A határozat elvi tartalma: A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésére haszonszerzés céljából került sor. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.486/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Győri Járásbíróság, B.152/2025/6., ítélet, tárgyalás,
- március 20., jogerő:
- március
- Az indítvány előterjesztője: a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség Kúria 3.Bfv.486/2025/16-I. Az indítvány iránya: 2 a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Járásbíróság B.152/2025/
- számú ítéletét megváltoztatja. A terhelttel szemben kiszabott 120 (százhúsz) napi tétel, napi tételenként 1.500 (egyezerötszáz) forint, mindösszesen 180.000 (száznyolcvanezer) forint pénzbüntetés kiszabására, a pénzbüntetés átváltoztatására, továbbá a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésre vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 49.394 (negyvenkilencezer-háromszázkilencvennégy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Győri Járásbíróság a
- március
- napján tartott tárgyaláson meghozott, és ugyanekkor jogerőre emelkedett B.152/2025/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- a)és
- b)pont], ezért őt 2 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre, 120 napi tétel, 1.500 forint egynapi tétel összegű, összesen 180.000 forint pénzbüntetésre és 4 év 8 hónap kiutasítás büntetésre ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetést börtön fokozatban kell végrehajtani azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés büntetésből a büntetés kétharmad részének a kitöltését követően Kúria 3.Bfv.486/2025/16-I. 3 bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, és a felmerült bűnügyi költség viseléséről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Győr-MosonSopron Vármegyei Főügyészség Bfel.171/2025/4. számon a terhelt javára, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontjában meghatározott okból terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [3] Kifejtette, hogy a Btk. 33. §
(6)bekezdés b) pontja szerint kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés nem szabható ki. Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés mellőzését indítványozta. [4] A Legfőbb Ügyészség BF.536/2025/
- számú átiratában a főügyészség indítványát – annak helytálló indokai alapján – fenntartotta, és a jogerős ítélet megváltoztatását, a pénzbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések mellőzését, egyebekben az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. III. [5] Az ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány alapos. [6] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [7] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [8] A Btk. – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé (Kúria Bfv.III.1.559/2018/10. számú határozat, BH 2020.9.). [9] A Kúria a jelen ügyben az alábbiakra mutat rá. [10] A Btk. szankciórendszerében a pénzbüntetés a Btk. 33. §
(1)bekezdés
- d)pontja, a kiutasítás pedig az említett törvényhely
- i)pontja szerint egyaránt büntetési nem. [11] A Btk. 33. §
(3)bekezdése alapján a büntetések – az
(5)és
(6)bekezdésében foglalt kivételekkel – egymás mellett is kiszabhatóak, azonban ez utóbbi jogszabályi hivatkozás
(6)bekezdés b) pontja szerint a kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabására nem kerülhet sor. Kúria 3.Bfv.486/2025/16-I. 4 [12] A Btk. 59. §
(1)bekezdés első mondata értelmében azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. [13] A Btk. 60. §
(2a)bekezdése alapján az embercsempészés (Btk.
- §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
- §
(2)és
(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető, határozott tartamú kiutasítás esetén pedig annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. [14] A Btk. 50. §
(1)és
(2)bekezdése rendelkezik a pénzbüntetésről; az
(1)bekezdés alapján a pénzbüntetés kiszabása lehetőség, a
(2)bekezdés szerint viszont azt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme, vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. [15] Kétségtelen, hogy a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a terhelt részéről a haszonszerzési érdek felmerült, ezért vele szemben – a Btk. 50. §
(2)bekezdésében írt feltételek fennállása folytán – a pénzbüntetés alkalmazása kötelező. [16] Ugyanakkor a Btk. – 2021. január 1. napjától hatályos – 60. §
(2a)bekezdés zárómondata szerint e bekezdés alkalmazása esetén az 50. §
(2)bekezdése alkalmazásának nincs helye. [17] A Btk. – a támadott ítéletben írt bűncselekmény elkövetési idején, 2025. március 18. hatályos – 60. §
(2a)bekezdése tehát kategorikusan tiltja a kiutasítással egyidejűleg a törvényi feltételek mellett kötelező pénzbüntetés kiszabását. [18] A Kúria megjegyzi, hogy a BH 2020.
- számon közzétett határozata értelmében kiutasítás és pénzbüntetés együttesen nem szabható ki, ha mindkettő kiszabásának a feltételei fennállnak, kiutasítást kell kiszabni (Kúria Bfv.II.978/2019/
- számú határozat). [19] Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor a terheltet pénzbüntetésre és kiutasításra is ítélte, ezzel a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult. [20] Mivel a felülvizsgálati eljárásban a törvénysértés a két, párhuzamosan alkalmazott büntetés közül – a kötelezően alkalmazandó kiutasításra tekintettel – a kiszabásában tilalmazott pénzbüntetés mellőzésével kiküszöbölhető, ezért a Kúria a pénzbüntetés kiszabására, valamint az annak átváltoztatására vonatkozó rendelkezést mellőzte. [21] Mindezek alapján a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatta, egyebekben a Be. 662. §
(1)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. [22] A felülvizsgálati eljárásban a fordítói díjként felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. A döntés elvi tartalma A kiutasítás mellett pénzbüntetés kiszabása törvénysértő akkor is, ha a bűncselekmény elkövetésére haszonszerzés céljából került sor. IV. Kúria 3.Bfv.486/2025/16-I. 5 [23] A Kúria ítélete ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [24] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