A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes a keresetlevelét nem a jogszabályban meghatározott helyre nyújtja be, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- i)pontja alapján van helye a keresetlevél visszautasításának és nem az
- l)pont alapján. A „nem a jogszabályban meghatározott módon” tartozó benyújtás nem a téves helyre történő benyújtás, hanem a nem megfelelő elektronikus nyomtatványon történő téves módon való benyújtást jelenti. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.39.875/2020/2. A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Nagy Szabolcs előadó bíró Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője :Dr. Erdei Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Galambos Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: orvosi ügyeletben való részvételre kötelezés ügyben indult közigazgatási jogvitában a keresetlevél visszautasítása A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 19.K.701.661/2020/3. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az alperes a 2020. április 9. napján kelt SZ-10/NEO/2175-36/2020. számú határozatával a felperest – a név1 területi ellátási kötelezettséggel, valamint praxisjoggal rendelkező háziorvos útján – az Orvosi Ügyeleti Társulás helység1, mint központi ügyeleti ellátás tevékenység végzésére kötelezte. Az alperes a határozatában tájékoztatta a felperest Kúria VI.Kpkf.39.875/2020/2-I 2 arról, hogy a döntése ellen annak közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási pert indíthat és a keresetlevelet a Debreceni Törvényszékhez címezve, az alperesnél kell benyújtani. Az alperes határozata a felperes részére 2020. április 9. napján került kézbesítésre. A kereset és a védirat [2] A felperes az alperesi tájékoztatás ellenére, jogi képviselője útján, elektronikus úton a keresetlevelet közvetlenül a Debreceni Törvényszéknél (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) nyújtott be 2020. május 8. napján. [3] Az elsőfokú bíróság az alperes részére további intézkedés céljából megküldte a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. §
(3)bekezdése és a
- §-a alapján. A keresetlevél az alpereshez
- május
- napján érkezett meg. [4] Az alperes a védiratával együtt felterjesztette az elsőfokú bírósághoz a keresetlevelet és elsődlegesen kérte annak visszautasítását elkésettség miatt. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a 19.K.701.661/2020/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján figyelemmel és hivatkozva a Kp. 39. §
(1)és
(3)bekezdéseire. Megállapította, hogy a jogorvoslati záradékban történt tájékoztatás ellenére a jogi képviselővel eljáró felperes nem a közigazgatási cselekményt megvalósító alperesnél nyújtotta be a keresetlevelét, így az csak
- május
- napján érkezett meg az alpereshez. Ugyanakkor a keresetindítás határideje
- május
- napján letelt, melyhez képest a felperes elkésetten nyújtotta be a keresetlevelét és igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A fellebbezés és az észrevétel [6] A felperes fellebbezést terjesztett elő az elsőfokú bíróság végzésével szemben és kérte annak megváltoztatását akként, hogy a Kúria a Kp.
- §
(1)bekezdés l) pontja alapján utasítsa vissza a keresetlevelet megállapítva azt is, hogy a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében az ügyben a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fennmaradnak. Utalt arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. §
(1)bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés a perbeli ügyben kötelezően alkalmazandó. A keresetlevelét nem az IKR rendszerben lévő elektronikus űrlap útján nyújtotta be, hanem elektronikus úton az ÁNYK rendszerben kitöltött nyomtatványon keresztül
- május 8-án, azaz a kereset beadására nyitva álló határidő letelte előtt. Tehát a keresetlevelet elektronikus úton, de a nem a jogszabályban meghatározott Kúria VI.Kpkf.39.875/2020/2-I 3 módon terjesztette elő, ezért nem a Kp.
- §
(1)bekezdés i), hanem az l) pont alapján kellett volna visszautasítani a keresetlevelet. [7] Az alperes az észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását és kiemelte, hogy a keresetlevélnek az elsőfokú bírósághoz történt elektronikus megküldése a kereset benyújtásának a határidejét befolyásolja és nem érinti az előterjesztés módját. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés alaptalan. [9] A Kúria a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül az elsőfokú bíróság végzését, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság végzése helytálló, az abban foglaltakkal mindenben egyetértett, ezért a fellebbezés alapján csupán az alábbiakat emeli ki: A felperes által sem vitatottan a keresetlevél nem a közigazgatási cselekményt megvalósító egyfokú közigazgatási eljárásban eljárt alpereshez, hanem – jogszerűtlenül – az elsőfokú bíróságnál került benyújtásra. A Kúria feladata jelen esetben az volt, hogy eldöntse, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i), vagy l) pontja alapján van-e, volt-e helye a keresetlevél visszautasításának. [10] A Kúria arra mutat rá, hogy a keresetindítási határidő megtartottsága kizárólag akkor állapítható meg, ha a felperes a keresetlevelét a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be. Amennyiben a felperes a keresetlevelét nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy a határidőn belüli benyújtás ténye fel sem merülhet. Ez alól a Kp. szabályozása – a Kp. 39. §
(3)bekezdése – egyetlen kivételt enged, ha a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelét tévesen a bírósághoz nyújtja be. Jelen esetben azonban a felperes jogi képviselővel járt el, így a Kp. 39. §
(3)bekezdéséből a contrario következik, hogy a felperes esetében a keresetlevelet nem lehet határidőben benyújtottnak tekinteni. A Kp. Kommentár is ezt az értelmezést támasztja alá, mert azt fejti ki, mivel a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. [11] A Kúria által kialakított joggyakorlat (Kfv.VII.38.032/2019/9.) szerint ilyen esetben a Kp. 48. §
(1)bekezdés
- l)pontja alapján került sor a keresetlevél visszautasítására, ugyanakkor az időközbeni jogszabályváltozás folytán, az
- l)pont alkalmazása esetén értelmetlenné és feleslegessé válna, kiüresedne a Kp. 39. §
(3)bekezdésében foglalt kivételt tartalmazó szabály, továbbá a 39. §
(1)bekezdésének utolsó mondata is, hiszen ebben az esetben a jogi képviselővel eljáró fél akár a határidőn túl is benyújthatná közvetlenül a bíróságnál a keresetlevelét, továbbá a Kp. 49. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradásának szabályai kijátszásához vezetne a Kp. idevonatkozó szabályainak felperesi értelmezése. Megjegyzi a Kúria, hogy a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontjában foglalt „nem a jogszabályban meghatározott módon” kitétel nem a téves helyre benyújtást, hanem a nem megfelelő elektronikus nyomtatványon történő, téves módon való benyújtást jelenti. Kúria VI.Kpkf.39.875/2020/2-I 4 [12] A Kúria utal arra is, hogy a felperesnek rendelkezésére állt volna egy jogszerű lehetőség a mulasztásának a kimentésére, igazolási kérelmet nyújthatott volna be, mely lehetőséggel a felperes nem élt. [13] Mindezek miatt a Kúria a jogszabályváltozásra is tekintettel eltért a Kfv.VII.38.032/2019/9. számú végzésében foglaltaktól, és az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokainál fogva --–, a Kp. 114. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] Az alperesnek költsége nem merült fel és perköltség iránti igénnyel sem élt, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [17] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdésében foglalt rendelkezés, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Nagy Szabolcs s.k. előadó bíró dr. Drávecz Margit Gyöngyvér bíró