A határozat elvi tartalma: A Hszt. 353/D §
(3)bekezdésében rögzített korlátozó szabály (a 45%-os korlát) nem alkalmazható a hivatásos állomány tagjai közül azokra, akiknek a szolgálati viszonya módosul vagy akiket a fizetési fokozatban sorosan előre soroltak a
- január 1-je és
- december 31-e közötti időszakban. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.VII.40.431/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (címe) ügyintéző: ... kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet kamarai jogtanácsos A per tárgya: elmaradt illetmény kifizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 104.K.700.493/2020/
- Rendelkező rész A Kúria Debreceni Törvényszék 104.K.700.493/2020/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 2 A le nem rótt 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- június 30tól az alperes ...nál teljesített szolgálatot körzeti megbízotti beosztásban. Havi illetménye 248.751 forint volt. [2] Az alperes a felperes szolgálati jogviszonyát a beosztás tekintetében módosította és
- február
- napi hatállyal a ... szolgálati helyre „csoportparancsnok beosztás, KMB beosztásba” helyezte. A
- január 30-án kelt állományparancs szerint a felperest a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 115-
- §-a és a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet)
- melléklete alapján a tiszthelyettesi besorolási osztály E besorolási kategóriájába és – figyelemmel a Hszt. 357-
- §-aiban foglaltakra – a
- fizetési fokozatába sorolta be. [3] Az alperes intézkedése tartalmazta, hogy a felperes
- június 30-i illetménye összesen 248.751 forint és 3.865 forint pótlék. Erre tekintettel az illetményét a Hszt. 353/B. §a alapján – figyelemmel a Hszt.
- §
(2)bekezdésére – akként állapította meg, hogy a korábbi illetményét összesen 359.445 forintban megjelölve (ebből beosztási illetmény: 38.650x7,30=282.145 forint), az új illetményét 374.905 forintban határozta meg (ebből beosztási illetmény: 38.650x7,70=297.605 forint). Mindezek alapján a felperes illetményét a
- február
- és
- december
- napja közötti időtartamra – a 45%-os korlátra tekintettel – 360.689 forintban, kerekítve összesen 360.700 forintban határozta meg. [4] Az alperes az előre sorolás hivatásos szolgálati viszonyban elnevezésű állományparancsában a felperest
- november 1-jei hatállyal a tiszthelyettesi besorolási osztály E besorolási kategória
- fizetési fokozatába sorolta előre, illetményét a
- november
- és
- december
- közötti időszakra – az előző számítás és a 45%-os korlát alapján – 368.400 forintban állapította meg. [5] A felperes
- január
- és
- december
- között 618 óra túlszolgálatot teljesített az alperes elrendelése alapján, amelyre a hivatkozott állományparancsokban rögzített illetményre tekintettel kiszámított díjazást megkapta. [6] A felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben – a Hszt. 353/D. §
(2)-
(3)bekezdései alkalmazhatatlansága és a BM rendelet
- melléklet
- táblázat
- sorában és a Hszt.
- számú mellékletében foglaltakra hivatkozva – a
- február
- és
- október 31., illetve a
- november
- és
- január
- közötti időszakra illetmény-különbözet Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 3 megfizetését kérte az alperestől. Kérte továbbá, hogy az alperes fizessen meg a részére 378 óra 100%-os és 120 óra 200%-os, összesen 618 óra túlórára járó illetmény különbözetet is a magasabb beosztási illetménye alapulvételével. [7] A ... vezetője a felperes szolgálati panaszának nem adott helyt; az alperes vezetője a
- október
- napján meghozott határozatával a felperes szolgálati panaszát elutasította. Kifejtette, hogy a felperes megállapított illetménye
- június 30-án 248.751 forint volt, amelynek 45%-a „360.689 forint”. A felperes
- február 1-jei hatállyal, a szolgálati viszony módosítását követően a havi 360.689 forint illetményt megkapta. Álláspontja szerint a felperes illetményét helyesen határozták meg, ezért a felperes további igénye sem alapos. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [8] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- február
- és
- október
- közötti 9 hónapra havi bruttó 14.200 forint illetménykülönbözet figyelembevételével összesen 127.800 forint, valamint
- november
- és
- december
- napja közötti 2 hónapra havi bruttó 14.235 forint illetménykülönbözet alapján összesen 28.470 forint és a tőkeösszegek járulékainak megfizetésére. Kérte továbbá, hogy az alperes kötelezését 618 óra túlszolgálat tekintetében a helyes illetményre figyelemmel további bruttó 50.956 forint illetménykülönbözet és járuléka, valamint perköltsége megfizetésére. [9] Keresetét a Hszt.
