Kfv.35642/2021/2 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.642/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Temesvári Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Temesvári Zoltán ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Pető Valéria kamarai jogtanácsos cím4 Kúria VI.Kfv.35.642/2021/2-1 A per tárgya: 2 végrehajtási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Törvényszék
2. október
3. napján kelt 9.K.700.471/2021/
4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperessel szemben 3.227.710 Ft bírósági eljárási illeték, 5.000 Ft költségátalány és 56.422.797 Ft a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal), mint behajtást kérő hatóság megkeresésén alapuló, visszafizetendő költségvetési támogatás végrehajtása iránt eljárást indított. [2] A felperes
5. július
6. napján kelt beadványában a végrehajtási eljárás megszüntetését kérte. Az elsőfokú adóhatóság a kérelmet elutasította, az alperes a döntést helybenhagyta azzal a felhívással, hogy az elsőfokú adóhatóságnak a felperes által előterjesztett végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelmet is el kell bírálnia. [3] Az elsőfokú adóhatóság
7. november
8. napján kelt 4321991495 számú végzésével a végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a
9. március
10. napján kelt 2234476432 számú végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta. Kúria VI.Kfv.35.642/2021/2-1 3 [4] A felperes keresettel támadta az alperes döntését, kérve annak megváltoztatását, a végrehajtási eljárás felfüggesztését. A Veszprémi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) jogerős ítéletével az alperes végzését az elsőfokú végzésre kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [6] A Kúria
11. március
12. napján kelt Kfv.I.35.379/2020/
13. számú végzésével a jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a kereseten túlterjeszkedett, mivel olyan alapelvi jogsértés miatt semmisítette meg az adóhatóság döntését, amelyre felperes nem hivatkozott, továbbá téves álláspontja folytán nem vizsgálta, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelem elutasításáról hozott alperesi végzés a keresetben megjelöltek okán jogszabálysértő-e, ezért ennek vizsgálatát előírta. [7] A megismételt eljárásban felperes a keresetét fenntartotta, álláspontja szerint a végrehajtási eljárás felfüggesztésének feltételei fennállnak, mivel közölte a hatósággal, hogy a végrehajtás alá vont ingatlanát el szeretné adni, a vételárból a tartozását kívánja kiegyenlíteni, illetve fizetési halasztást vagy részletfizetést szeretne kérni. Sérelmezte, hogy a felfüggesztés tárgyában az adóhatóság nem kereste meg a behajtást kérő hatóságot. [8] Az alperes a kereset elutasítását kérte, utalt az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló
14. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
15. §

(1),

(5)bekezdéseiben foglaltakra, a 111. §

(2)bekezdésére. A behajtást kérő kezdeményezésére a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről köteles intézkedni, egyéb esetben az általános jogszabályi előírások alapján bírálhatja el az adós felfüggesztésre irányuló kérelmét. A felperes kérelme alapján megkereséssel fordult az NKFI Hivatal felé, mely tájékoztatta a tartozás fennállásáról, a végrehajtási eljárás folytatásáról. Az a körülmény, hogy a felperes vitatja a követelt tartozás megalapozottságát, nem elegendő az Avt. 15. §

(4)bekezdése szerinti felfüggesztés engedélyezéséhez. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [10] Indokolásában hivatkozott az Avt. 15. §-ára, amelynek

(1)bekezdése értelmében az adóhatóság a döntés végrehajtását hivatalból felfüggesztheti vagy felettes szerve rendelkezésére felfüggeszti, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható. Ugyanezen §

(3)bekezdése szerint az adóhatóság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtási eljárást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során a korábban e törvény alapján nem sújtották eljárási bírsággal. Az Avt. 111. §

(2)bekezdése alapján az adóhatóság mérlegelés nélkül köteles a végrehajtást felfüggeszteni a behajtást kérő Kúria VI.Kfv.35.642/2021/2-1 4 kezdeményezésére. Ilyen kezdeményezés hiányában azonban a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok szerint az Avt. 15. §

(1)-

(5)bekezdésében foglaltak alapján köteles eljárni. [11] Megállapította, hogy az adóhatóság az Avt. 15. §

(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte a felfüggesztésre okot adó méltányolható körülményeket, emellett a felperes bejelentését követően a behajtást kérőt értesítette a felfüggesztési kérelemről, aki válaszlevelében a behajtandó összeg csökkenését bejelentette, azonban a végrehajtási eljárás folytatását kérte. A felperes nem igazolt olyan okot, körülményt, mely megalapozná az alperesi döntés megváltoztatását. A felülvizsgálati kérelem [12] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, szükség esetén az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem befogadása körében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára. [13] Előadta, hogy a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem elbírálásánál nem hagyható figyelmen kívül az Avt. 6. §-ába foglalt alapelv. E szerint a végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve - az arányosság elvének figyelembevételével a legkisebb mértékű korlátozással jár. A beadványában utalt arra, hogy fizetési kedvezmény iránti eljárást kíván kezdeményezni és az ingatlana értékesítésével a behajtás alatt álló tartozást (annak egy részét) ki tudná egyenlíteni. A végrehajtás leghatékonyabb módja megítélése szerint az adós önkéntes teljesítése, ami az eljárás felfüggesztése esetén a legkisebb mértékben jár az adóst érintő hátrányos korlátozással. A Kp. 85. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a bíróságnak hivatalból kellett volna figyelembe vennie a hivatkozott alapelv megsértését, melynek elmaradása az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés. [14] A Kp. 119. §

(2)bekezdése alapján az ítélet halasztó hatályának elrendelését, azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadása az alábbiak szerint nem indokolt. [16] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VI.Kfv.35.642/2021/2-1 5

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [17] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [18] A Kúria a felperes által megjelölt befogadási okkal összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alponthoz igazodó befogadási ok alapján melynek vizsgálata a tisztességes eljárás és ügyintézés kontrollját jelenti – az ügy érdemére kiható jogszabálysértés megállapítása szükséges, mely alapján a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés azonosítható. [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Avt. 6. §-ára, a hatékony eljárás alapelvének sérelmére és ehhez kapcsolódóan a Kp. 85. §

(3)bekezdés alkalmazásának hiányára hivatkozott. Kérelme indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alapelvi sérelem miként eredményezheti a közigazgatási cselekmény semmisségének a megállapítását. Valójában az elsőfokú bíróság helytelen jogszabály értelmezésére utal, amely a jogerős ítélet jogszerűségének, az érdemi felülvizsgálatnak és nem a befogadásnak a körébe tartozik. A Kúria nem tárt fel olyan garanciális jogsérelmet, amely megalapozná a Kp. 118. §

1. a)pont
2. ad)pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadását. [20] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezései szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, mely alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottak a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének szükségességét nem vetették fel, a jogkérdés különleges súlya vagy társadalmi jelentősége szintén nem merült fel a végrehajtási ügyben hozott döntéssel összefüggésben. [21] A felperes sem hivatkozott az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességére, illetőleg a Kúria határozatától jogkérdésben való eltérésre, ezért ezt a Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondatára figyelemmel – a Kúriának érdemben vizsgálnia nem kellett. Kúria VI.Kfv.35.642/2021/2-1 6 [22] Mindezek folytán a Kúria - jogszabályi feltételek hiányában - a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. [23] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására tekintettel a Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában a döntést mellőzte. A döntés elvi tartalma [24] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt törvényi feltételek hiányában. Záró rész [25] A végzés elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § b) pontja zárja ki. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk.