A határozat elvi tartalma: Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, ha a keresettel támadott határozat nm nyújt megfelelő tájékoztatást a fél részére a jogorvoslati kérelem meghatározott honlapon és meghatározott űrlapon történő benyújtásáról. Amennyiben a fél a keresetlevelet az elektronikus űrlap biztosítása ellenére nem megfelelő módon terjeszti elő, de erről és a benyújtás helyes módjáról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem tájékoztatja, a bíróság a keresetlevelet nem utasíthatja jogszerűen vissza. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.668/2020/
- dr. Fekete Ildikó, a tanács elnöke dr. Mohay György előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperes: Felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Aldrich Karin kamarai jogtanácsos Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím2 Az alperes képviselője: Dr. Németh Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi bírság ügyében hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A fellebbezett határozat: a Fővárosi Törvényszék 6.K. 704.586/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 6.K.704.586/2020/
- számú végzését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás Kúria VI.Kpkf.39.668/2020/2/I 2 [1] Az alperes a BP-05/200/1596-2/
- számú határozatával a felperes terhére 800.000.-Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint kötelezte a felperest, hogy az általa forgalmazott jótállásköteles termékek mellé minden esetben a jogszabálynak megfelelő tartalmú jótállási jegyet adjon a fogyasztónak, továbbá tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazásától. A határozatot a felperes
- március
- napján vette kézhez. A határozat ellen a felperes jogi képviselője útján, E-papír szolgáltatás igénybevételével
- március
- napján – alperesen keresztül - keresetlevelet terjesztett elő, kérve a határozat bírósági felülvizsgálatát. Az alperes a védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását indítványozta arra hivatkozva, hogy a felperes, mint gazdasági társaság elektronikus kapcsolattartásra kötelezett személy, ezért csak az E-ügyintézési törvényben és annak végrehajtási rendeletében meghatározott módon nyújthatta volna be a keresetet, ennek pedig az E-papír nem felel meg. Az elsőfokú bíróság döntése [2] A Fővárosi Törvényszék a 6.K.704.586/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában hivatkozott a
- évi I. törvény (Kp.) 29.
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 2016. CXXX. törvény (Pp.) 608.
(1)bekezdésében foglaltakra, a Kp.
- és
- §-ára, a Pp.
- §
(1)bekezdésére, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény)
- §-ára és
- §-ára. E jogszabályokat alkalmazva rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy a felperesi gazdasági társaság által a keresetlevél előterjesztéséhez igénybe vett E-papír szolgáltatás nem felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Felperes csak akkor használhatta volna az E-papír szolgáltatást, ha esetében az E-ügyintézési törvény
- §
(4)bekezdésében meghatározott valamely kizáró ok állt volna fenn, ilyen kizáró ok azonban nem merült fel, ilyenre felperes sem hivatkozott. A fellebbezés [3] A felperes az elsőfokú bíróság keresetlevelet visszautasító végzése ellen fellebbezést terjesztett elő, melyben a végzés megsemmisítését kérte, hivatkozva a 451/
- (XII.19.) Korm. rendelet (vélhetőleg a felperes a 451/
- (XII. 19.) Korm. rendeletre gondolt)
- §ára. A felperes álláspontja szerint az alperesnek – észlelve a nem megfelelő módon történt előterjesztést - a 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet
- §-a alapján a beadványt felterjesztés helyett be nem nyújtottnak kellett volna tekintenie és tájékoztatnia kellett volna a felperest az irat benyújtásának szabályszerű módjáról. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VI.Kpkf.39.668/2020/2/I 3 [4] A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. [5] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [6] A 451/
- (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- §
(1)bekezdése értelmében, ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás (a továbbiakban E-papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt benyújtani, hogy
- a)az adott beadvány esetében jogszabály alapján az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség,
- b)az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, vagy
- c)az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 115. vagy a 116. szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlapot rendszeresít, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erről, valamint az irat benyújtásának lehetséges módjairól az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén nyolc napon belül tájékoztatja. [7] A felperes maga is elismerte, hogy a keresetlevelét nem a jogszabályoknak megfelelő módon nyújtotta be. Ezt követően azonban – az alperes által sem vitatottan – nem került sor a fenti Korm. rendelet szerinti tájékoztatásra az alperes részéről. A keresettel érintett határozat ugyan tartalmaz tájékoztatást arra nézve, hogy a keresetlevelet az Eügyintézési törvény 9. §-a alapján az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével kell előterjeszteni, ez azonban nem helyettesítheti a Korm. rendelet 7. §
(1)bekezdésében meghatározott kogens tájékoztatási kötelezettséget. [8] Amennyiben az alperes nyolc napon belül eleget tesz a fenti tájékoztatási kötelezettségének, úgy a felperes számára lehetővé vált volna, hogy határidőn belül a keresetlevelét a jogszabályoknak megfelelő módon terjessze elő. [9] Magyarország Alaptörvénye XXIV. cikk
(1)bekezdés első mondata alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvény XXVIII. cikk
(7)bekezdése értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági vagy közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. [10] A Kúria 7/
- (XI.8.) KK véleménye szerint a közigazgatási szerv téves tájékoztatása miatt az ügyfelet nem érheti joghátrány. A Kúria álláspontja az, hogy a hiányos tájékoztatás a téves tájékoztatással egy tekintet alá esik. [11] A Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés c) pontjának az Alaptörvénnyel összehangban álló értelmezése alapján, amennyiben a hatóság észleli, hogy az ügyfél nem megfelelő módon nyújtotta be a beadványát, úgy az erről való tájékoztatástól nem tekinthet el. A hatóság ez irányú mulasztása miatt az ügyfél jogorvoslati joga nem sérülhet. Helytállóan hivatkozott tehát arra a felperes, hogy nem érheti hátrány az alperes mulasztása miatt. Kúria VI.Kpkf.39.668/2020/2/I 4 [12] A Kúria gyakorlata által megerősítve (Kpkf. II. 37769/2019/2., Kfv. III. 37971/2019/3., Kfv. II. 37759/2019/7., Kfv. II. 37133/2020/4., Kfv. III. 37240/2020/5.) megállapítható, hogy az alperes eljárása nem felelt meg a tisztességes eljárás követelményének, illetve közvetve elzárta a felperest az őt megillető jogorvoslati jog gyakorlásától. [13] Az elsőfokú bíróságnak a felperes által 2020. március 26. napján előterjesztett keresetlevél alapján megindult peres eljárást – amennyiben egyéb perakadály nem merül fel érdemben le kell folytatnia. [14] Mindezek alapján a Kúria a Kp. 114. §
(2)b) pontja szerint eljárva a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott. A döntés elvi tartalma [15] Sérti a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot, ha a keresettel támadott határozat nm nyújt megfelelő tájékoztatást a fél részére a jogorvoslati kérelem meghatározott honlapon és meghatározott űrlapon történő benyújtásáról. Amennyiben a fél a keresetlevelet az elektronikus űrlap biztosítása ellenére nem megfelelő módon terjeszti elő, de erről és a benyújtás helyes módjáról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem tájékoztatja, a bíróság a keresetlevelet nem utasíthatja jogszerűen vissza. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A felperes a másodfokú eljárásban perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért a perköltségről a Kúriának döntenie nem kellett. [18] A fellebbezési eljárás az 1990. évi XCIII. tv. 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért az illetékről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [19] A Kúria végzése ellen jogorvoslatnak a Kp. 112. §
(2)bekezdése, illetve a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- október
- dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: dr. Mohay György s.k. előadó bíró, dr. Remes Kúria VI.Kpkf.39.668/2020/2/I tisztviselő 5