- §
(2)bekezdésében és 353/D. §
(2)bekezdésében foglaltakra alapította. Előadta, hogy a szolgálati viszonya
- február 1-jével módosult, új besorolása – a BM rendelet
- számú melléklete
- táblázatának
- sorában foglalt csoportparancsnok – „E” besorolási kategóriába tartozó beosztás, amelyhez a Hszt.
- mellékletének értelmében a jogalkotó a legalacsonyabb
- fizetési fokozathoz tartozó 7,70-es illetményszorzót rendeli. Az alperes nem vette figyelembe, hogy esetében nem a Hszt. 353/D. §
(3)bekezdése alkalmazandó, hanem a 353/D. §
(2)bekezdése szerinti kivétel, melynek értelmében, mivel a szolgálati viszonya módosult, a 45%-os korlát nem alkalmazható. [10] Az alperes a védiratában a felperes keresetének az elutasítását kérte, a követelés összegszerűségét nem vitatta. Álláspontja szerint jogszerűen alkalmazta a Hszt. 353/D. §
(3)bekezdésében meghatározott 45%-os korlátot, figyelemmel arra, hogy a felperes esetében a csoportparancsnoki beosztásba történő kinevezés nem eredményezett szolgálati viszony módosulást. E körben hivatkozott arra is, hogy a
- július
- napján hatályba lépett Hszt. alapján adták ki a ... állománytábláját, amely a csoportparancsnoki beosztás bevezetését lehetővé tette. A korábban hatályban volt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tajgainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvényhez (a továbbiakban: régi Hszt.) képest ez egy teljesen új beosztást jelentett, ezért új besorolási kategóriát és fizetési fokozatot is eredményezett. [11] Az alperes utalt arra, hogy a felperes
- február 1-ét megelőzően körzeti megbízott volt, amely – figyelemmel az igazságügyi és rendészeti miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 19/
- (IX. 18.) IRM rendelet
- melléklet II. besorolási osztály „helyi szervek” meghatározására – a régi Hszt. 6/A. mellékletének II. besorolási osztály IV. besorolási kategóriába tartozott. Az alperes szerint a
- február 1-jét megelőzően betöltött csoportvezetői körzeti megbízotti beosztás besorolása és javadalmazása semmiben nem tért el a körzeti megbízott beosztástól, ezért az új Hszt. által megteremtett csoportparancsnoki beosztásba történő kinevezés mindenképpen szolgálati jogviszony Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 4 módosítást eredményezett. Az alperes védiratában rögzítette, hogy „a felperes csoportparancsnoki beosztásba történő kinevezése nem eredményezett szolgálati viszony módosulását”. Az elsőfokú bíróság ítélete [12] Az elsőfokú bíróság az alperest – a Hszt.
- január 1-től hatályos
- §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a) pontja, 355. §
(1)-
(2)bekezdése, 353/D. §
(1)-
(3)bekezdése, a Hszt.
- számú melléklete és a BM rendelet
- számú melléklete alkalmazásával – a kereset szerint marasztalta. Megállapította, hogy az alperes álláspontjával ellentétben nem volt jelentősége annak a ténynek, hogy a felperes korábbi beosztása körzeti megbízott volt (régi Hszt. 6/A. melléklet II/IV.) és ettől a csoportparancsnoki beosztása nem tért el. Az alperes az állományparancsban maga rögzítette, hogy a beosztási illetmény – figyelemmel a magasabb szorzószámra – változott, ezáltal a szolgálati jogviszony módosulása tényszerűen megtörtént. Önmagában a „D” kategóriából „E” kategóriába sorolás miatt a felperes illetménye megállapításakor nem lehetett alkalmazni a Hszt.
- §
(2)bekezdését, ezért nem volt jelentősége annak, hogy a felperes a régi Hszt. hatálya alatt milyen beosztásban volt. A felperes mindezek miatt az elmaradt illetménykülönbözetre jogosult. A fellebbezés, a fellebbezési ellenkérelem [13] Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. [14] Fellebbezésében az alperes – egyebek mellett – előadta, hogy a felek között nem volt vitás, hogy felperes
- február
- napjával csoportparancsnoki beosztásba történő kinevezéssel, figyelemmel a keresetlevélben is hivatkozott BM rendelet
- mellékletének
- táblázat
- sorában a csoportparancsnok besorolás az „E” kategóriába sorolt beosztás, amely magasabb beosztásnak minősül a korábban betöltött körzeti megbízotti beosztáshoz képest, azonban a hivatkozott Hszt. 353/D. §
(3)bekezdését alperesnek meg kellett tartania. Ezért nem lehetett felperes részére a csoportparancsnoki beosztásra irányadó teljes illetmény összegét megállapítani. [15] A felperes a Hszt.
