A határozat elvi tartalma: Ha az elektronikus ügyintézési szolgáltatás a határidő utolsó órájában tervezett üzemszünet miatt nem elérhető, ez a körülmény alapot adhat a fellebbezési határidő elkésettsége miatt előterjesztett igazolási kérelem elfogadásához. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Mpkf.IV.10.064/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (cím1) Az alperes: alperes (cím2) Az alperes képviselője: Kőszegi Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Kőszegi János ügyvéd) A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése A fellebbezést benyújtó fél: A felperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.103/2025/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.103/2025/
- számú végzését megváltoztatja és a felperes igazolási kérelmének helyt ad, egyben mellőzi a felperes fellebbezésének visszautasítását. Kúria IV.Mpkf.10.064/2026/2 2 Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 203.200 (kettőszázháromezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
- október 13-án meghozott 25.M.70.084/2023/
- számú ítéletével a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése miatt jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított perben a felperes keresetét elutasította. Az ítéletet a feleknek elektronikus úton kézbesítette, amit a felperes részéről jogi képviselője az elektronikus tértivevény tanúsága szerint
- október 16-án töltött le. [2] A felperes az ítélettel szemben
- november 1-jén elektronikus úton nyújtotta be a fellebbezését a Budapest Környéki Törvényszékhez. A fellebbezésében – annak késedelmes benyújtása miatt – igazolási kérelmet terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy a fellebbezésre
- október 31-ig nyitva álló határidőt azért mulasztotta el, mert ezen a napon a benyújtásra szolgáló elektronikus rendszer (AVDH) a www.birosag.hu oldalon található közlemény szerint
- október
- 11:00 óra és
- november
- 01:00 óra közötti időszakban karbantartás alatt állt és emiatt technikai hibát jelzett. Erre figyelemmel a fellebbezés hitelesítésére és beküldésére nem volt lehetősége, a rendszerhibát önhibáján kívül nem tudta elhárítani és más benyújtási mód sem állt a rendelkezésére. A fellebbezéssel támadott határozat [3] A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Mpkf.35.103/2025/
- számú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította és a Budapest Környéki Törvényszék 25.M.70.084/2023/
- számú ítélete elleni fellebbezését visszautasította. [4] Végzésének indokolásában a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdéseinek felhívását követően azt vizsgálta, hogy a felperes által előadott körülmények olyan elháríthatatlan akadálynak minősültek-e, amelyek őt a perbeli cselekmény teljesítésében gátolták. [5] Az ítélőtábla megállapította, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) üzemzavar naptárában közzétett tájékoztatás alapján a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidőn belül ugyan
- 16-án 00:15-től 01:45-ig,
- 22-én 18:00–
- 21:59 között,
- 26-án 01:45-től
- 04:15-ig, üzemzavar volt a SimplePay fizetési rendszer tervezett karbantartása, illetve az elektronikus ügyintézést kiszolgáló rendszerben végzett karbantartási munkák miatt, valamint
- 23:00 – Kúria IV.Mpkf.10.064/2026/2 3
- 01:00 között a felperes által is jelzett AVDH szolgáltatáson való karbantartás miatt, de ezek egyike sem érintette a fellebbezési határidő számítását, mert egyik esetben sem haladták meg a Pp.
- §-ában megállapított négy órát. Megjegyezte, hogy a felperes az igazolási kérelmében a
- október 31-ét érintő karbantartást ellentmondásosan, eltérő kezdő időponttal rögzítette, a helyes adat az ütemzavar naptárban szereplő bejegyzés szerint 23.00 óra. A négy órát meg nem haladó üzemkiesés napját viszont a határidőbe bele kell számítani, azt hivatalból nem lehet figyelmen kívül hagyni. [6] Az ítélőtábla az indokolásában utalt arra is, hogy a fellebbezés határidőben történő benyújtását a felperes állítása szerint az név Zrt. ütemezett karbantartása okozta, ugyanakkor mindez előre jelzett és négy óra időtartamot meg nem haladó karbantartási munkának minősül, így nem volt váratlannak tekinthető. Kifejtette, hogy amennyiben már az elsőfokú eljárásban is meghatalmazott jogi képviselő a fellebbezést munkaszervezési okból csak a fellebbezési határidő utolsó napján kívánja benyújtani, elvárható tőle, hogy előzetesen ellenőrizze, lesz-e az adott napon előre bejelentett üzemszünet, üzemzavar. A rövid időtartamú, előre bejelentett és kifejezetten az éjszakai órákat érintő üzemszünet vagy üzemzavar esetében a gondos pervitelnek az az eljárás feleltethető meg, hogy a jogi képviselő a közleményben feltüntetett időpontot megelőzően kísérelje meg a beadvány benyújtását. Utalt arra is, hogy a feleket terhelő felelős pervitel elve ugyanis a jogi képviselőkkel szemben fokozott követelményeket támaszt az eljárásjogi határidők betartása, valamint azok elmulasztása esetén az igazolási kérelemnél a Pp.
- §
(2)bekezdésében elvárt, a mulasztás vétlenségét alátámasztó körülmények igazolása terén. [7] Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes által előadottak a fellebbezési határidő elmulasztásának kimentésére nem alkalmasak, ezért a felperes határidőn túl előterjesztett fellebbezését a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján visszautasította. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [8] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen az igazolási kérelmét elutasító és a fellebbezését visszautasító elsőfokú végzés megváltoztatását és az ítélőtábla fellebbezése érdemi elbírálására utasítását kérte. Másodlagosan kérte, hogy a Kúria a támadott végzést helyezze hatályon kívül és a Fővárosi Ítélőtáblát utasítsa új eljárásra és új határozat meghozatalára. Kérte továbbá a fellebbezéssel felmerült perköltsége megfizetését. Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla a végzésében tévesen értelmezte a Pp. 617. §-át, mert az abban foglalt 4 órás szabály csak a határidő számítására (nyugvására) vonatkozik, de nem írhatja felül a vétlenséget. Álláspontja szerint a 321/2024. (XI.6.) Korm. rendelet 48. §
(1)bekezdésében és a
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)
- §
(4)bekezdésében foglalt kógens szabályok üzemzavar esetén kizárják az elutasítást. Állította, hogy nem érheti joghátrány azért, mert a fellebbezési határidő utolsó napján az igazolt időtartamban nem volt igénybe vehető az elektronikus kapcsolattartás. Fellebbezésének elutasítása sérti az Alaptörvény XXVIII. cikkében foglalt jogorvoslathoz való jogát. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Mpkf.10.064/2026/2 4 [9] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontjai alapján bírálta el és az alábbiak szerint megalapozottnak találta. [10] A Kúria elsőként utal arra, hogy az ítélőtábla végzésében helytállóan fejtette ki a Pp. 617. §-a szerint a négy órát elérő üzemszünet üzemzavar fennállása esetén nem számít bele az adott nap, a napokban, munkanapokban megállapított határidőbe. Elektronikus kapcsolattartás esetén ezért alkalmazhatóságában a számított határidő meghosszabbodik. Az így meghosszabbodott határidő betartása kizárja a mulasztás tényét. [11] Amennyiben tehát a bírósággal elektronikus kapcsolatot tartó fél a beadványát a Pp. 616. §-a szerint számítható határidőn belül terjeszti elő, esetében nincs szó mulasztásról, a határidőt betartottnak és a beadvány határidőben előterjesztettnek minősül. Ebben az esetben fel sem merül az igazolási kérelem szükségessége. Adott esetben azonban az üzemzavar naptárban megjelölt üzemzavar időpontok egyik nap sem haladta meg a négy óra időtartamot. [12] A perbeli esetben 2025. október 31-én a fellebbezési határidő utolsó napján – annak utolsó órájában – jelentkező üzemzavar ezért valóban nem tette alkalmazhatóvá a Pp. 617. §át, ezért ahhoz, hogy a 2025. november 1-jén elkésetten benyújtott felperesi fellebbezést határidőben érkezettnek lehessen tekinteni, a felperesnek igazolási kérelmet kellett előterjesztenie a mulasztás kimentésére {Pp. 153. §
(4)bekezdés}. [13] A Kúria szerint azonban téves az ítélőtábla által értékelt körülmény, miszerint az üzemszünet nem volt váratlannak tekinthető és ezért arra sem lehetett következtetni, hogy a fellebbezési határidőt a felperes önhibáján kívül mulasztotta el. A Kúria a továbbiakban is irányadónak tekinti a Gpkf.III.30.191/2023/
- számú határozatában kifejtetteket: a fél a fellebbezési határidő teljes időtartamában jogosult a fellebbezését benyújtani. Az elektronikus kapcsolattartás szabályai és technikai lehetőségei mellett mindez azt jelenti, hogy a felperes jogosult lett volna adott ügyben akár
- október 31-én, a nap utolsó órájában előterjeszteni a fellebbezését (Pp.
- §). Esetében az egy órás üzemzavar eredményeként a fellebbezési jog gyakorlása csorbult: a felperes az elektronikus rendszer üzemszünetet előidéző hibája miatt nem tudta fellebbezését határidőben benyújtani, holott azt megkísérelte. [14] Egyebekben helyesen utalt a fellebbezés az E-ügyintézési tv.
- §
(4)bekezdésére, amely külön rögzíti, hogy nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az adott ügy elektronikus intézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg vagy tartósan nem érhető el. [15] Mindezekből következően a Kúria a felperes igazolási kérelmét a Pp. 151. §
(2)és
(3)bekezdése, 153. §
(1)és
(3)bekezdése alapján alaposnak találta. Ebből következően az elsőfokú bíróság végzésével szemben benyújtott fellebbezést a Pp. 153. §
(4)bekezdése szerint határidőben benyújtottnak minősült, visszautasításának nem volt helye. [16] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. Záró rész Kúria IV.Mpkf.10.064/2026/2 5 [17] A fellebbezés eredményes volt, ezért a Kúria az alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes fellebbezési perköltségének megfizetésére kötelezte. [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] A végzés ellen a Pp. 406. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró