A határozat elvi tartalma: Fellebbezés hivatalbóli elutasítása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.40.507/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró Az I. rendű perújító felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű perújító felperes: felperes2 (cím1) A perújított alperes: NAV Fellebbviteli Igazgatósága (cím2) A perújított alperes képviselője: Dr. Miskéri Anita kamarai jogtanácsos Az eljárás tárgya: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 42.K.28.028/2018/
- számú végzésével szembeni perújítási ügy A fellebbezést benyújtó fél: az I. és II. rendű perújító felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 16.K.701.477/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a perújító felperesek fellebbezését hivatalból elutasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A személyesen eljáró I. és II. rendű perújító felperesek (a továbbiakban: perújító felperesek) a
- június
- napján ajánlott küldeményként postára adott perújítási kérelmet terjesztettek elő a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság)
- február
- napján kelt 42.K.28.028/2018/
- számú végzésével szemben, amelyben a bíróság megállapította, hogy a 42.K.28.028/2018/
- számú igazolási kérelmet Kúria VI.Kpkf.40.507/2020/2-I 2 elutasító és a 42.K.28.028/2018/
- számú fellebbezéseket elkésettség miatt elutasító végzései
- január
- napján jogerőre emelkedtek. A bíróság hiánypótlást követően a
- november
- napján kelt 16.K.28.063/2019/
- számú végzésével a perújító felperesek perújítási kérelmét a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §
(1)bekezdés a) pontja, 263. §
(1)és
(2)bekezdése és 130. §
(1)bekezdés j) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította azon okból, hogy a perújítási kérelem nem tartalmazta a perújítás alapjául szolgáló tények megjelölését és a perújító felperesek a hiányokat a hiánypótlásra történő felhívást követően sem pótolták, ily módon a perújítási kérelem nem felelt meg a törvényben előírt feltételeknek. A végzés jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatója fellebbezés esetére a kötelező jogi képviseletről nyújtott tájékoztatást. [2] A bíróság a
- sorszámú végzést a perújító felperesekkel
- november
- napján közölte, akik a végzés ellen
- november
- napján fellebbezést nyújtottak be, melyben előadták, hogy pártfogó ügyvédi képviseletük iránt kérelmük folyamatban van, egyben személyes költségmentesség iránti kérelmet is előterjesztettek. Ezt követően a végzés jogorvoslati tájékoztatóját a bíróság a kötelező jogi képviselet tekintetében a 16.K.28.063/2019/
- számú végzésével kijavította, a perújító felperesekkel a kijavító végzést
- február 7-én közölte, akik
- február 17-én a
- sorszámú végzéssel szemben ismételten ajánlott küldeményként postára adott fellebbezést nyújtottak be. Az elsőfokú bíróság végzése [3] A szervezeti átalakulás folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
- szeptember
- napján kelt 16.K.701.477/2020/
- számú végzésével a perújító felperesek 16.K.28.063/2020/
- számú, perújítási kérelmet elutasító végzéssel szemben
- február 17-én ismételten előterjesztett fellebbezését az rPp.
- §
(1)bekezdése,
- §-a alapján hivatalból elutasította. Megállapította, hogy a
- számú végzéssel szembeni fellebbezési határidő annak
- november 12-i átvételére tekintettel
- november 27-én lejárt, a perújító felperesek az ismételten benyújtott fellebbezésüket elkésetten terjesztették elő. A fellebbezés, az észrevétel [4] A perújító felperesek e végzéssel szemben a
- október
- napján fellebbezést nyújtottak be, amelyben kérték az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás megismétlésére történő kötelezését. Álláspontjuk szerint a fellebbezés nem elkésetten került előterjesztésre. Egyben teljes személyes költségmentesség engedélyezését is kérték. [5] A perújított alperes a fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be. Kúria VI.Kpkf.40.507/2020/2-I 3 A Kúria döntése és jogi indokai [6] A fellebbezés érdemi elbírálására lehetőség nincs. [7] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését az rPp.
- § folytán alkalmazandó
- §
(3)bekezdésére tekintettel alapján a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Az elsőfokú bíróság a
- számú végzésével teljes személyes költségmentességet engedélyezett a perújító felpereseknek, ezért a fellebbezésben kért költségmentességről újabb döntés hozatala nem volt szükséges. [8] A Kúria elöljáróban rámutat, hogy a fellebbezési eljárásban a másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú határozat törvényességét a fellebbezésben foglalt okból felülbírálja. A végzés elleni fellebbezés esetében az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Mindebből fakad, hogy a fellebbező félnek, fellebbezése akár az ítélet, akár a végzés ellen irányul, fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A fellebbezés tartalmi kellékeit illetően elvárt követelményeket az rPp.
- §
(1)bekezdése határozza meg, mely szerint a fellebbezés legfontosabb tartalmi eleme a bírósághoz címzett fellebbezési kérelem, amelynek – a kereseti kérelemhez hasonlóan – határozottnak kell lennie, tehát a fellebbező félnek kötelezően meg kell jelölnie, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kéri. A perújító felperesek fellebbezése a „mennyiben” kitétel alatt bár tartalmazta, hogy a másodfokú bíróságtól az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság eljárás megismétlésére kötelezését kérik, mert fellebbezésük nem elkésetten került benyújtásra, a „milyen okból” megjelölésével azonban a perújító felperesek fellebbezése adós maradt, fellebbezésük okait semmilyen módon nem részletezték. A fellebbezésből nem volt megállapítható, hogy milyen okra, körülményekre alapítják, hogy a fellebbezésük nem késett el, a fellebbezésből az elsőfokú végzés mikénti megváltoztatásán kívül semmilyen más körülmény nem derült ki. Ezért a fellebbezési kérelem nem volt pontos és nem is volt határozott, abból sem az ellenfél, sem a bíróság nem tudhatta meg pontosan az elsőfokú végzés megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének irányát és mértékét, következésképpen a másodfokú döntés keretei nem voltak megismerhetők. [9] Az rPp. 3. §
(1)és
(2)bekezdése általános érvénnyel fogalmazza meg a felek rendelkezési jogának az egész eljárásra jellemző tartalmát, melynek lényege az, hogy a bíróság a vitában érdekelt fél kérelmére a kérelmek, jognyilatkozatok keretében jár el. A bíróság a fél által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, mely azt jelenti, hogy a bírósági eljárás lehetőségét a kérelem határozza meg. A rendelkezési elv (rPp.
- §) jelenik meg és konkretizálódik a fellebbezési kérelemhez kötöttség körében is. Ahhoz, hogy a másodfokú bíróság az elvárt követelményeknek eleget tudjon tenni, a félnek is teljesítenie kell az eljárásjog vele szemben támasztott követelményeit. Kúria VI.Kpkf.40.507/2020/2-I 4 [10] A fellebbezés a jogszabályi követelményeknek nem felelt meg, ezért a Kúria az rPp.
- § folytán alkalmazandó
- § figyelembevételével a perújító felperesek fellebbezését hivatalból elutasította. Záró rész [11] A Kúria a perújító felperesek fellebbezését az rPp.
- §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [12] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [13] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét az rPp. 233/A. §-a, 233. §
(1)bekezdése, a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs bíró