- és a
- §-a alapján
- november 1-jei hatállyal a következő, magasabb fizetési fokozatba lépett, amelyről a 16020-170/594-1/2018.mi. parancs rendelkezett. A parancsban az új illetmény megállapítása is megtörtént, mégpedig az előrelépés időszakában irányadó Hszt. 353/D.
(3)bekezdéseben foglaltak alapján, mivel a hivatkozott jogszabályhely megállapítása szerint ezt a szabályt kellett alkalmazni a 2018. január és 2018. december 31 közötti időben a 353/D.
(6)bekezdésében foglaltakra figyelemmel. [16] Az alperes érvelése szerint a perbeli esetben sem a szolgálati beosztás módosítása, sem a fizetési fokozatba történő előrelépés időpontja nem azonosak a hivatkozott bekezdésben meghatározott 2018. január 1. napjával, ezért alperes álláspontja szerint a Hszt. 353/D §
(2)bekezdése ebben a perben nem alkalmazható. A kereseti kérelemben foglalt értelmezés elfogadása esetén a Hszt.
- §-a kiüresedne, a jogalkotói szándék arra irányult, Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 5 hogy a hivatásos szolgálatot ellátó személyek vonatkozásában az új Hszt. hatálybalépésével megvalósítani kívánt életpálya modell az illetmények fokozatos, sávos emelkedésével
- július
- és
- január
- napja között valósuljon meg. [17] A Hszt. 353/C. §
(3)bekezdése szerint a felperes
- január
- napjával megállapított illetményét 45%-kal kellett megemelni, az nem tartozik a
(2)bekezdésben foglalt kivételek közé. [18] A jogalkotói szándékra figyelemmel minden év tekintetében az illetmény emelkedés kiinduló összege az adott év január
- napjával megállapított illetmény. Miután a felperes jogviszonyának módosítása
- február
- napjával történt meg, ezért esetében alperesnek a Hszt. 353/C. §
(3)bekezdés szerint kellett eljárnia, mint ahogy a
- november
- napjával történt fizetési fokozatba történő előre sorolás esetén is. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, az alperes perköltségben marasztalását. [20] A felperes ellenkérelmében előadta, hogy keresete alapján az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, abból helyes következtetést levonva a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő döntésével marasztalta alperest a kereseti kérelemnek megfelelően. [21] Az elsőfokú bírság indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett, többek között alperes jogelismerő nyilatkozatát is alapul véve, miszerint módosult felperes szolgálati beosztása, azért az alperes által hivatkozott szűkítő szabály – amely szerint az illetményemelés mértéke százalékosan maximált lett volna amennyiben a szolgálati beosztása nem változik –, nem volt alkalmazható. [22] Ellenkérelmében kiemelte, hogy maga az alperes ismerte el fellebbezésében, hogy a felperes szolgálati viszonya megváltozott, amikor magasabb beosztásba került. A Kúria döntése és jogi indokai [23] Az alperes fellebbezése – az alábbiakban kifejtettekre figyelemmel – megalapozatlan. [24] Az alperes fellebbezésében nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és az irányadó jogszabályokat alkalmazta, azonban álláspontja szerint a rendelkezéseket tévesen, a jogalkotói szándéktól eltérően értelmezte. [25] A Hszt. 353/D. §
(2)bekezdése szerint az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt – az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban –, amelyre a hivatásos állomány tagja
- január 1-jétől jogosult. A hivatásos állomány tagja részére - amennyiben szolgálati viszonya nem módosul vagy fizetési fokozatban soros előre sorolására nem kerül sor –
- január 1-je és
- december 31-e között a
- január
- napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani. [26] A Hszt. 353/D. §
- január 1-től hatályos szövegét a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
- évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módosító törvény)
- §-a állapította meg. A módosító törvénynek a Hszt. 353/D. § rendelkezéseihez fűzött indokolásból csupán az állapítható meg, hogy „meghatározásra kerül a
- január 1-jétől
- december 31-éig tartó időszakra a hivatásos állomány tagjának járó illetmény. A
- január
- és
- december
- közötti időszakra az alábbi átmeneti szabályok szerint kell az illetményt folyósítani”. A felperes fellebbezésében előadott hivatkozásától eltérően a Módosító törvényhez fűzött indokolásban nincs arra a jogalkotói szándékra utalás, amely szerint a hivatásos szolgálatot ellátó személyek vonatkozásában az új Hszt. hatálybalépésével megvalósítani kívánt életpálya modell az illetmények fokozatos, Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 6 sávos emelkedésével
- július
- és
- január
- napja között valósuljon meg. Erre figyelemmel a vitatott rendelkezésekkel kapcsolatos jogalkotói szándékra kizárólag a törvény rendelkezéseiből vonható le következtetés. [27] A Hszt. 353/D. §
(2)bekezdésének szövegszerű értelmezése alapján megállapítható, hogy a törvény általános – minden hivatásos állomány tagra vonatozó – szabálya szerint az állományilletékes parancsnok köteles megállapítani azt az illetményt, amelyre a hivatásos állomány tagja
- január 1-jétől jogosult a
- január 1-je és
- december 31-e közötti időszakban. További mellőzhetetlen törvényi követelmény, hogy az általános szabályt akkor kell alkalmazni, ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya nem módosul vagy fizetési fokozatban nincs soros előre sorolása a
- január 1-je és
- december 31e közötti időszakban. A hivatásos állomány tagjának az általános szabályok alapján megállapított illetményére kell alkalmazni a Hszt. 353/D. §
(3)bekezdésében rögzített korlátozó szabályt, amely szerint a 2018. január 1-jén megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 45%-ot. [28] A Hszt. 353/D. §
(2)bekezdés második mondatának – a gondolatjeles részben megfogalmazott – rendelkezése az általános szabály alóli kivételt fogalmaz meg. A Hszt. 353/D. §
(3)bekezdésében rögzített korlátozó szabály (a 45%-os korlát) nem alkalmazható a hivatásos állomány tagjai közül azokra, akiknek a szolgálati viszonya módosul vagy akiket a fizetési fokozatban sorosan előre sorolnak a
- január 1-je és
- december 31-e közötti időszakban. [29] Az alperes a fellebbezésében – a védiratában foglaltaktól eltérően – nem vitatta, hogy a felperes csoportparancsnoki beosztása magasabb beosztásnak minősül az általa korábban betöltött körzeti megbízott beosztáshoz képest, illetve, hogy a felperest ezzel összefüggésben az „E” kategóriába kellett besorolni, csupán arra hivatkozott, hogy ezeknek az időpontja
- január 1-je után következett be, ezért a korlátozó szabályt a felperesnél is alkalmazni kellett. Az alperes helyesen következtetett a hatályos szabályozás alapján az illetményemeléssel kapcsolatban arra a jogalkotói szándékra, hogy minden év tekintetében az illetmény emelkedés kiinduló összege, az adott év január
- napjával megállapított alapilletmény. Nem volt azonban figyelemmel arra, hogy ez csupán az illetmény megállapításának általános szabálya tekintetében irányadó, maga a jogalkotó enged kivételt az egyébként általában minden hivatásos állományú esetén érvényesítendő korlátozó szabály alól azok tekintetében, akiknek a szolgálati viszonya módosul vagy akiket a fizetési fokozatban sorosan előre sorolnak. Ebben a személyi körben a hivatásos állomány tagja részére
- január 1-je és
- december 31-e között nem a
- január
- napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani, ha a szolgálati viszonya módosult vagy fizetési fokozatban sorosan előre sorolták, mert a korlátozó szabály nem alkalmazandó. [30] A Hszt. 353/D. §
(3)bekezdése a hivatásos állomány tagja részére korábban (a
- január 1-jét megelőző időszakban járó) rendszeres díjazás és a
- január 1-jén megállapított díjazás közötti kapcsolatot rendezi úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 45%-ot. Ha – mint a perbeli esetben – a szolgálati viszony módosulásával kapcsolatos törvényi feltétel megvalósul a fentiekben részletezett kivételes szabályra tekintettel, a korlátozó szabály alkalmazásának törvényi feltétele hiányzik. Ennek indoka, hogy a hivatásos állomány tagjának illetménye nem kizárólag az általános, minden hivatásos állományú tagra vonatkozó illetmény emelés miatt, hanem a szolgálati viszony módosulására tekintettel emelkedik. A szolgálati viszony módosulása figyelembevételének hiányában az általánostól eltérő értékű munka – ezzel egyenértékű – ellentételezés (díjazás) nélkül maradna. [31] Mindezekre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján – a fentiek szerinti, részben eltérő indokolással – helybenhagyta. Kúria VII.Kf.40.431/2020/5 7 Záró rész [32] A másodfokú eljárásban a pertárgy értéke a Kp. 131. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése alapján 207.226 forint, az illeték mértékét az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdése értelmében 15.000 forintban határozta meg. [33] Az alperes pervesztes lett, ezért a másodfokú bírósági eljárásban költségfelszámítással érvényesített perköltség megfizetésére az alperesi képviseleti tevékenységgel arányban álló összegben köteles a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése és a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(4)bekezdése és a 4. §
(1)bekezdése alapján. [34] A pervesztes alperest az Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a meg nem fizetett eljárási illeték az állam terhén marad a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontja és a Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján. [35] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja, a fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §-a zárja ki. [36] A Kúria a fellebbezést a Kp.
- §
(3)bekezdés utaló szabálya alapján alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- július
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró