← Magyarország

Pf.20427/2025/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az alperes Alapszabályának 13.

  1. pontja előírja, kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyezteti, illetve a szövetkezet jogszabályban, vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével járna. Az Alapszabálynak a közgyűlés kizárólagos hatáskörét felsoroló eseteiből megállapítható, ide tartoznak mind a szervezet mindennapi működését, mind gazdálkodását befolyásoló kérdések megtárgyalása. Ezek között vanna olyanok, melyek közvetlenül befolyással lehetnek az alperes működőképességére, de vannak olyan ügyek is, melyek pusztán technikai jellegű döntések meghozatalát igénylik. Jórészt ilyenek leginkább a tagok felvételével, kizárásával, a tisztségviselők díjazásával, az egyes kifizetések határidejének megállapításával kapcsolatos kérdések. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.427/2025/
  2. A felperes: felperes neve (címe) A felperes képviselője: Butora Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Butora Mónika ügyvéd) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes képviselője: Ifj. dr. Kicska Zoltán ügyvéd (címe) A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Törvényszék 14.P.20.074/2025/12/I. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Felperes, 14.P.20.074/2025/
  3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felperes az alperesi szövetkezet alapító tagja. Az alperes alapításakor 5 évi időtartamra három tagú igazgatóság került megválasztásra, köztük a felperes házastársa – (személy 1) – is
  4. május 18-tól
  5. május 18-ig terjedő határozott időre. [2] Az alperes
  6. február 28-án megtartott közgyűlésen 2024.02.28/
  7. számú határozatával a felperes házastársát igazgatósági tagi tisztségéből visszahívta, a cégbíróság
  8. február 28-ával (személy 1) igazgatósági tagot a cégjegyzékből törölte és új igazgatósági tagot vett nyilvántartásba. (Személy 1) a közgyűlési határozat ellen annak hatályon kívül helyezése érdekében terjesztett elő kerestet. A Szegedi ítélőtábla Pf.III.20.353/2024/
  9. számú ítéletével jogerőre emelkedett Gyulai Törvényszék 10.P.20.038/2024/
  10. számú ítéletében Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 2 megállapította, az alperes azzal, hogy a
  11. február 28-i közgyűlést az igazgatóság elnöke hívta össze, megsértette a Ptk. 3:
  12. §

(4)bekezdését és az Alapszabály 13.
  1. pontját. A jogsértés megállapításával az alperes közgyűlési határozatát nem helyezte hatályon kívül. [3] Az alperes igazgatósága
  2. november 6-án ülést tartott, ahol mindhárom igazgatósági tag részt vett. Egyhangúan elfogadták a 7/
  3. (11.06.) sz. határozatot, mely az alperes rendkívüli közgyűlésének összehívásáról döntött (személy 1) és (felperes) tagok jogellenes magatartásának a szövetkezet működésére való veszélyeztetése miatt. A 8/
  4. (11.06.) sz. határozattal az igazgatóság javaslatot tett az érintett két tag szövetkezetből való kizárása iránti kereset megindítására. [4] Az igazgatóság elnöke
  5. november 6-án kelt meghívóval
  6. november 15-ére összehívta az alperes rendkívüli közgyűlését. A napirendi pontok között szerepelt (személy 1) és (felperes) tagok szövetkezetből való kizárása iránti kereset megindításáról szóló döntés. [5] A meghirdetett napon megtartott rendkívüli közgyűlésen (személy 1) és a felperes nem jelentek meg. A jegyzőkönyv szerint az alperesi igazgatóság elnöke tájékoztatta a közgyűlést az igazgatóság javaslatáról. A közgyűlés 2024.11.15./
  7. szám alatt határozatot hozott a felperes elleni kizárási kereset megindításáról. A döntés alapján az alperes kezdeményezte a felperes szövetkezeti tagságának megszüntetését kizárás útján. [6] A felperes a határozatról a Szegedi Törvényszék által
  8. január 2-án megküldött 13.P.20.218/2024/
  9. számú végzésének mellékletében szereplő közgyűlési jegyzőkönyvből szerzett tudomást. [7] Az alperes hatályos Alapszabályának 8.
  10. pontja szerint a tagok a jelen Alapszabályban foglaltak szerint demokratikusan felügyelik a szövetkezetet, annak működését, és közvetlenül és közvetve irányítják a szövetkezetet. A 13.
  11. értelmében a szövetkezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. Hatáskörébe tartozik – a kizárólagos hatáskörökön kívül – a szövetkezet minden olyan ügye, amelyet a törvény, vagy Alapszabály nem utal más testület, vagy vezető tisztségviselő hatáskörébe. A 13.
  12. előírja, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik – többek között – a tag kizárása iránti kereset megindításához szükséges határozat meghozatala. A 13.
  13. szerint a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyezteti, illetve a szövetkezet jogszabályban, vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével járna. A közgyűlést – ha a törvény másként nem rendelkezik – az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően, a tárgysorozati javaslat közlésével írásban kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés meghirdetése és megtartása közötti időtartam nem lehet kevesebb 8 napnál. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint fele megjelent (Alapszabály 13.9., 11., 12.,
  14. pontjai). [8] A létesítő okirat
  15. pontja szabályozza a szövetkezet igazgatóságának működését. Eszerint az igazgatóság testületként jár el, ügyrendjét maga állapítja meg. Az igazgatóság ülését az igazgatóság elnöke hívja össze az ülést legalább 5 nappal megelőzően a napirend közlésével. Az üléseket szükség szerint kell összehívni. Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról. Határozatképes, ha azon az összes tag jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A kereset és az ellenkérelem [9] A felperes keresetében az alperes
  16. november 15-én megtartott közgyűlésén hozott 2024.11.15./
  17. számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 3 [10] Keresete jogalapjaként a Ptk. 3:
  18. §-át, 3:
  19. §
(1)bekezdését, 3:37. §
(1)bekezdését, 3:344. §
(4)bekezdését, valamint 3:337. §
(1)bekezdését jelölte meg. [11] Előadta, az alperes közgyűlésének összehívására az Alapszabály 13.
  1. pontja szerint az igazgatóság jogosult, azonban a kifogásolt határozatot hozó legfőbb szervi ülést nem a testület, hanem az igazgatóság elnöke hívta össze. Véleménye szerint a
  2. november 15-én megtartott közgyűlés összehívása tárgyában igazgatósági ülés összehívására, annak szabályszerű megtartására nem került sor. Hangsúlyozta, (személy 1) mint igazgatósági tag az igazgatóság elnökétől az ülésre szóló meghívót nem kapott, azon nem vett részt. Ennek kapcsán az Alapszabály 14.
  3. pontjára hivatkozott, vagyis az igazgatóság az összes tag jelenlétében határozatképes. [12] Az elsőfokú eljárás során a
  4. november 12-én megtartott perfelvételi tárgyláson előadta, az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hívott össze, melyre kizárólag akkor kerülhet sor, ha olyan témát kell a közgyűlésen megtárgyalni, melynél a késedelmes döntés veszélyezteti az alperesi szövetkezet működését. Álláspontja szerint a két tag kizárásának kérdéséről való döntés az Alapszabály idézett feltételének nem felelt meg. Hangsúlyozta, 15 napnak kell eltelnie a közgyűlés összehívása és a közgyűlés időpontja között, míg rendkívüli közgyűlés esetén ez 8 nap. Véleménye szerint, mivel a jogszabályi feltételek nem álltak fenn a rendkívüli közgyűlés összehívására, csak rendes közgyűlést lehetett volna tartani. [13] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta, hogy a felperes házastársa az igazgatóság ülésének idején az igazgatóság tagja lett volna. Ennek kapcsán a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.353/2024/
  5. számú ítéletével jogerőre emelkedett Gyulai Törvényszék 10.P.20.038/2024/11/I. számú ítéletében foglaltakra hivatkozott. Hangsúlyozta, a szövetkezet megválasztott új igazgatósággal működött, a cégbíróság a
  6. február 28-át követően hozott közgyűlési határozatokon alapuló változásokat a cégjegyzékben átvette. Rámutatott, mivel a felperes házastárs nem volt az igazgatóság tagja sem a közgyűlés összehívásakor, sem a támadott határozat meghozatalakor, őt az igazgatósági ülésre meghívni nem kellett. [14] A felperes tárgyaláson kiegészített jogi érvelésével kapcsolatban előadta, a közgyűlés összehívására – a nagyszámú tagságra figyelemmel – jellemzően évente egyszer kerül sor, amikor a szövetkezet működésének rendes menetében kell a közgyűlésnek döntéseket hoznia. Ha ezen túlmenően a szövetkezet életében szükségessé válik a legfőbb szerv összehívása, akkor annak rendkívüli indoka kell legyen a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésben. Előadta, az alperes termelői csoportként működik, mivel – egyebek mellett – a felperes nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, ezzel veszélyeztette a termelői csoporti minősítést, vagyis azt, hogy az uniós és a nemzeti támogatásokhoz az alperes hozzájusson. Ezzel kapcsolatban a
  7. évi X. törvény
  8. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete [15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [16] Határozatának indokolásában a Ptk. 3:16. §
(1)bekezdésére, 3:17. §
(1)bekezdésére, 3:18. §
(1)bekezdésére, 3:19. §
(1)bekezdésére, valamint a
(2)bekezdés f) pontjára hivatkozott. Emellett a Ptk. 3:35. §-a, 3:36. §
(1)bekezdését, 3:37. §
(1)bekezdését, 3:335. §
(1)bekezdését, 3:337. §
(1)bekezdését, 3:343. §
(1)bekezdését, 3:344. §
(1)és
(4)bekezdéseit, valamint a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 24. §
(1)bekezdését alkalmazva kifejtette, (személy 1) igazgatósági tagsága
  1. február 28-án megszűnt, az őt visszahívó határozatot a bíróság jogerős döntésében nem helyezte hatályon kívül, ezért a
  2. november 6-i igazgatósági ülésen nem kellett részt vennie, meghívásának, részvételének hiánya nem tette jogszerűtlenné a közgyűlés összehívását. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 4 [17] A felperes módosított érvelésével kapcsolatban kifejtette, az Alapszabály szerint a tag kizárása iránti kereset megindításához szükséges határozat meghozatala a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntés. Helytállónak tartotta azt az alperesi hivatkozást, hogy a felperes adatszolgáltatási mulasztása és ezáltal az alperes támogatási forrásainak veszélyeztetése megalapozza a szövetkezet alperes működésének veszélyeztetését, valamint az előírt jogszabályi kötelezettségek teljesítését. Megállapította, a kötelező soron kívüli közgyűlés összehívásának az Alapszabály 13.
  3. pontjában foglalt feltételei fennálltak. Hangsúlyozta, a létesítő okirat a közgyűlés évi egyszeri kötelező összehívását előírja, és meghatározott feltételek fennállása esetére a soron kívüli összehívást teszi kötelezővé. Ez utóbbi esetköröket sem taxatíve, sem példálózóan nem sorolja fel, ezzel mérlegelési jogkörbe utalva a rendkívüli közgyűlés összehívásának egyedi eseteit. Az alperes ez utóbbi mellett döntött és annak szabályait betartva, legalább 8 nappal, jelen esetben 9 nappal korábban kiküldte a tagoknak a meghívókat. Mindezek alapján a közgyűlésen hozott határozat nem sért jogszabályt és nem ütközik az Alapszabályba sem. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [18] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és az alperes
  4. november
  5. napján tartott közgyűlésén hozott 2024.11.15./
  6. számú határozata hatályon kívül helyezése érdekében. [19] Előadta, az alperes törvényes működésének alapja az Alapszabály, mely részleteiben szabályozza a szövetkezet rendkívüli közgyűlése összehívásának feltételeit (13.9.), továbbá a rendes és rendkívüli közgyűlés összehívását érintő időbeli korlátokat (13.12.). Hangsúlyozta, az alperes igazgatósága 7/
  7. (XI.06.) számú, rendkívüli közgyűlést összehívó határozatában nem jelölte meg a rendkívüli közgyűlés összehívását érintő feltételt, nem indokolta, hogy az indítványozott napirendi pontokat érintően a késedelmes döntés miben és mennyiben veszélyeztetné az alperes működőképességét, mennyiben járna a szövetkezet jogszabályban vagy Alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével. [20] A Pp.
  8. §
(1)bekezdésére, 279. §
(1)bekezdésére, valamint 346. §
(5)bekezdésére hivatkozva rámutatott, az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően, nem okszerűen értékelte, jogi indokolása helytelen és elégtelen. Véleménye szerint tévesen értelmezte az Alapszabály 13.
  1. pontjának rendelkezését, a perben nem a késedelmes döntést, nem annak lehetséges következményeit vizsgálta, hanem a megjelölt kizárási okot, annak az alperes működését veszélyeztető voltát, illetőleg azáltal az alperes jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését. Hangsúlyozta, a kizárási ok vizsgálata, annak az alperes működőképességét veszélyeztető voltának megállapítása a kizárási per tárgya. [21] Véleménye szerint az alperes
  2. november 15-i ülése rendes közgyűlésnek minősül, melyet az Alapszabály 13.
  3. pontjában rögzített előírások szerint kellett volna összehívni, vagyis a meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 napnak kellett volna eltelnie. Mivel ez a feltétel nem teljesült, a közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, következésképpen azon érvényes határozatok nem hozhatók. [22] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. [23] Hangsúlyozta, az alperes rendes közgyűlését évente egyszer kell összehívni, mely főleg az éves beszámoló elfogadásáról dönt. A nagyszámú szövetkezeti tagságra figyelemmel az alperes rendes működése során a legfőbb szerv összehívása általában nem indokolt. Minden esetben valamilyen külső körülmény teszi indokolttá közgyűlés összehívását, vagy belső döntés. Ezek egyedi esetek, vagyis az összehívott közgyűlések nem azonosak a rendes közgyűléssel, az rendkívüli közgyűlésnek minősül. Erre az alperesi szövetkezet Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 5 Alapszabályában kifejezett rendelkezés szerepel, melyet a felperes alapító tagként aláírt. Önmagában tehát az a tény, hogy az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hívott össze, nem ütközik sem jogszabályba, sem az Alapszabály rendelkezéseibe. [24] Előadta, rendkívüli közgyűlés összehívására azért került sor, mert olyan kérdésben kellett dönteni, mely a szövetkezet működőképességét, vagy jogszabályi kötelezettség teljesítését veszélybe sodorta. Hangsúlyozta, a szövetkezet termelői csoport keretében működik. Ha a szövetkezet tagjai kötelezettségeiket nem teljesítik a szövetkezet felé, a szervezet sem tud támogatást biztosító szervek felé teljesíteni, ezért a termelői csoport minősítés és a kapott támogatások veszélybe kerülhetnek. [25] A felperes elleni per megindításáról korábban a szervezet nem döntött, mert egyrészt időt kellett adni a tagnak kötelezettségei teljesítéséhez, a felmerült hiányosságok orvoslásához, másrészt a felperes házastársa által indított eljárások folyamatban voltak. [26] Nem tulajdonított annak jogi relevanciát, mi volt maga az igazgatósági döntés, a lényeges az volt, hogy a tagoknak a meghívót kellett kézbesíteni, nem pedig az igazgatósági döntést. A
  4. évi X. törvény
  5. §
(1)bekezdésére hivatkozással kifejtette, a szövetkezet súlyos érdeksérelme, ha a tag az Európai Uniós támogatás igénybevételét magatartásával veszélyezteti. Véleménye szerint súlyosságát nem a bíróságnak kell mérlegelni, vagy a feleknek bizonyítania, az anyagi jogi norma. Hozzátette, a kizárási ok ellen a felperesnek a kizárási perben kell majd védekeznie. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [27] A fellebbezés alaptalan. [28] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [29] A Ptk. 3:36. §
(1)bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított 30 napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. [30] A Pp. 373. §
(2)bekezdése szerint a fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. A fél új bizonyítási indítványt, illetve bizonyítási eszközt tehát csak akkor terjeszthet elő, ha azt az új tényállításának bizonyítására teszi, vagy a korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az később jutott tudomására, vagy később keletkezett, és az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. [31] A felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, fellebbezésében arra hivatkozással kérte a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését, hogy az alperes igazgatósága 7/2024. (XI.06.) számú, rendkívüli közgyűlést összehívó határozatában nem jelölte meg a rendkívüli közgyűlés összehívását érintő feltételt, nem indokolta, hogy az indítványozott napirendi pontokat érintően a késedelmes döntés miben és mennyiben veszélyeztetné az alperes működőképességét, mennyiben járna a szövetkezet jogszabályban vagy Alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 6 [32] A felperes ezzel a Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. a) pontja szerint minősülő keresetváltoztatást terjesztett elő, melyet a Pp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében – a
(2)-
(5)bekezdésekre való hivatkozás, illetve feltételek teljesülése nélkül – az ítélőtábla érdemben nem vizsgálhatott. [33] A felperesi fellebbezés tükrében a jogvita tárgya abban állt, az alperes összehívhatott-e rendkívüli közgyűlést, fennálltak-e annak az Alapszabályban foglalt feltételei. [34] Az alperes Alapszabályának 13.9. pontja előírja, kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyezteti, illetve a szövetkezet jogszabályban, vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével járna. [35] A létesítő okirat 13.2.
  1. g)pontja szerinti, a tag kizárása iránti kereset megindításához szükséges határozat meghozatala mellett más, a szervezet működési körébe tartozó ügyekre is előírja a legfőbb szerv ülésének összehívását:
  2. b)az igazgatóság megválasztása, visszahívása, díjazás megállapítása;
  3. c)a felügyelőbizottság megválasztása, díjazás megállapítása;
  4. i)a tag be-, illetve kilépéséről való döntés;
  5. m)a tagsági jogviszony megszűnése esetén a vagyoni hozzájárulás névértékén felüli összeg kifizetése időpontjának megállapítása. [36] Ezen túl olyan egyéb kérdéseket is a közgyűlésnek kell megtárgyalnia, mely a szövetkezet gazdasági életével kapcsolatos, például:
  6. j)döntés a szervezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá való alakulásáról;
  7. k)a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, csődegyezség megkötéséről;
  8. l)a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, egyezség jóváhagyásáról;
  9. n)a működési alapba történő tagi befizetés mértékének és határidejének meghatározása;
  10. o)a tagi működési költség mértékének és határidejének meghatározása. [37] Az Alapszabálynak a közgyűlés kizárólagos hatáskörét felsoroló eseteiből megállapítható, ide tartoznak mind a szervezet mindennapi működését, mind gazdálkodását befolyásoló kérdések megtárgyalása. Ezek között vannak olyanok, melyek közvetlenül befolyással lehetnek az alperes működőképességére, de vannak olyan ügyek is, melyek pusztán technikai jellegű döntések meghozatalát igénylik. Jórészt ilyenek leginkább a tagok felvételével, kizárásával, a tisztségviselők díjazásával, az egyes kifizetések határidejének megállapításával kapcsolatos kérdések. [38] Ebben a kontextusban a létesítő okirat 13.9. pontja csak akként értelmezhető, hogy rendkívüli közgyűlés összehívásának egyrészt olyan esetekben van helye, mely kizárólag közgyűlési hatáskörbe tartozik, másrészt olyan kérdések esetén, ahol a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyezteti, illetve a szövetkezet jogszabályban, vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével járna. E két esetkörnek a létesítő okirat 13.2. pontjában felsorolt valamennyi ügyre irányadó együttes alkalmazása értelmezhetetlen lenne, ugyanis a fent vázolt, egyes technikai jellegű döntések (pl. b), c),
  11. i)pontok) esetén eleve kérdéses lenne annak megállapítása, hogy a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét mennyiben veszélyezteti, illetve a szövetkezet jogszabályban, vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megszegésével milyen módon járna. Az alperesi szövetkezet tagjainak nyilvánvalóan az lehetett a szándéka az Alapszabály ilyen tartalommal való megalkotása során, hogy – az éves beszámoló elfogadása mellett - a lehető legtöbb kérdésben lehetősége legyen a tagság minél szélesebb körének részt vennie a szervezetet érintő mind személyi, szervezeti, mind gazdálkodási kérdésekben való döntéshozatalban. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.427/2025/4 7 [39] Ebből tehát az a következtetés vonható le, hogy az alperes rendkívüli közgyűlésének összehívására az a tény adott okot, hogy a tag kizárása iránti kereset megindításáról szóló döntéshez az Alapszabály azt kifejezetten megköveteli. Az alperes igazgatósága a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően járt el, fennálltak a rendkívüli közgyűlés összehívásának feltételei. [40] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] Az alperes a másodfokú eljárásban pusztán megjelölte perköltségigényét, azonban azt szabályosan nem számította fel, jogszabályt nem jelölt meg, ezért arról az ítélőtábla nem rendelkezett. Szeged, 2026. március 19. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tolna András sk. táblabíró Dr. Jobbágy Ildikó sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.