A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél által előadott körülmények nem valószínűsítik az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést, és az általa hivatkozott eseti döntések nem minősülnek a Kúria közzétett határozatainak, a közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés nem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.115/2025/
- dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró felperes1 (cím1) Heves Vármegyei Kormányhivatal (cím2) dr. Tóth Tímea kamarai jogtanácsos érdekelt1 (cím3) erdészeti ügyben hozott határozat elleni A felperes: Az alperes: Az alperesi képviselője: Az alperesi érdekelt: A per tárgya: közigazgatási per A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék
- december
- napján kelt – és az 5.K.701.226/2024/
- számú végzéssel kijavított – 5.K.701.226/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.37.115/2025/2 2 [1] A felperes, az alperesi érdekelt és más személyek osztatlan közös tulajdonában áll a helység1 helyrajzi szám1 helyrajzi számú, erdő művelési ágú ingatlan. [2] Az alperesi érdekelt
- december 10-én a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
- §
(3)bekezdés a) pontja szerint erdő többlethasználati megállapodást kötött két tulajdonostársával, míg a többi tulajdonostárssal, így a felperessel és az özvegyi jogok jogosultjaival az ajánlatát közölte, majd a 60 napos ajánlati idő leteltét követően kérte az alperesnél az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét
- december 10-től
- október 30-ig terjedő időtartamra. [3] Az alperes a HE/EO/2517-5/
- számú határozatával saját hatáskörben módosított HE/EO/2517-2/
- számú határozatával az alperesi érdekeltet erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette. A felperes keresete és az alperes védekezése, az érdekelt nyilatkozata [4] A felperes keresetlevelében az alperes határozatának megsemmisítését kérte arra való hivatkozással, hogy az érdekelt többlethasználati megállapodását nem fogadta el, annak kézhezvételétől 60 napon belül ezt közölte is az érdekelttel. Keresetleveléhez csatolta az érdekeltnek írt levelét annak ajánlott feladóvevényével. [5] Az alperes és az érdekelt a kereset elutasítását kérték. A jogerős ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes módosított határozatát megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte. [7] Indokolása szerint az alperes a keresetlevélhez csatolt felperesi nyilatkozat és feladóvevénye megismerését követően, ezen bizonyítékok értékelése nélkül, azaz nem megfelelő indokolással állapította meg, hogy a felperes tekintetében beállt a nyilvántartásba bejegyzéshez szükséges, a Fétv.
- §
(5)bekezdés b) pontja szerinti törvényi vélelem. A felperes által a perben benyújtott bizonyítékok alapján vizsgálnia kell, hogy a felperes a 60 napos ajánlattételi határidőn belül nyilatkozott-e arról, hogy a többlethasználati megállapodáshoz nem járul hozzá. A felülvizsgálati kérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelynek befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára és
- b)pontjára hivatkozással kérte. Kúria V.Kfv.37.115/2025/2 3 [9] Előadta, hogy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés és a Kúria közzétett gyakorlatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt a felülvizsgálati kérelmének a befogadása. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perben csatolt bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte, mert azok nem alkalmasak a Fétv. 72. §
(5)bekezdés b) pontja szerinti törvényi vélelem megdöntésére. Az ajánlott szelvény önmagában nem igazolja, hogy a feladott küldemény a felperes visszautasító nyilatkozatát tartalmazta és azt sem, hogy az meg is érkezett az érdekelthez. Az érdekelt perben tett előadása szerint a felperes visszautasító nyilatkozata hozzá nem érkezett meg. [11] A jogerős ítélet emellett jogkérdésben eltér a Kúria közzétett gyakorlatától [KGD
- 189.; Kfv.I.35.697/2011/3.; KGD
- 99.], mely értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a megvalósításának időpontjában fennállt tények alapján vizsgálja. A határozata meghozatalakor a perben előterjesztett bizonyítékokat nem ismerhette, így tényállástisztázási kötelezettsége arra nem terjedhetett ki. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadásra nincs lehetőség. [13] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását egyrészt az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt kérte. E körben a felet indokolási kötelezettség terheli. [16] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem alkalmasak az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés valószínűsítésére. [17] Az elsőfokú bíróság azért semmisítette meg az alperes határozatát, mert a keresetlevéllel benyújtott bizonyítékok alapján szükségesnek látta, hogy az alperes megvizsgálja, hogy az új bizonyítékok a Fétv. 72. §
(5)bekezdés b) pontja szerinti vélelem megdöntésére alkalmasak-e. Utalt arra, hogy habár az alperes azok ismeretében módosította Kúria V.Kfv.37.115/2025/2 4 határozatát, azok értékelésére a módosító határozatában sem tért ki. Nem okoz eljárásjogi jogsérelmet az a bírósági álláspont, mely a hatóságot a releváns bizonyítékok értékelésére kötelezi, ezért a Kúria a felperes által megjelölt okból a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására törvényes lehetőséget nem látott. [18] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadását a Kúria közzétett gyakorlatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással is kérte. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [19] A Kúria megállapította, hogy az alperes által hivatkozott eseti döntések nem minősülnek a Kúria közzétett határozatainak, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására az azokban foglaltaktól való eltérés alapján nincs törvényes lehetőség. [20] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 163. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék – ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak – az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi. Az
(1a)bekezdés alapján a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteszi az
(1)bekezdésben nem említett, az általa a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatát is. [21] Az alperes által hivatkozott döntések közül a KGD
- és KGD
- számon közzétett döntéseket a Legfelsőbb Bíróság és nem a Kúria hozta, azok nem kerültek a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Bszi.
