számú határozat, amely felfüggesztette a felperes egyesületi tagságát
- április 6-ig, már érdemi jelentőséggel nem bír, hiszen a felfüggesztés hatálya már régen lejárt, de érdemben soha nem is érvényesült, miután a perindítás után e közgyűlési határozat végrehajtását az elsőfokú bíróság felfüggesztette. Kiemelte, hogy a felperessel szemben fegyelmi eljárás volt, az Etikai és Ellenőrző Bizottság részletesen beszámolt a közgyűlésen. Álláspontja szerint a közgyűlés a meghirdetett napirendi pontban írt Etikai és Ellenőrző Bizottsági beszámolóra figyelemmel hozta meg a határozatát, mellyel nem sértett jogszabályi, alapszabályi rendelkezést, így nem indokolt a határozat hatályon kívül helyezése. A másodlagos fellebbezését eshetőlegesen terjesztette elő, valamennyi határozat vonatkozásában hivatkozott arra, hogyha az ítélőtábla úgy ítélné meg, hogy bármely határozat jogszabálysértő, akkor is a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdés alkalmazásának lehetősége fennáll, mivel az esetleges jogsértés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személyi jogszerű működését; perköltségét felszámította. [5] A felperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult annak megalapozottsága okán, költségigényét felszámította. Megítélése szerint a Fővárosi Törvényszék 31.P.21.867/2019/
- számú jogerős ítélete bír relevanciával, hiszen az a
- április 6-i közgyűlésen meghozott
- számú határozatra vonatkozik, tehát ugyanezen közgyűléssel kapcsolatban már tesz megállapításokat. Kiemelte, hogy célja az alperes törvényes működésének helyreállítása, továbbá azt, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a mai napig folyamatban van. Rámutatott, hogy a közgyűlésen megvonták tőle a szót, nem fejthette ki álláspontját, továbbá az alperes volt az, aki a hangfelvétel kirekesztését kérte a bizonyítékok köréből, amit az elsőfokú bíróság megtett, így arra történt hivatkozása az alperesnek megalapozatlan. Utalt arra, hogy az alperes nem részletes jegyzőkönyvet csatolt, amely szintén a közgyűlés jogszabály-, alapszabály sértő voltát igazolja. Utalt a
- október Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 4
- napján megtartott perfelvételi tárgyalás jegyzőkönyvében foglaltakra, a
- számú határozattal összefüggésben tett nyilatkozatokra az alperes által elismert tényekre. Megítélése szerint nemcsak a beszámolók, hanem egyéb kérdések sem dönthetők el mellékletek nélkül, hiszen annak tartalma hiányában előzetes álláspont a tag által nem alakítható ki, különösen nem pénzügyekben. A
- számú határozattal kapcsolatban az alperes a Pp.
- §
(2)bekezdésébe ütköző módon új tényekre hivatkozik. Rámutatott, hogy az alperes elismerte a perben, hogy nincs etikai bizottság és számvizsgáló bizottság sem. Részletesen kifejtette, hogy a közgyűlés napirendi pontjai és kapcsolódó alapszabályi rendelkezések alapján, hogy az alperes eljárása során melyeket miként sértette meg. Rámutatott az alperesi egyesület megtévesztő és tagságot félrevezető gyakorlatára. Részletesen megjelölte a személyét érintő
- számú határozat jogszabálysértő voltát megalapozó okokat, tényeket. Megítélése szerint a hangfelvétel azt is igazolja, hogy a közgyűlésen nem lehetett szabadon hozzászólni, e körben is részletes előadást tett a bizonyítékra hivatkozással. Lényeges körülményként hivatkozott arra, hogy az alperesi egyesület működésének aggályosságát, átláthatatlan, kontroll nélküli működését igazolja, hogy nincs Etikai és Ellenőrző Bizottság, nincs könyvvizsgáló, nincs számvizsgáló bizottság, nincs semmiféle törvényes ellenőrző mechanizmus a működésben. A hangfelvétel készítésével és perbeli felhasználásával kapcsolatos bírósági döntésekre hivatkozott. A másodlagos fellebbezéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy nem azonos a megjelölt ítélőtáblai ítélettel megítélt tényállás a jelen üggyel. Határozott álláspontja szerint a per tárgyát képező határozatok az egyesület működésére kiható és súlyosan jogszabály- és alapszabály ellenes döntések, amelynél fogva a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdés alkalmazása nem foghat helyt. [6] A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. [7] Fellebbezéssel nem volt támadott a meghaladó keresetet elutasító döntés, ezért azt a másodfokú bíróság nem érinthette. Az elsőfokú bíróság a felperes perindítási jogosultságát megállapította, azt a fellebbezés nem támadta. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül az elsőfokú ítéletet. [8] Az ítélőtábla elsődlegesen arra mutat rá, hogy a felek által hivatkozott Fővárosi Törvényszék 31.P.21.867/2019/
- számú jogerős ítélete más felek között és nem a jelen per tárgyát képező határozatokra vonatkozóan született, ezért az a Pp. szabad bizonyítás és a tényállás szabad megállapításának Pp. 263–
- §-ban rögzített elve alapján a jelen bíróságot az e per tárgyát képező kereset elbírálása során nem kötötte. [9] Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján hozta meg érdemi döntését. Ennek során figyelembe vette a felek nyilatkozatait és az alperes által csatolt közgyűlési jegyzőkönyvet, amely utóbbi bár nem felel meg maradéktalanul az alperes Alapszabálya X.
- pontjában írtaknak, azonban a közgyűlésen hozott határozatokat rögzíti. Ezáltal egyértelműen megállapítható volt, hogy milyen határozatok meghozatalára került sor a közgyűlésen. Önmagában a jegyzőkönyv alaki, tartalmi hiányosságának a határozat érvényességére kiható jogkövetkezménye nincs. A jelen peres eljárásban nem merült fel a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 5 közgyűlésről hangfelvétel bizonyítékként értékelésére tett indítvány és a hangfelvételt, mint bizonyítékot a jelen peres eljárásban az elsőfokú bíróság nem mérlegelte, így a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelemben erre történt hivatkozás nem volt értékelhető. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a felek között folyamatban volt –
- február
- napján tartott közgyűlést érintő – más eljárásban (Fővárosi Törvényszék 28.P.20.470/
- és Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.776/2021.) volt értékelt és értékelendő nyilatkozata a feleknek hangfelvétellel kapcsolatban. [10] A rendelkezésre álló iratok szerint a per tárgyát képező közgyűlés megismételt közgyűlés volt, amelyet az Alapszabály X.
- pontja alapján meghívó kiküldésével az alperes elnöke hívott össze. Az Alapszabály szerint a meghívónak – többek között – tartalmaznia kell az ülés napirendjét és az esetleges mellékletek írásos formában, egyszerű másolatban csatolandók a meghívóhoz, továbbá a napirendet a meghívóban oly részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökről előzetesen tudomást szerezve és azokról tájékozódva, egyéni álláspontjukat kialakíthassák. A meghívó utalt arra, hogy a mellékletek email-ben kerülnek megküldésre. Tény, hogy az alperes sem a meghívó kiküldésével, sem azt követően a megismételt közgyűlés időpontjáig mellékleteket nem küldött a közgyűlés résztvevőinek. Az alperes az elsőfokú eljárásban elismerte, hogy a beszámolót nem küldte meg és a közgyűlésen kivetítésre sem került a beszámoló, az írásbeli jelentés, azonban a költségvetési tervezetet ismertették a közgyűlésen. [11] A Ptk. 3:
- §
(3)bekezdés a napirend megjelölésénél állít fel követelményt, azonban arról nem szól, hogy a napirend vonatkozásában kell-e és milyen mellékleteket csatolni a meghívóhoz. Az alperes Alapszabálya X. 3. pontja szerint az esetleges mellékleteket kell csatolni a meghívóhoz, azt azonban az alperes Alapszabálya sem írja elő, hogy milyen mellékleteket kell csatolni a meghívóhoz, mit kell mellékletnek tekinteni. Kötelező jogszabályi rendelkezés hiányában, az alperes autonómiájából következően amennyiben az alapszabály valamely kérdést nem, vagy nem teljeskörűen szabályoz, azt a bíróság nem egészítheti ki, nem tulajdoníthat kiterjesztő értelmezést a szabályoknak. A napirendet a meghívóban közölt napirendi tartalommal a közgyűlés elfogadta, mely határozat nem volt keresettel támadott. [12] Mindezek alapján alapszabályi és jogszabályi kötelezettsége nem volt az alperesnek a mellékletek megküldése az adott napirendi pontokhoz. Ezért az, hogy az alperes mellékleteket nem csatolt a meghívóhoz, önmagában nem hatott ki a határozathozatalra és így a határozatok törvényességére. [13] Az Alapszabály XI.11. pontja kifejezetten előírja, hogy az Etikai és Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület éves pénzügyi beszámolóját és erről írásbeli jelentést tesz a közgyűlésnek. Az Alapszabály azt is kimondja, hogy e nélkül a gazdasági jelentés és az éves beszámoló nem terjeszthető elő. Az Alapszabály XI.5.
- g)pontja értelmében az Elnökség előkészíti és közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót. Az Alapszabály X.8. pontja a közgyűlés kizárólagos hatáskörét határozza meg, melynek értelmében a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik [
- d)pont] az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, [
- e)Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 6 pont] a pénzügyi beszámoló és terv elfogadása. Az Alapszabály az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat nem jelöli meg. Ezek következtében az alperes Alapszabálya szerint nem az elnöknek, hanem az elnökségnek van beszámolási kötelezettsége. Az Alapszabály a beszámoló közgyűlés által történő elfogadásáról szól anélkül, hogy különbséget tenne a beszámoló milyensége tekintetében. Az Alapszabály XI. 11. pontja értelmében az éves beszámoló nem terjeszthető elő az Etikai és Ellenőrző Bizottság közgyűlésnek tett jelentése nélkül. Az tény, hogy az Etikai és Ellenőrző Bizottság nem tett írásbeli jelentést a közgyűlésnek, a közgyűlésen sem került a jelentés előterjesztésre. Ezen alapszabályi rendelkezésekre tekintettel az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy alapszabálysértő módon fogadta el a közgyűlés a 3. számú határozatával az elnök beszámolóját a 2018. év gazdasági és egyéb tevékenységéről, és ezért alappal helyezte hatályon kívül a határozatot. [14] A 4. napirendi pont tekintetében meghozott 4. számú határozat könyvvizsgálói jelentés elfogadásáról szól. Tény, hogy az alperesi egyesületnek nincs könyvvizsgálója. Az nem volt vitatott, hogy az egyesületi tagoknak tudomása volt arról, hogy a könyvelő jelentéséről szavaznak, és arra a felperes sem hivatkozott, hogy annak tartalma a közgyűlésen részt vevők előtt a közgyűlésen ne vált volna ismertté. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a megismételt közgyűlésen jelenlévők tudtak arról, hogy ténylegesen nem könyvvizsgálói, hanem könyvelői jelentés a közgyűlés tárgya és annak taralmáról tudva adták le szavazatukat. A 4. számú határozat így ténylegesen a könyvelő jelentésének elfogadásáról szól. Ezért a napirendben és a határozatban írt „könyvvizsgáló” elírásnak minősül, amely a határozat érvényességére nem hatott ki, így nem alapítja meg a határozat hatályon kívül helyezését. [15] Az 5. számú határozattal a 2019. év költségvetési tervét fogadta el a közgyűlés. A felperes nem tette vitássá az alperes azon nyilatkozatát, hogy a költségvetési tervezetet ismertették a közgyűlésen. A közgyűlésen a költségvetési tervezet ismertetése nem ütközik az alperes alapszabályába, külön kifejezett rendelkezés hiányában az Alapszabály X.3. pontjába, és a fentebb kifejtettek szerint törvényi rendelkezésbe sem. Az ismertetés következtében a közgyűlés résztvevői a költségvetési tervezetről, annak tartalmáról tudva adták le szavazatukat. Ebből következően annak nem volt a fentebb kifejtettekre tekintettel a határozat meghozatalára érdemi kihatása, hogy az alperes korábban a meghívóval együtt nem küldte meg a költségvetési tervezetet. Ezért e határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésének törvényi feltétele nem állt fenn. [16] A meghívóban a közgyűlés 5. napirendi pontjaként került rögzítésre: az Etikai és Ellenőrző Bizottság beszámolója a felperessel szemben lebonyolított fegyelmi eljárással kapcsolatban. A közgyűlés a 2. számú határozata értelmében a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tartalmát, így az 5. napirendi pont tartalmát is elfogadta. Ehhez képest a közgyűlés az határozat4 (IV.6.) alperes Kgy. határozata szerint felperes egyesületi tagságát az Etikai és Ellenőrző Bizottság jelentése alapján, az Elnökség állásfoglalását figyelembe véve egy évre felfüggesztette. E határozat, a tartalma alapján figyelemmel az alperesi Alapszabály XI. 12-14. pontjaiban foglaltakra fegyelmi büntetés, amelyről a 4. pontban írtak fennállása esetén a közgyűlésnek kell határoznia. A közgyűlés napirendi pontjaként azonban a szavak általánosan elfogadott értelme alapján sem került megjelölésre határozathozatal fegyelmi Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.194/2022/4 7 ügyben, a tagsági viszonyt érintő döntés hozatala. A tagsági viszonyt érintő döntés olyan döntési – határozathozatali – jogkör, amelynek fel nem tüntetése a közgyűlési meghívóban a közgyűlés napirendi pontjai között, nem felel meg a Ptk. 3:17. §
(2)bekezdés c) pontjának és
(3)bekezdésének. Az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki azt is, hogy erre tekintettel mely alapszabályi rendelkezéseket is sértette meg az alperes. Az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy az alperes a kötelező törvényi rendelkezésekhez és a törvényi rendelkezések alapján saját maga által alkotott szabályokhoz, így az Alapszabálya rendelkezéseihez is kötve van, azok betartásával működhetnek adott szervei is. A felperes perindítási jogosultsága már nem volt vitatott a fellebbezési eljárásban. A határozat meghozatala óta eltelt idő és az, hogy az elsőfokú bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztette, nem enyésztette el, illetve nem szüntette meg a felperes igényérvényesítési jogát, amely keresetindítási jognak a felperest érintő határozat tekintetében a keresetindításkor kellett fennállnia. [17] A 2019. április 6. napján tartott megismételt közgyűlésen meghozott határozat1 (IV.6.) alperes Kgy. határozat és határozat4 (IV.6.) alperes Kgy. határozat hatályon kívül helyezéséről a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdés alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött. A Ptk. 3:37. §
(3)bekezdés alkalmazására alap nem volt, mert e két határozat tekintetében megállapított jogszabály és alapszabálysértés nem tekinthető jelentéktelennek, az alperes, illetve legfőbb szervének, a közgyűlésnek jogszerű működésére és ezen túlmenően a
- számú határozat tekintetében a tagsági jogokra is alapvetően kiható szabályok megsértése volt megállapítható. [18] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdés értelmében részben megváltoztatta, a határozat2 sz. és az határozat3 sz. alperes Kgy. határozat tekintetében a keresetet elutasította. Ezáltal a felperes részben lett pernyertes. Az alperes fellebbezése is részben volt eredményes. Ezért a pernyertesség, pervesztesség arányát mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban közel azonosnak vette a másodfokú bíróság. A perköltségek közötti különbség nem jelentős, ezért az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését is megváltoztatva, az ítélőtábla az első- és másodfokú perköltség megtérítéséről a Pp. 83. §
(2)bekezdés alapján nem rendelkezett. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről a Pp. 102. §
(1)bekezdés utolsó mondta szerint határozott az ítélőtábla. Mindezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Budapest,
- május
- Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó s.k. Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Molnár bíró