- §
(1)és
(1a)bekezdése alapján közzétételre, így az azokban foglaltaktól való eltérés a rendkívüli perorvoslati kérelem befogadását nem alapozhatja meg. A Kfv.I.35.697/2011/
- számú ítéletet a Kúria hozta, az a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került. Jövedéki ügyben hozott határozat felülvizsgálata volt az ügy tárgya, az alkalmazandó jogszabály a már nem hatályos, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 339/A. §-a volt, a határozatban a Kúria visszautalt a KGD
- számon közzétett eseti döntésben foglaltakra. E döntésben a Kúria kifejtette, hogy hiába tesz eleget a közigazgatási szerv a határozat meghozatalakor az előtte ismert tények vonatkozásában a bizonyítékok értékelésével a tényállás megállapításának, a felperes nincs elzárva attól, hogy a perben olyan tényekre, adatokra, bizonyítékokra hivatkozzon, amelyek a hatóság előtt nem voltak ismertek, de a döntés meghozatalakor kétségkívül fennálltak. Az alperes hivatkozásával ellentétben ettől a döntéstől az elsőfokú bíróság nem tért el, figyelembe vehetőnek ítélte azt, hogy a felperes – a perben igazoltan – az ajánlati időben visszautasító nyilatkozatot tett. Ennek okán került sor az elsőfokú ítélet szerinti döntés meghozatalára, és az új eljárásra nézve annak előírására, hogy a törvényi vélelem beállta tekintetében a körülményeket meg kell vizsgálni és az e körben hozott döntést részletesen indokolni kell, mert a felperes igazolta, hogy a számára nyitva álló határidőben a nyilatkozattételi jogával élt. [22] A Kúria hivatalból áttekintette, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása egyéb okból indokolt-e. Kúria V.Kfv.37.115/2025/2 5 [23] A Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A joggyakorlat egységének biztosítása és a joggyakorlat továbbfejlesztése befogadási okok elkülönülnek egymástól. A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a befogadási kérelemben megjelölt okokból a jogerős ítélet folytán a jogegység sérült, vagy sérülhet. A joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására akkor kerül sor, amennyiben a kialakult és egységes bírói gyakorlat a befogadási kérelemben megfogalmazott elvi ok(ok)ból történő változtatása indokolt lehet, vagy olyan új jogkérdés merült fel a perben, amely a Kúria állásfoglalását igényli. [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn [7/2023. JEH 1. pont]. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának második fordulata alapján, a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából akkor van helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes ugyan, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. [26] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügyben felvetett jogkérdés a jogalanyok széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. A felvetett jogkérdés különleges súlya pedig kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön a különleges súlyára tekintettel túlmutat. A felülvizsgálati kérelem befogadásához az is szükséges, hogy a fél által megjelölt jogkérdés a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható legyen. A befogadás ezen indokkal is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást [Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.]. [27] A Kúria jelen ügyben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpont alá tartozó körülményt nem észlelt, a felülvizsgálati kérelemben kifejtettek társadalmi jelentőségű jogkérdésként sem értelmezhetők, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége nem merült fel, ezért a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ac)alpontja alapján nincs törvényes lehetőség. [28] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria V.Kfv.37.115/2025/2 6 [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja, ha a fél által előadott körülmények nem valószínűsítik az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegést, és az általa hivatkozott eseti döntések nem minősülnek a Kúria közzétett határozatainak, közzétett határozattól jogkérdésben való eltérés nem áll fenn. Záró rész [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [31] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [32] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(2)bekezdése és
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke bíró dr. Stefancsik Márta s.k. előadó bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Darák Péter s.k. Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró